Az igazi kincs

 Szünidei bibliatábor teljes anyaga
1
KOEN Alapítvány
2009
 
 
 
Vezetők kézikönyve
 
 
2
Bevezetés
Sokféle elfoglaltság lehet vonzó az emberek számára, de ha azt hallják, hogy kincskereső
programokat szerveznek, viszonylag csekély részvételi díjért, akkor általában száz százalékos,
vagy még magasabb is az érdeklődők száma.
Vannak országok, amelyek, a már nem termelő aranybányákba úgynevezett kincskereső
programot hirdetnek, és sokszor az ott valóban talált, kimosott, vízzel kimosott
aranyszemcsék értékesek, de azok értéke meg sem közelíti azt az összeget, amit azért kellett
fizetni, hogy ezen a programon részt vegyenek.  
A kalózokról szóló filmek azért olyan sikeresek és népszerűek, mert minden az elrejtett
kincsek körül forog. S valóban így volt. Az egészséget, a békességet, a családot, tisztességet,
erkölcsöt s akár az életüket is készek voltak  azért  feláldozni, hogy az áhított gazdagságot
megkaparintsák, és az elrejtett drágaságokhoz hozzájussanak.  
Egy-egy világbirodalom egy másik ország kincseinek elrablásából lett gazdaggá. Gondoljunk
csak a spanyol, francia, angol vagy éppen holland gyarmatosítókra, akik szemrebbenés nélkül
elsüllyesztették egymás hajóit. Persze előzőleg megpróbálták az azokon lévő kincseket átrakni
a saját hajójukra. Ez nem mindig sikerült. Ezért ma nagy öröm, amikor egy elsüllyedt,
kincsekkel megrakott spanyol gályát találnak a tengeri kincskeresők.  
A  Bibliában is szó van a kincsről. Egy olyan országról, amely maga a kincs. Az Isten
Országáról. Sokan az aranyról, ezüstről, drágakövekről  meg az egyéb megszerezhető
kincsekről hallani akarnak, de Isten országáról nem akarnak hallani. Nem érdekli őket. Olyan
ez sokszor, mint a nagy felfedezések idején, amikor a hódítók gyönyörű színes üveggömböket
és gyöngyöket adtak oda a bennszülötteknek. Azok pedig, miután nem ismerték a kincsek
igazi értékét, aranyat, ezüstöt és gyémántokat adtak a szép színes, de értéktelen üvegért.  
A Biblia azt mondja, hogy az arany, az ezüst és a drágakő érték. De azt is mondja, hogy ennél
van egy sokkal értékesebb kincs, ha az Isten országának a polgára valaki, ha valaki
beletartozik abba. És azt is mondja, hogyha ezek a földi kincsek nincsenek igazán a helyükön,
s ha valakinek az arany, az ezüst és a vagyon tölti be, és tölti ki a szívét, az mérhetetlenül
szegény ember akkor is, ha hihetetlen luxusban él.  
Ezzel az igazi kinccsel szeretnénk megismertetni gyermekeinket. Adja az Úr, hogy minél több
gyermek neve belekerüljön a vakációs Bibliahét során az Élet Könyvébe! Ez a szívünk vágya
és kívánsága.
A készítők nevében:
 Bodnár Péterné Bíró Mária
református lelkész
Demecser  
 
 
3
AZ IGAZI KINCS készítésében és összeállításában részt vettek:
 
 
 
Németh Áron  református segédlelkész  Debrecen
Gombos Noémi  egyetemi hallgató  Debrecen  
Bodnár Máté  teológiai hallgató  Debrecen
Bodnár Péter  református lelkész  Demecser
Bodnár Péterné  református lelkész  Demecser
Barta Éva  nyugdíjas tanárnő  Debrecen
Lakatos Edina  egyetemi hallgató  Debrecen
Lovas Anett Csilla  egyetemi hallgató  Debrecen
Bodnár Márta  teológiai hallgató  Debrecen
Bodnár Lídia  főiskolai hallgató  Debrecen
 
SOLI DEO GLORIA!  
4
Tartalom
 
 
 
 
 
Hogyan szervezzünk Vakációs Bibliahetet?
 
