Agárverseny

Az agárverseny 

Az agárverseny, ami népszerű sport az Amerikai Egyesült Államok különböző részein, tömegeket vonz. Szeretik nézni, ahogy a hihetetlenül kecses és gyönyörű kutyák teljes erőből szaladnak a versenypályán. A versenylovaktól eltérően a kutyák zsoké irányítása nélkül futnak. Hogy mégis a megfelelő irányba szaladjanak, úgy vannak idomítva, hogy egy műnyulat üldöznek, amely előttük suhan a pályán. A sajtópáholyból szabályozza valaki elektronikusan a nyúl sebességét, ügyelve arra, hogy mindig pontosan a kutyák előtt legyen. A kutyák természetesen soha nem érik el.

Pár évvel ezelőtt egy floridai versenypályán nagy versenyre készülődtek.

A kutyák rajtra készen kuporogtak a ketrecükben, miközben a nézők végeztek fogadásaik megtételével. A megfelelő pillanatban elsütötték a startpisztolyt. A sajtópáholyban ülő férfi megnyomta a gombot, és ezzel elindította a nyulat, miközben a ketrecajtók kinyíltak, és a kutyák megindulhattak a kisnyúl után. Ahogy azonban a nyúl az első kört megtette, az áramkörben rövidzárlat keletkezett, melynek következtében a nyúl végleg megállt, felrobbant, és lángolni kezdett. Bumm!

Mindössze egy megszenesedett fekete valami maradt belőle, ami a drót végén lógott.

A nyúl odalett, és a megvadult kutyák nem tudták, mit tegyenek. Az újsághírek szerint több kutya is abbahagyta a futást, és lógó nyelvvel lefeküdt a pályán. Két kutya, az üldözéstől megkergülve, nekirohant a falnak, és több bordájuk eltört. Egy másik kutya saját farkát kezdte kergetni, míg a többi vonítani kezdett a nézőközönségre.

Egyetlen agár sem futotta végig a pályát.

A versenyző agarakhoz hasonlóan az emberek is a maguk választotta nyulakat kergetik. Szükségük van arra, hogy valami értelmet adjon az életüknek - ahhoz, hogy befejezzék a versenyt. Te mire törekszel, mi az életcélod, a reménységed? Mi történik, ha azt elveszik tőled?

Sajnos rengeteg fiatal valamilyen illúziót kerget, egy műnyulat, amiről végül kiderül, hogy semmi reményt nem adhat.

 Pál apostol leírta, mi tartotta benne a lelket, hogy végigfussa a versenyt: „Nekem az élet Krisztus" (Fil 1,21). Jézus az egyetlen olyan személy, aki tartós célt, értelmet és reménységet tud adni életünknek. Pál azt írja később: „...ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért" (Fil 3,14). Az egyetlen tartós, örök cél Krisztus megismerése.