A környezet hatása

Nem mondok újat, ha leírom azt, hogy a környezet hatással van ránk. Ez igaz akkor is, ha a társadalmi, természeti vagy mesterségesen létesített környezetről van szó.

Egyes szakemberek szerint a családok széthullásához, a nagycsaládok megszűnéséhez hozzájárult az építkezési mód is. 49 m2-es panellakásban nem nagyon képzelhető el egy többgenerációs család.

Amikor gyülekezetet építünk, akkor templomot, vagy közösségi házat látunk-e magunk előtt? Nyilván nem az épület, hanem az emberek döntik el, hogy milyen lesz a közösségi kapcsolat hőfoka, de az épület is hatással lehet erre.

Ha egy hagyományosan megépített gyülekezetbe megyünk, akkor csupán annak a néhány embernek az arcát látjuk, akik a szószéken vannak. A többieknek a hátát vagy a tarkóját. A legtöbb esetben ezen nem sokat lehet változtatni. Ez az állapot azt sugározza, hogy, hogy az istentiszteletnek csak az a néhány szereplője van, akik a szószéken vannak, holott az egész közösség közös tapasztalatának kellene lennie.

A korai keresztények házanként jöttek össze. Nem tudom elképzelni, hogy úgy tették volna a székeket, mint a tanteremben. Amikor Miller Vilmos első prédikációját tartotta nővére konyhájában, valószínű, hogy nem volt szószék, hanem a nagy asztal körül ültek valamennyien.

Némely református templomban lehet látni annak a nyomát, hogy a reformátorok is igyekeztek az ősi  közösségi formát megvalósítani. A szószék nem a templom végén került elhelyezésre, hanem középen, és a padsorokat egymással szembe fordították, úgy, hogy a szószékkel szemben is vannak padok. Olyan templomot is láttam, amely kerek, és a padok olyan körben vannak, amely nem záródik teljesen – és itt van a szószék. (Kőszeg)

A mi gyülekezeteink nem templomok, hanem gyülekezeti, összejöveteli helyek.

Ezeket azért írtam, mert örülnék, ha oldódna az a görcsös állapot, amely némely helyen van. Ha a szombat van az emberért, akkor a gyülekezetnek is az emberért kell lennie.

Gyürüs István