A leprás meggyógyul
Jézus korában – ahogy ma is – a lepra gyógyíthatatlan betegség volt. Naámán meggyógyulása óta nem jegyzett föl a Szentírás leprából való gyógyulást. Aki ebbe a súlyos betegségbe esett, annak el kellett távoznia az egészségesek közül, nem találkozhatott, nem beszélgethetett, nem ehetett velük. Egy elhagyott területen kellett élnie többi leprás társával együtt. Ha valami miatt mégis emberek közé ment, akkor hangosan kellett kiáltania „leprás, leprás!”, hogy az egészségesek idejében elmehessenek közeléből.
Az evangéliumok feljegyzései alapján Jézus Krisztus több leprást is meggyógyított.
Egyik leprás leborult előtte és szíve mélyéből felkiáltott: - Mester, ha akarod, meggyógyíthatsz engem!
Ebben a kiáltásban volt minden reménye. Jézusnak megesett rajta a szíve. Mennyit szenvedhetett ez a szegény ember, míg ide mert jönni.
Szánakozó szeretettel érintette meg a beteget, és azt mondta: - Igen! Akarom! Tisztulj meg!
Azonnal elmúlt a leprája, egy pillanat alatt megtisztult.
Jézus tovább folytatta: - Menj el minél előbb a papokhoz, mutasd meg magadat nekik, hogy tisztává nyilvánítsanak, és vidd el áldozatodat is. Jó lenne, ha igyekeznél, és közben nem mondanád el senkinek sem, hogy mi történt veled, csak miután látott a pap.
De hát lehet-e ezt az örömöt magába zárni? Mindenkinek örömmel újságolta, hogy Jézus, a Mester meggyógyította őt.
Jézus pedig elment magányosan a hegyoldalra, hogy hálát adjon Istennek azért, ami történt.
Egy másik alkalommal tíz leprás jött Hozzá.
Talán megbeszélték közösen, hogy elhagyják a külvilágtól elzárt helyüket, és Jézushoz jönnek, kérve, hogy gyógyítsa meg őket.
Még elég messze voltak, amikor megálltak és jó hangosan kérték: „Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk! Gyógyíts meg minket!” Jézus rájuk nézett, és azt mondta: „Menjetek, mutassátok meg magatokat a papnak!”
Amint mentek az úton, meggyógyultak. Az egyik, amikor ezt észrevette, visszament Jézushoz, sírva, hálás szívvel arcra borult, úgy köszönte meg a csodát, ami vele történt. A kilenc azonban elfelejtett köszönetet mondani.
Lukács 17:11-19
Márk 1: 40-45. Máté 8:2-4. Luk 5:12-16.
Interjú a tíz leprással
Lukács 17:11-19
Vajon mit válaszoltak volna?
Ugyanazt a kérdést tettem volna fel kilenc embernek. Nemrég még mind leprások voltak:
- Miért nem mentél vissza Jézushoz, hogy köszönetet mondj gyógyulásodért?
Íme a vélt válaszok:
- Tulajdonképpen nem vagyok én hálátlan természetű, csak először meg akartam mutatni a családomnak és ismerőseimnek, hogy egészséges vagyok. Utána megköszöntem volna, de Jézus már továbbment.
- Természetesen köszönetet akartam mondani Jézusnak, de csak nem megyek oda hozzá azzal a samaritánussal együtt, hiszen én hívő izraelita vagyok. És mielőtt sikerült valakit találnom, akit odaküldhetek hozzá, Jézus már továbbment.
- Nem akartam pusztán szavakkal köszönetet mondani, hanem egy szép ajándékkal. De én szegény ember vagyok, és semmit sem találtam, ami megfelelt volna.
- Tulajdonképpen én meg akartam köszönni Jézusnak. Mielőtt megmutattam magam a papoknak, meggyógyultam, de nem tudtam, hogy mindig így lesz-e. Most már tudom, de Jézus nincs többé.
- Majdnem visszamentem én is a samaritánussal, hogy Jézusnak megköszönjem a gyógyulásomat. De akkor sok ember előtt kellett volna kimondanom, akik körülvették, hogy “leprás voltam és te meggyógyítottál.” Szégyelltem magam és nem mentem vissza.
- Tulajdonképpen köszönetet akartam mondani Jézusnak - de aztán eszembe jutott, hogy azért a sok jóért sem vár köszönet, amit nagyon sok emberrel tesz, így én sem ragaszkodtam hozzá.
- Máskor nem vagyok én hálátlan - de a viszontlátás örömében egyszerűen megfeledkeztem róla, és amikor újra eszembe jutott, Jézus már továbbment.
- A sok leprás közül Jézus biztosan azért gyógyított meg éppen engem is, mert nagyon rendes ember vagyok.
- Én igazán meg akartam neki köszönni. De a legtöbben nem mentek vissza hozzá és én mindig azt teszem, amit a többiek.
- A samaritánustól is megkérdeztem:
- Miért köszönted meg, hogy meggyógyultál?
Így válaszolt:
- Ha nem vennék levegőt, nem élnék. Nem tudtam volna a nélkül hazamenni, hogy ne mondjak köszönetet Jézusnak.
(Indiából)
***