5.o.
Javaslatok a kézikönyv használatához
 
8.o.
1. nap: Jézus a legnagyobb kincs
 
12.o.
2. nap: A meg nem talált kincs
 
19.o.
3. nap: A majdnem megtalált kincs
 
27.o.
4. nap: A megtalált kincs
 
35.o.
5. nap: A továbbadott kincs
 
47.o.
Szülők estéje  54.o.
   
Rendrakás  62.o.
   
    
5
Hogyan szervezzünk Vakációs Bibliahetet?
 
Miért tartsunk Bibliahetet?
 
1.  Nagyon jó alkalom  ez arra, hogy olyan gyerekekkel is megismertessük az
Evangéliumot, akik még soha nem hallottak róla. A vasárnapi iskolás gyerekek szívesen
hozzák magukkal barátaikat, szomszédjaikat.
2.  Azoknak a gyerekeknek, akik már megismerkedtek az Evangéliummal, jó alkalom ez
arra, hogy más hívő gyerekkel találkozhassanak, így láthatják, hogy nincsenek egyedül.
3.  Ösztönző lehet a gyülekezet és annak tagjai számára. Sok emberre van szükség a
szervezéshez és jó együtt munkálkodni.
4.  Pozitív hatása lehet a falura vagy a városnegyed lakóira, főleg ha több egyház is részt
vállal a szervezésben.
 
Hogyan fogjunk hozzá?
 
Isten Királyságában semmi sem történik imádság nélkül. Ha szándékunkban van Vakációs
Bibliahetet szervezni, imádkozzunk érte. Osszuk meg másokkal is elképzeléseinket, hiszen ez
olyan  feladat, amit senki nem tud egyedül teljesíteni. Szervezzük meg a segítő, vezető
csoportot, akikkel mindent megbeszélünk, akikkel együtt imádkozunk. Kezdjük időben, akár
egy fél évvel korábban a szervezést.
 
Intézzük el és beszéljük meg a következő dolgokat!
  Szerezzük meg a helybeli egyház minél nagyobb mértékű támogatását.
  Foglaljuk le az épületet, ahol a Bibliahetet szeretnénk megtartani.
  Gondoskodjunk anyagi fedezetről.
  Tartsuk meg a vezető csoport felkészítését.  
  Készítsünk világos munkabeosztást a munkatársak számára.
 
Osszuk meg a feladatokat!
  Általános irányítás
  Történet elmondása
  Énekvezetés
  Zene
  Témalecke/jelenet
  Kreatív tevékenységek
  Személyesen (esetleg  telefonon) kérjünk fel annyi embert segíteni, amennyit
szükségesnek gondolunk
  A munkatársaknak időben küldjük el az értesítést megbeszélések időpontjáról!
 
Hogyan hirdessük meg a Bibliahetet?
 
  Jelentessünk meg egy hirdetést a helyi újságban. Ez a legtöbb esetben
kivitelezhető.
  Az egyházakat az egyházi lapba feladott hirdetéssel értesíthetjük.
  Ha van, akkor a helyi rádióadót és a kábeltévét is igénybe vehetjük.
  Plakátokat ragaszthatunk ki a munkatársak házaira, a boltokban, a
könyvtárban, az iskolában.  
6
  Meghívók kiosztása az iskolákban egy héttel a Vakációs Bibliahét előtt. Ehhez
előre kérjünk engedélyt az iskola vezetőségétől és azt is kérdezzük meg, hány
tanuló van az iskolában. (A legjobb mindezt személyesen intézni.)
 
Kik tudnak segíteni?
Két csoportot különböztetünk meg:
 
          a. A kiscsoportok munkatársai. Figyeljünk arra, hogy ezek az emberek személyesen
ismerjék az Urat, mint Megváltójukat. Ők azok, akik elmondják a történeteket, és az egyéb
vezető feladatokat magukra vállalják.
 
           b. A segítők.  Ők azok, akik a gyerekek kisebb csoportjait felügyelik a kézimunkák
elkészítése, a játék és a megbeszélések során, ugyanakkor mindenféle egyéb feladatokat
látnak el. Erre időseket, nagymamákat, nagypapákat és fiatalokat egyaránt felkérhetünk.
(Gondoljunk a folyamatosságra is: az a gyerek, aki jövőre kiöregszik a gyermekprogramból, a
következő évben segíthet a lebonyolításban.)  Ők sokat segíthetnek az asztalok, székek
cipelésében, színdarabnál, stb. Arra is gondoljunk, hogy a középiskolás gyerekek még túl
fiatalok ahhoz, hogy egy 8-10 főből álló gyerekcsoportot irányítsanak. Melléjük mindig
osszunk be egy felnőttet. Kérjük minél több férfi segítségét. Ez nagyon fontos az idősebb
gyerekek számára.
 
