A jamaikai cementgyár

Jamaika, amikor még brit gyarmat volt, nagy mennyiségben termelte a cementet. Az egyenlítői övezetben csak két évszak ismert: az esős és a száraz évszak. A száraz évszakban az angol igazgató kötelezte a munkásokat, hogy minden este letisztogassák a tetőre lerakódott cementport – mindenki által gyűlölt, hitvány kényszermunka. Az angol hetente ismételte a munkásoknak: „A cementpor letakarítása a legfontosabb feladatotok.” Senkinek nem volt kedve ehhez a dologhoz. És senki nem hitte el, amit a „kizsákmányoló” mondott.

Elérkezett 1962, a felszabadulás éve. Az angolok elmentek, a gyár nemzeti érték lett. Mivel senkinek nem volt kedve leseperni a tetőről a port, és mivel „demokrácia” volt, a munkát egyik napról a másikra halasztották. A száraz hónapokban tenyérnyi vastag cementpor réteg halmozódott fel a gyár tetején.

Amikor lehullott az első eső, a por betonná változott és a tető beszakadt. Viszlát cementgyár!

Forrás: Cristescu 2011: 86