A kommunikáció szintjei

2014.02.27 12:56

 

A kommunikáció szintjei és azok mindennapi és tanári alkalmazása

I.Bevezetés:

Dolgozatomban a bevezetés után szeretném ismertetni a kommunikáció öt szintjét. Ez nagyon tankönyv-ízűnek tűnik, de a gyakorlati alkalmazásban szerepe van, és így jelentősége megnő. A gyakorlati alkalmazást két területen szeretném bemutatni:

  • a családban és a
  • tanári munkában.

Végül összefoglalnám a leírtakat.

II.A kommunikációról

1.Közvetített üzenetek

Kommunikálni, legalábbis hatékonyan kommunikálni nehéz.

Ezt erősíti meg a kommunikációs szakemberek véleménye, akik szerint ha két ember beszélget, hat üzenetet közvetít:

  1. Amit Ön AKAR mondani.
  2. Amit Ön TÉNYLEGESEN kimond
  3. Amit a másik HALL.
  4. Amit a másik GONDOL, hogy hallott
  5. Amit a másik MOND arról, amit Ön mondott.
  6. Amit Ön gondol, hogy a másik személy mondott Önről.

Úgy tűnik, hogy a kommunikációs eszközök számának növekedésével a kommunikálás színvonala silányabb lett.

2.A kommunikáció öt szintje:

Ha megértjük az egyes szinteket, és tudjuk hogyan kommunikáljunk ezeken a szinteken, akkor javulni fog a kommunikációnk.

a.Ötös szint: Sablon-beszélgetés.

Két ember találkozik, és ilyesmiket mondanak:

  • Jó reggelt!
  • Ugye, szép napunk van ma?
  • Hogy van?
  • Ez nagyszerű! Én is jól vagyok!
  • És a család?
  • Csodálatos!
  • Jól néz ki uram, alig nézném harmincnak!
  • Soha ne legyen rosszabb napunk ...
  • Nos, mennem kell.
  • Én is örülök, hogy találkoztunk.

Ahogy látszik, ez egy felszínes, nagyon gyors és biztonságos beszélgetési szint. Közhelyeket mondanak egymásnak. Ezek az udvariaskodások jók és szükség van rájuk, kapcsolatainkban. A veszély az, ha ezen a szinten maradunk, ha megelégszünk sablon-szinttel kapcsolatainkban.

b.Négyes szint: A tények közlése.

Ennél a szintnél a rendőrök stílusát követjük, akik csak a tényekre szorítkoznak. Elmondjuk az időjárást, a híreket, esetleg pletykákat, rövid történeteket, de nem foglalkozunk azzal, hogy ezek mit jelentenek számunkra. Olyan, mintha két robot beszélgetne, akik a műszaki paramétereket közlik egymással:

  • Azt szeretem benned, hogy te mindig olyan objektív vagy.

c.Hármas szint: Ötletek és vélemények.

Képzeljük el a következő képet magunk előtt. Egy látogató felkeresi a festőművészt a műtermében, akinek épp egy befejezéshez közelálló kép van az állványán.

  • Már majdnem kész van, hogy tetszik? – teszi fel a kérdést. S választ is vár.

A válaszadás kockázatokkal jár, megbánthatom a művészt, vagy elárulhatom válaszommal, hogy nem értek hozzá. A tulajdonképpeni kommunikáció itt kezdődik, hiszen itt már személyes elemek is részt vesznek benne. Persze ez azt is jelenti, hogy némi kockázatot is magunkra vállalunk ezzel a szinttel. Ebből adódik, hogy akik kényelmetlenül érzik magukat, visszatérnek a korábbi szintekre. Ha életünk során visszaéltek azzal, hogy elmondtuk ötleteinket, véleményünket, ez óvatossá, zárkózottá tesz.

d.Kettes szint: Érzések és érzelmek.

Ezt a szintet a következőkkel lehet szemléltetni:

A feleség morog és durcás arcot vág, a férj megkérdezi:

  • Drágám, haragszol, hogy elmaradtam a barátaimmal?