Megbeszélés a munkatársakkal és a segítőkkel
 
1. megbeszélés
(5-6 héttel a Vakációs Bibliahét előtt)
 
Ismerkedjünk meg egymással. Részletezzük világosan a hét programját, a napi beosztást, a
történeteket. Hagyjuk, hogy mindenki maga válassza ki azt a csoportot, ahol segíteni kíván.
Mindenről készítsünk listát. Ha színdarab is szerepel a programban, akkor már most ki kell
választani a csoportot. Kezdjük el az énekek tanulását.
A segítőknek világosan magyarázzuk el a feladatukat. Bízzunk meg különböző embereket
azzal, hogy engedélyt kérjenek az iskoláktól a meghívók kiosztásához és a poszterek
felragasztásához. Beszéljük meg minden korcsoportban a további feladatokat.
 
2. megbeszélés
(2-3 héttel a Vakációs Bibliahét előtt)
 
Ismételjük át az énekeket. Adjuk oda a meghívókat, hogy a megbízottak a vakáció előtt egy
héttel kioszthassák azokat. Osszuk ki a plakátokat is, amiket az iskolákban, a könyvtárban,
boltokban, otthon a munkatársaknál ragasztunk ki. Az összes munkatárs és segítő beszélje
meg a maga korcsoportjára vonatkozó dolgokat.  
Tartsunk több közös alkalmat, amikor feldolgozhatjuk közösen a „Felkészítő lelkigyakorlat
csoportvezetők és munkatársaik számára” című beszélgetéssorozatot.  
Sokszorosítsuk, és adjuk oda a Háttérinformációt, a történetmondást, bevezető jelenetek
szövegét, hogy mindenki otthon tanulmányozhassa azokat. Kérjük, hogy a Bibliahét ideje
alatt minden nap hozzák magukkal a jegyzeteket.
 
 
 
 
7
 
Ismerjük fel a munkatársak adottságait. Különböző emberekre van szükségünk : zenészekre,
díszletkészítőkre, elbeszélőkre, olyanokra, akik cipelik a székeket. Mindenki nagyon értékes!
A legkisebb feladat teljesítését az Úr nevében, maga az Úr jutalmazza meg. Hangsúlyozzuk
ezt a megbeszélések alkalmával. Próbáljuk meg ökumenikussá tenni a hetet. Sokat tanulhatunk
egymástól. Hiszen az a feladatunk, hogy az Evangéliumot együtt juttassuk el a gyermekekhez.
 
Gondoskodjunk nyílt légkörről. Hallgassuk meg mások javaslatait. Ne ijedjünk meg akkor, ha
valaki a megszokottól eltérően cselekszik. Imádkozzunk a csoporton belüli egységért. Ha
valami rosszul sikerül (ez mindig előfordul), bátorítsuk egymást. Mutassuk ki szeretetünket
egymás iránt! Teremtsünk nyílt,  elfogadó légkört, ahol a vezetők és gyerekek szabadnak
érezhetik magukat. A gyerekek gyakran nem tudják magukat kifejezni, de nagyon hamar
megérzik, a szeretetet.
 
Mi a mennyei Urat szolgáljuk, aki kinyilatkoztatja magát, az egész történelemben.
 
 
 
 „Semmivé teszi az Úr a nemzetek tervét,  
Meghiúsítja a népek szándékait.
   De az Úr terve örökké megmarad,
         Szívének szándéka nemzedékről nemzedékre.”
              Zsoltár 33:10-11  
 
 
 
 
8
Javaslatok a kézikönyv használatához
 
A kidolgozott bibliai történetek mellett ez a könyv többféle játékot és jelenetet is tartalmaz.
Azért ajánlott a korcsoport szerinti felosztás, mert így a gyerekekhez a saját szintjükön
szólhatunk.
 
