A ház

Elmúlt a nyár és jön a tél, amikor jó érezni otthonunk oltalmát és a kályha melegét. Vajon a bibliai időkben milyen házban laktak?

Mivel ez egy hosszú időszak, többször is történt változás az idők során.

Ábrahám, Izsák, Jákób sátorokban laktak. Ugyancsak sátorokban lakott Izrael a pusztai vándorlás során. A sátorlap állatbőrökből, vagy ami általánosabb volt, fekete kecske szőréből szőtték.

Barlangban csak háború vagy más veszedelem esetén húzódtak meg.

Aratáskor átmenetileg kunyhókban húzták meg magukat a földeken.

Az első időkben egyetlen helységből állt a ház. Téglalap alapú volt és bejárata valószínűleg északra nézett. Az alap kövekből, a fal égetetlen agyagtéglából állt. Mivel a fa drága volt, az ajtó és ablak a falban levő nyílás volt. A háztető lapos volt.

Később több szobából álló házak úgy épültek, hogy az épületek körbevették az udvart, amin állt a kemence és a ciszterna.

Az emeletre - ha volt – valamelyik melléképületből lépcsőn lehetett felmenni.

Sokáig megmaradt ez az építkezési mód azzal a különbséggel, hogy gondosabb, szebb kivitelezéssel készült.

Gazdaságilag nehezebb időszakban kisebb, módosabb időszakban nagyobb házak épültek.

Változást a hellén kultusz hatása hozott. Megjelentek az oszlopok, mozaikpadlók, a stukkózás.

A római korban boltíves mennyezet is készült. Nem vették át a római stílust. Maradt a mai arab ősi típus, csak felhasználtak olyan elemeket is, amiket máshonnan vettek át.

A „ház” szónak jelképes jelentése is van a Bibliában, amiről talán egy másik alkalommal eshet szó.

Gyürüs István