Itt megosztjuk egymással érzéseinket, bizonyos gondolatokról, tényekről és döntésekről.

Az érzéseink világossá válnak az elhangzott témákról, és így énünk egy érzékeny része lelepleződik. Ebbe a kategóriába tartozik a szerelmi vallomás és más bizalmas közlések, beszélgetések.Ez a szint azonban fontos a tartalmas és értelmes kommunikációhoz.

e.Egyes szint: Nyitott és őszinte kommunikáció

Teljesen átláthatókká válunk. Ezt a kommunikációs szintet csak bizonyos emberekkel szemben használjuk egész életünkben, mert ilyenkor ki vagyunk téve a teljes visszautasításnak. Sebezhetőek vagyunk, de hát nem ez az igazi szeretet? Addig soha, senki nem tud teljes mértékben elfogadni bennünket, amíg nem adjuk meg a lehetőséget arra, hogy valaki teljes mértékben reagáljon és válaszoljon nekünk. Ehhez pedig a nyitott, őszinte kommunikációra van szükség.

            Vannak emberek, akik az egyes szintet soha, senkivel nem érik el, vannak olyan emberek is, akik soha nem engedik, hogy valakivel a kettes és egyes szinten kommunikáljanak, de ezeknek az embereknek az életéből kimarad valami. Soha nem ismerik meg a biztonságos, nyílt, törődő élet igazi boldogságát és örömét.

3.Két szabály

Legalább két szabály határozható meg a kommunikációs szintekkel kapcsolatban.

  1. Nem szabad átugrani az egyes lépcsőfokokat, ha át is haladunk rajtuk, célszerű mindegyiket érinteni.
  2. Minél mélyebb a kommunikáció, annál kevesebb azoknak a száma, akikkel a közlés történik. Ezt egy csúcsára állított egyenlő szárú háromszöggel ábrázolhatnánk.

Mindegyik állításra hadd mondjak példát:

Tegyük fel, az utca forgatagában egyszercsak meglátom álmaim asszonyát. Pont olyan, amilyennek mindig is elképzeltem. Erre odamegyek hozzá, és nyílt és őszinte kommunikációt gyakorolva, a következőket mondom:

  • Mindig is rólad álmodtam, légy a feleségem, és hat gyermekem édesanyja!

Sikeres lesz a dolog, ha csupán kommunikációs szempontból vizsgáljuk a dolgot? Aligha! Valószínű, hogy elutasításnak és egyéb veszélyeknek teszem ki magam, pedig nyílt és őszinte voltam. ...

            Hogy történik hát a dolog a gyakorlatban?

  • Szia! Nem láttalak már valahol? Ugye szép idő van? ...

S ha minden jól megy, eljön az ideje, hogy elmondhatom azt is, egy romantikus estén:

  • Mindig is rólad álmodtam, légy a feleségem, és hat gyermekem édesanyja!

Ugye, látszik annak a szükségszerűsége, hogy fontos végighaladni a lépcsőfokokon!

A második állítással kapcsolatos példa.

  • Jó reggelt! – ez a sablonbeszélgetés szintje.

Egy kisvárosban vagy vidéken, szinte az egész városnak kijár, hiszen mindenki ismer mindenkit. A nyílt és őszinte kommunikációra ebben az esetben is csak egy-két ember esetében kerül sor.

            Nézzünk most egy-egy példát a családi életből!

A férj késő délután megérkezik a munkahelyéről. Fáradt is, éhes is, és végre egy kis békére is vágyik. Ki se nyitja az ajtót, a feleség így fogadja:

  • Én ebbe belebolondulok! Ez a lusta kölyök megint egyest hozott földrajzból. Remélem, hogy nem hagyod szó nélkül!
  • Az ember hazajön fáradtan, éhesen, és te így fogadod?
  • Csak panaszkodni tudsz, de a gyereknek nem nézel utána! ...