Kifestő-verseny
Készíthetünk két „GUBERÁLÓ”-t, amibe kicsi ajándékokat, (meglepetéseket) helyezünk el.
Egyet a kicsi korosztálynak, másikat a 8-13 éveseknek. Két tinédzsert felöltöztethetünk római
kori ruhába, s a ’guberáló’ mellé állíthatjuk segítőnek. Ez jó hangulatkeltés! Kérjük a
gyermekektől, hogy rajzoljanak. Akár a történetről, akár arról, hogy mit jelenet nekik a Bibliahét,
hogy érzik itt magukat. Minden gyerek, aki egy kifestőt bead, ’kiguberálhat’ egy ajándékot,
csekélységet.
A kifestett lapokat kifüggeszthetjük sorban a templomban, hogy mindenki jól láthassa. Minden
csoport kifestőjét függesszük külön sorba, egymás alá és akasszunk minden csoport rajza mellé
egy meglepetés borítékot, amibe előre beleírjuk: pl. a 4-7 éves gyerekek rajza közül, a felsősor,
bal oldali, harmadik rajzát jutalmazzuk!  
 
Délutáni foglalkozás
Ha délután is visszahívhatjuk a gyermekeket, szervezhetünk számukra különféle
foglalkozásokat.  
  Lehet hangszeren játszani tanítani a gyermekeket.
  Lehet kézműves foglalkozásokat tartani.
  Lehet kirándulásokat szervezni a környékre.
  Ott, ahol  erre van  lehetőség, meg lehet hívni,  például a tűzoltókat, mentősöket,
rendőröket. A gyermekek kielégíthetik kíváncsiságukat, ha megnézhetik belülről a
tűzoltóautót, vagy beszélgethetnek a rendőrrel, orvossal. Jó lehetőség ez nevelésükre,
felvilágosításukra is ezeken a területeken.   
 
A csoportok elosztása a megérkezéskor
Állítsunk fel 2 asztalt, és jól látható táblát helyezzünk rájuk:
1.  4-7 éves gyerekek
2.  8-13 éves gyerekek
A jelenléti kártyára írjuk rá a gyerekek nevét és ragasszuk rá a jelenlétet igazoló matricát. Jó
érzés számukra, hogyha nevükön szólíthatjuk őket.  
 
A csoportok elosztása  
Amennyiben lehetséges és elegendő hely áll a rendelkezésünkre, osszuk szét a gyerekeket a 4-
7 és 8-13 évesek csoportjára. A kicsik számára külön programot állítottunk össze. Jó az, ha
közös énekléssel  és imádsággal kezdjük a napot. A nap végén eldönthetjük, hogy közösen,
vagy külön csoportokban zárjuk a napot.
 
A beszélgetések
Fontosnak tartjuk a gyermekekkel való beszélgetést. Így fedezhetjük fel, mi játszódik le a
gyerekekben, és ez által jobban megismerhetjük őket. Adjuk meg nekik a lehetőséget, hogy
beszéljenek a problémáikról, és ezekre Isten Szavának tanításával próbáljunk válaszolni. Mit
tenne Jézus, ha a gyermek helyében lenne?
 
Biblia  
9
Nagyon fontos, hogy a csoportban legyen egy vagy több Biblia. A kicsi
csoport esetében elég egy-két darab. A nagy csoport esetében az lenne a jó,
ha mindegyiküknél lenne egy-egy. Így ők maguk kereshetik ki a bibliai
részeket. Sokuk számára igazi felfedezőút lesz ez az alkalom. Egyesek
életükben először fognak Bibliát tartani a kezükben. Hagyjuk, hogy maguk
olvassák el a történetet, ők fedezzék fel, hogy amiről beszéltünk, tényleg úgy
van megírva.
 
 
A kézimunka és a játék
A kézimunkának ebben a programban megvan a maga helye, de nem ez a legfontosabb. A
játék is nagyszerű az olyan gyermekek számára, akik nem nagyon szeretnek farigcsálni,
festeni. Ilyen gyerekkel is fogunk találkozni. Ezért is mellékeltünk játékokat. Mi magunk is
lelkesen vegyünk részt a játékban. Igyekezzünk megismerni a gyerekeket, és próbáljuk úgy
alakítani a dolgokat, hogy nap, mint nap ugyanahhoz az asztalhoz ugyanazok a gyerekek
kerüljenek, ahol ugyanaz a segítő áll. Ezt egyszerűen az asztalok számozásával oldhatjuk
meg.
 
Irányítás
A Vakációs Bibliahét során sok segítőre van szükségünk. A fiatalabbak vállára ne helyezzünk
túl nagy felelősséget, és gondoskodjunk arról, hogy mindig legyen egy idősebb személy is az
asztalnál. Fontos, hogy elegendő felnőtt vegyen részt a vezetésben. Világosan magyarázzuk
meg, mit várunk a vezetőktől. Készítsünk listát a napi teendőkről. Így mindenki tudni fogja,
mit kell tennie.
 
A történet elmondása
Nagyon fontos, hogy jó történet elmondóink legyenek. A történet elmondása a nap
legfontosabb pillanata, hiszen az Evangélium üzenetét közvetítjük. E csomag történeteit
mindenki maga is átírhatja. Az itt leírt történetek útmutatók, példák, ötletet adnak.
 
Heti aranymondás:
 
Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön… hanem gyűjtsetek megatoknak kincseket a
mennyben… Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. Máté 6:19-21
 
 
 
 
 
 
 
 
Énekek
Az évek során megtapasztalhattuk, mennyire fontosak az énekek, amiket egy ilyen héten
tanulnak a gyerekek. Mindabból, amit ezeken a napokon hallanak, a legtovább az énekek
élnek az emlékezetükben. Ezért fontos, hogy megfelelő énekeket válasszunk, frisset,
korszerűt, és megfelelő mondanivalójút. Idén az új református énekeskönyvből is válogattunk
énekeket, hogy ezzel is segítsük a gyülekezeti éneklés ügyét.  
 
10
Gondoskodjunk egy jól összeszokott kicsi zenekarról. Ha dobos is van közöttük, annál jobb.
A gyerekek nagyon szeretik az ütőhangszert, ami a ritmus megtartásában is segít. Ne
tanítsunk túl sok éneket. Az öt nap alatt nem többet, mint 15-20. Gondoskodjunk a történethez
kapcsolódó énekről, így a történetet is jobban megjegyzik a gyerekek. Arról se feledkezzünk
meg, hogy legyenek mutogatós énekek is, pár hosszabb, pár rövidebb és pár nyugodtabb ének.
Az utóbbit például imádság előtt énekeljük el. Az énekek szövegét írjuk jó nagy betűkkel
nagyobb lapokra, hogy a hátsó sorokban is olvasható legyen. Akár ki is vetíthetjük a szöveget.
A legfontosabb, hogy a szöveg jól látható legyen, különben elveszíthetjük a gyerekek
figyelmét. A gyerekek szívesen énekelnek. Ha lehetséges, az utolsó napon adjunk a
gyerekeknek egy-egy énekeskönyvet, melyet a tanult énekekből állítunk össze.
 
A nap egy lehetséges beosztása:
09.00 A vezetők  rövid imára és utolsó eligazításra gyűlnek egybe.
Gondoskodjunk egy-két emberről, akik a vezetők gyerekeire vigyáznak
09.15  Saját csoporton belüli felkészülés a gyerekek fogadására
09.45  Az ajtók kitárulnak. Jelenléti kártya kitöltése és feltűzése
10.00  Ének, köszöntés, imádság, jelenetek, témaleckék
10.25  A gyerekek két csoportra való osztása: 4-7 évesek és 8-13 évesek
csoportja
10.35  A bibliai történet elmondása a saját csoporton belül
10.50  Feldolgozás: beszélgetés/Bibliatanulmány, kézimunka, játék a saját
csoporton belül
11.45  Gyülekező a nagyteremben. (A kicsi csoport maradhat a saját
termébe)
  Ének
  Villámjelenet vagy témalecke
12.00 A gyerekek hazamennek. A vezetők rendet raknak. A nap eseményeinek kiértékelése és
imádság.
 
Természetesen a nap beosztása a csoportok igényének, lehetőségeinek megfelelően
módosítható.  
 
Kézimunka:
 
1. nap : Kincsesláda   
2. nap : Leporello   
3. nap : Puzzle    
4. nap  : Vámszedőház   
5. nap  : Pénztárca   
 
Sajnos nincs lehetőségünk különböző korosztályok számára különféle kézimunka
anyagot adni. Ezért a kicsik számára a könyvben  minden naphoz egy  színező képet
helyeztünk el.  is adtunk. Ahol lehetséges, ezekből fénymásolatot készíthetnek. Reméljük,
hogy így árnyalni lehet a korcsoportoknak megfelelően a kreatív anyagot.  
 