Látszik, hogy elkezdődött a családi háború, mert kommunikációs hiba történt. Az asszony rögtön a másik és harmadik szintre ugrott.

A helyes út ez lehetett volna, megfelelő szinteken adagolva:

  • Szervusz drágám! Megjöttél? Jó napod volt? Feltehetem a vacsorát melegíteni? Mit innál a vacsora után? Van egy kis időd? Megnéztem a gyerek ellenőrzőjét, és láttam, hogy egyest kapott földrajzból. Szerinted mi lenne a megfelelő módja annak, hogy változzon a helyzet?

A második szabályra vonatkozó példa:

A férj, feleségét annak egy munkahelyi kollégájával látta a városban. Ezt a dolog szeretné tisztázni. Nyilvánvaló, hogy ezt kultúráltan akkor teheti meg, amikor a kedves mama és gyerekek már nyugovóra tértek, vagy nincsenek otthon. Ez (is) olyan téma, ami egyelőre kettőjükre tartozik.

III.Kommunikáció a tanári gyakorlatban

Most pedig a tanári pályára szeretnék térni.

Az első szabállyal kapcsolatban, amely szerint kerülni kell a lépcsők átugrását, néhány megjegyzés:

  • A tanítás természetéből adódik, hogy az egyes és kettes szint nem jöhet számításba. Nyilvánvaló, hogy a legtöbbet a negyedik szinten tartózkodunk, ami a tények közlése.
  • Ennek ellenére ne felejtsük, hogy van ötös szint. Nem árt az órát bevezetni köszönéssel, néhány közhellyel. Milyen volt a hétvége? Nem volt-e zsúfolt a busz? Segít oszlatni a feszültséget, és nyitottá teszi a diák figyelmét.
  • Néha nem árt a harmadik szintre térni, amennyiben a tananyag természete lehetővé teszi. Elmondani gondolatainkat, véleményünket. A tanítás nem csupán anyagátadás, hanem a gondolkodást is segíteni kell. Ebben az esetben példát ad a diákoknak a téma körbejárására, kritikájára. Nem ment volna előre a világ, ha valaki nem kérdőjelezett volna meg egy-egy állítást. Állítólag Arisztotelész megállapította, hogy a póknak 6 lába van. Ezt a véleményt elfogadták, hisz a nagy Arisztotelész mondta. Egyszer egy tekintélyt semmibevevő valaki megszámolta a pók lábait, és úgy látta, hogy több van neki. Hátha hibás pók? Keresett egy másikat. Ennél is azt tapasztalta. Végül megdőlt az állítás, miszerint a póknak hat lába volna. Szükségszerű véleményalkotásra és új ötletek kigondolására is megtanítani a fiatalokat. Ez úgy megy a legjobban, ha példát mutatunk. Bemutathatjuk, hogy nem az a szégyellnivaló, ha egyedülálló a véleményünk, vagy nem sikeres az ötletünk, hanem ha nem gondolkodunk.
  • A diák nem egy gép, akibe adatokat, tényeket táplálunk be. Vannak érzelmei is. Ha érzelmileg nem tud azonosulni valamely tárggyal, nehézséget jelent a megtanulása. Van, aki az integrál jeltől már rosszul lesz, és itt kikapcsol. Ha a tanár néha a második szintet érintve beszámol, hogy sikerült hasonló belső ellenállásokkal megbirkóznia, segíthet a diákoknak abban, hogy legyőzzék azokat. Világos, hogy az egyes kommunikációs szintek tudatos használata komoly segítséget jelenthet a tanításban, illetve a tanulásban.

A második szabály alkalmazására vonatkozó példák.

A második szabály arról szól, hogy minél mélyebb a kommunikáció, annál kevesebben vesznek benne részt. Ez két területet ölelhet fel, ami nem tartozik a kimondott tanítási területre, mivel az osztályok létszáma adott.