 
 
 
 
 
11
 
 
 
 
 
Játékok
Olyan játékokat válogattunk össze, amelyek célja a gyerekeknek, fiataloknak az
evangelizációs programba való minél élőbb, elevenebb bekapcsolódása. A játékban a
gyerekek feloldódnak, egészen önmaguk lesznek, fontosnak érezhetik magukat,
megtapasztalhatják a valahova tartozás élményét. Igyekeznek odafigyelni önmagukra,
egymásra, a feladatra, gyakorolják az erkölcsi normákat. Közben megtanulnak problémát
megoldani, együttműködni, harcolni, készségeiket és egyedi képességeiket felhasználni egy
cél érdekében. Megélhetik, kipróbálhatják mindazt játékban, amit Isten gyermekeként a
valóságban fognak megtenni.  
A játékok jó alapot szolgáltatnak arra, hogy megfogalmazzunk igazságokat, illetve
segítsük a gyerekeket kimondani, a saját élményeik szerint. Így hozzájárulhatunk ahhoz, hogy
gondolkodó, bátor, tudatos, a talentumaival élő keresztényekké váljanak.
A gyűjteményben a játékok zöme nem valamely témához igazodik,  indirekten
szolgálják a célt a fent említett módon, illetve segítséget nyújtanak az egyes alkalmak
megszervezésében feszültségoldó, hangulatteremtő, összehangoló jellegükkel.
A játékok alkalmazásában van néhány  elv, szempont, amire érdemes odafigyelnie a
csoportvezetőnek és már első alkalommal felajánlja betartásukat az egész csoportnak. Ezeket
vázlatosan a következőkben leírjuk:
-  a játékban senkinek nem kötelező részt venni, bármikor mondhatnak „Passz”-t
-  a játékszabályokat mindig be kell tartani
-  a játékszabályokat mindig újra meg lehet kérdezni, mindaddig, amíg mindenki
számára teljesen világossá válnak
-  a játék szervezésével kapcsolatos észrevételeket mindig meg lehet mondani előtte,
közben vagy utólag
-  a játékban megtapasztaltakról mindig lehet, de sohasem kötelező beszámolni
-  nem nevessük ki egymást
-  sem csoportban, sem csoporton kívül nem teszünk megjegyzést valakinek a játék
során felderült hiányosságaira.
Ezeket a  szabályokat  közösen le is írhatjuk, rajzolhatjuk, hogy érvényességüket ezzel is
megerősítsük, ugyanis a szabályok biztonságot adnak.
Jó munkát!  
12
 
1. nap
Jézus a legnagyobb kincs
 
 
A szántóföldbe rejtett kincs
(Mt. 13: 44; Mt. 6: 19-21)
 
 
 
Szövegtanulmány:
 
1. Összefüggés / tartalom
Az Isten/Mennyek Országáról szóló példázatgyűjtemény egyik darabjáról van szó. A 44. és
45. vers mondanivalóját tekintve nagyon közel áll egymáshoz (ikerpéldázatok). Mindkettő
olyan értéket lát a Mennyek Országában, vagyis az Isten uralmához való tartozásban, amely
minden áldozatot megér. A szántóföldbe rejtett kincs példájában az ember véletlenszerűen
talál rá a kincsre, örömében aztán mindent megtesz azért, hogy jogos tulajdonosává váljon
annak. A Mennyek Országa nem a kincshez hasonló, hanem ahhoz az eseményhez, amely a
kinccsel történik: aki megtalálja, örömében mindent odaad érte. A Mennyek Országa
közöttünk van, megtalálható, és birtokba vehető.
(A példázat csak Máté evangéliumában fordul elő.)
   
2. Személyek
  Jézus: Ő mondja el a példázatot (13:51)
  Tanítványok: hallgatóság (13:36)
  A példázatban: egy ember
 
3. Helységek / vidék
Az Mennyek Országáról szóló példázatok gyűjteménye a 13:1-ben kezdődik, ahol a
következő helyrajzi meghatározással találkozunk: „kiment a házból, és leült a tenger partján.”
Jézus Kapernaumban van, és a Genezáreti-tó (ill. Galileai-tenger) partján tanít.  A példázatok
elmondása után hazájába, Názáretbe megy.
 
4. Kor
Jézus galileai munkásságának ideje. Az evangélium kronológiája szerint Keresztelő János
halála előtt.   
13
 
5. Fogalom-magyarázat
A kincsek  (= ékszerek, arany és ezüst eszközök, pénzérmék, gyöngyök, drágakövek) földbe
rejtése a rablótámadások, a tolvajlás, és a háborúk miatt gyakori volt az ókori Palesztinában
(vö. Mt. 6:19k; Mt. 25:25). Jézus tehát egy igen közismert képet használ.
A szántóföld megvásárlója tulajdonosává válik mindannak, ami a szántóföldhöz tartozik.
Bevezető játék:
 
Kellékek: papír/kis tárgyak
Helyszín: szabadtér vagy nagyobb terem
 
A helyszínen több kisebb tárgyat rejtünk el, vagy olyan papírdarabokat, amelyen igék vannak.
A játék nyertese az, aki a legtöbb tárgyat/cédulát találja meg.  
 
 
Összekötés a példázattal: bármit is találunk, Jézus a legnagyobb kincs, amit találhatunk!
Történet elmondása a kisebbek számára:
Ha elutaznál valahová, ahová csak egy dolgot vihetnél magaddal, mi lenne az?
… pl. labda, baba, kisautó, számítógépes játék…
Ezek a legkedvesebbek a számotokra, éppen ezért vigyáztok is rá, hogy minél tovább
játszhassatok vele.  És mi történik akkor, ha kipukkan a labda, elszakad a baba ruhája,
elromlik a kisautó vagy a számítógép?
… Már nem tudtok vele játszani, és újabb játékot kerestek.
Képzeljétek el, hogy van egy olyan kincs, ami sosem romlik el, sose megy tönkre, és mindig
velünk van!  
 
 
 
 
 
 
14
1. kép –  egy ember szánt
Egy ember kiment a mezőre szántani. Talán nem nagyon volt kedve  hozzá, hiszen
lehet, hogy álmos is volt, szívesebben otthon maradt volna pihenni, és egyébként is, annyiszor
dolgozott ezen a mezőn, és soha semmi érdekes nem történt. Egyedül van egész nap, csak
megy az eke után, nem lát mást csak a földet és az eget maga körül, izzad, szánt, és még
ráadásul nem is az övé a föld, a gazdájának dolgozik. De azért ma is elindult, éppen úgy, mint
már annyiszor. Kihajtotta az állatokat, rájuk tette az ekét, és folytatta ott a munkáját, ahol
előző nap abbahagyta.  
 
Elkészült az első barázdával, a másodiknak is a végére ért, amikor az eke egyszer csak
elakad. Mi lehet az?! Az állatok erőlködnek, de nem, és nem megy tovább. Gyorsan elereszti
az ember az eke szarvát, és már két kézzel túrja is a földet, hogy meglássa, mi lehet az. Nem
hitt a szemének. „Kincs! Kincset találtam!” – kiáltotta.
 
Már épp indult volna haza drága kincsével, amikor eszébe jutott, hogy ez a föld nem is
az övé, és így ami a földben van, az sem. Most mi lesz? Visszatemette hát a kincset a földbe,
és törte a fejét. Mit tegyen? Gyerekek adjatok tanácsot ennek az embernek!.....
 
 
 
2. kép – kincs
Igen, ezt tette. Hazament, összeszedte mindenét: ruháját, szerszámait, bútorait,
állatait…és eladta. Még a házát is, hogy elegendő pénz gyűljön össze. Nem sajnált egyet sem,
mert csak a kincsre gondolt.  
Amikor ez megtörtént elment és megvette a földet. A kincset most már kiásta, és senki nem
vehette el tőle, mert most már az övé volt. Ez a kincs mindig vele maradt.
 
 
15
 
3. kép – Jézus Krisztus
Szeretnél Te is ilyen kincset találni? ...
 