  1. Kiscsoportos tanítás (Korrepetálás, szakkör stb.)            
    Ilyen esetben jobban lehetőségük van a diákoknak és a tanárnak is kifejezni véleményét, gondolatait, sőt adott esetben érzéseit is. A kisebb csoportban kevésbé kockázatos a vélemények, ötletek kifejtése. Könnyebben megnyílnak a fiatalok. Aki egy osztályban csendben hallgat, aktív lehet egy néhány fős csoportban.
  2. Fegyelmezés. Ha a fegyelmezés célja a segítés, akkor úgy helyes, ha az érintett csoporttal vagy tanulóval külön beszéljen a tanár. Nem csupán azért, mert „égő”, ha az osztály előtt fegyelmeznek valakit, hanem lehet olyan háttere a dolognak, ami érzelmi és ami nem tartozik másokra, és ezért nem fog a diák mások előtt beszélni. Viszont a négyszemközti beszélgetésben van arra lehetőség, hogy kiöntse szívét, hogy őszintén beszéljen gondjairól. Ha segíteni és nem megtorolni akarunk sérelmeket, akkor ezt az utat követjük.
  3. Szülői értekezlet. A szülői értekezletnek lehet két része. Az egyik, ahol általános tényeket közölnek a tanulók szüleivel. Amikor személyes problémákról (tanulási, magatartásbeli) – szerencsésebb négyszemközti beszélgetést kezdeményezni, vagy az ilyen témákat fogadóórákra, családlátogatásra áthelyezni.

 

Szeretnék egy iskolapéldát bemutatni, amit a Bibliából vettem, és mindkét szabály kimutatható benne.

  • Az ÚR elküldte Dávidhoz Nátánt. Az bement hozzá, és ezt mondta neki: Volt egy városban két ember, egy gazdag meg egy szegény. A gazdagnak igen sok juha és marhája volt. A szegénynek nem volt egyebe, csak egy báránykája, azt is pénzen vette. Táplálgatta, és a gyermekeivel együtt nőtt fel nála. A falatjából evett, poharából ivott, és az ölében feküdt, mintha csak a leánya lett volna. Egyszer egy utas érkezett a gazdag emberhez, de ez sajnált a maga juhai és marhái közül hozatni, hogy elkészítse a hozzá érkezett vándornak, ezért elvette a szegény ember bárányát, és azt készítette el annak, aki hozzá érkezett. Dávid nagy haragra gyulladt az ellen az ember ellen, és ezt mondta Nátánnak: Az élő ÚRra mondom, hogy halál fia az az ember, aki ezt tette! A bárányért négyszer annyit kell fizetnie, mivel ezt tette, és mivel könyörtelen volt. Akkor ezt mondta Nátán Dávidnak: Te vagy az az ember! Sám.II.12,1-7/a. (Protestáns fordítás)
  • Akkor ezt mondta Dávid Nátánnak: Vétkeztem az ÚR ellen! Nátán így felelt Dávidnak: Az ÚR is elengedte vétkedet, nem halsz meg. Sám.II.12,13. (Protestáns fordítás)

Nátán próféta nem azzal kezdte, hogy: Te vagy az az ember, azaz bűnös vagy! Hanem bizonyára először köszönt, és bizonyos formaságokon ment keresztül. (Sablon-beszélgetés). Utána egy történetet mondott el (Tények közlése). Ezután mondta el véleményét: Te vagy az a bűnös! (Vélemények, gondolatok). Sőt, hogy így vezette le a dolgot, kifejezte együttérzését is (Érzelmi szint). Ez a királyt nyílt kommunikációra késztette. Vétkeztem az Úr ellen!

            Mindez négyszemközt történt, így a második szabály is érvényesült.

 

Dolgozatomban igazolni próbáltam a kommunikációs szintekből adódó két szabály fontosságát és hasznosságát. Segít a jó és eredményes kommunikációban, ha lépésről lépésre haladunk az egyre mélyebb szintek felé. Ugyanakkor szerencsés a kommunikációs szintek mélysége mellett a partnerek számának csökkentése. A jó kommunikáció érdekében használjuk fel ezeket a tanulságokat.

 

Gyürüs Máté