Ezzel én is így vagyok. De képzeld, nekünk nem kell földet túrnunk, még csak pénzt
sem kell gyűjtenünk, és földet sem kell vásárolnunk, mert ezt a kincset Te és én ingyen
megkaphatjuk. Ez a kincs Jézus Krisztus, egy igaz barát, aki mindig veled  van,  és akivel
mindent megbeszélhetünk, aki mindig kész segíteni. A játékok elromlanak, tönkremennek, a
pénz elfogy, és így mindig azt érezheted, hogy valami hiányzik Neked. De ha Jézus Krisztus
az életed részévé lesz, akkor Ő teljessé és olyan boldoggá teheti az életedet, mint amilyen azé
az emberé volt, aki kincset talált a földben.  
 
Én már ezt megtapasztaltam, és megtapasztalhatod te is, ha imádságban kéred Őt,
hogy legyen az életed része, legyen a Te jó barátod is! Szeretnéd ezt? Kérjük most együtt!
 
Történet elmondása a nagyobbak számára:
 
  Ki látott már közületek szántóföldet? Ugye a sok finom zöldség és gyümölcs a
földekben, földeken terem, és ahhoz, hogy valóban szép terméseink legyenek, bizony
foglalkoznunk kell az adott területtel. El kell vetnünk a magvakat, ültetnünk kell a palántákat,
locsolnunk kell, ha nem esik az eső, kapálni, kaszálni, ásózni sem árt, tehát mindenképpen
törődést igényel a földdarab, ha szeretnénk a munkánkból hasznot látni. Ugye milyen jó érzés,
ha az almafáról, cseresznyefáról szép, ínycsiklandozó finomságokat vehetünk le? Élvezet
beleharapni a friss, egészséges gyümölcsbe! Bizony jó dolog az, ha hibátlan terméseink
vannak. Hát még az milyen jó lehet, amikor nemcsak a gyümölcseink, zöldségeink szépek, de
még a termőföldünk  is érdekes dolgokat rejt magában! Ti szoktatok kincskeresőset játszani?
Olyankor az ember beleképzeli magát egy régész, felfedező helyébe, és alig várja, hogy
rábukkanjon valamire, ami érték lehet. Keresni szoktak ekkor régiségeket, kődarabokat, és
kincseket! Egyeseknek még térképük is van, és annak segítségével igyekeznek eljutni a
kitűzött célhoz!
 
  Képzeljétek el, hogy volt egy ember, aki szintén szeretett a földekkel foglalkozni, igaz
nem feltétlenül úgy, mint egy zsákmányra vágyó kincsvadász, hanem úgy, mint egy derék
földműves! Szívesen járt-kelt a földbirtokon, örömét lelte a vetésben, aratásban. Egy
gyönyörű nyári napon éppen a szántóföldön munkálkodott, amikor olyan dolog történt vele,
amire soha azelőtt nem számított! Képzeljétek el, kincset talált a szántóföldben! De nem ám
akármilyen kincset! Olyat, amely az egész azutáni életét megváltoztatta! Igazi nagy kincset!
De a föld, amelyen szántott, nem a sajátja volt, ezért tehát az a kincs sem, amit abban talált.
Így gyorsan visszarejtette a talált kincset a földbe, elment, és képzeljétek mindenét eladta, az
állatait, a házát, mindenét, azért, hogy azt a szántóföldet, ahol a kincs volt gyorsan
megvehesse!
 
16
  Érdemes fontolóra venni, hogy mi vajon miért lennénk képesek a régi dolgainkon
túladni. Gondolkodtatok már azon, hogy a ti életetekben milyen kincsek vannak? Talán a
kincseink közé sorolhatjuk a plüssfiguráinkat, a focilabdánkat, a számítógépes játékainkat, de
ezek tényleg igazi kincsek? Bármennyire is szeretnénk, sajnos nem azok! Sok ember úgy
gondolja, hogy a pénz, illetve azok a dolgok, amelyeket a pénzen meg lehet vásárolni azok az
igazi kincsek! Pedig ez nem így van, mert egyszer ezek el fognak tűnni, nem mindent lehet
pénzen megvásárolni! Gondoljunk csak bele! Bármikor jöhet egy tolvaj, és ellophatja azokat a
tárgyakat, amelyek addig annyira fontosak voltak nekünk!
 
  Ám mégis, van egy jó hírem! Lehet nekünk egy olyan kincsünk, amit soha senki nem
vehet el tőlünk! Van igazi drágaságunk, olyan örök ajándékunk, ami, illetve Aki többet ér
minden pénznél, minden földi hatalomnál. Ez a felülmúlhatatlan érték nem más, mint Jézus
Krisztus! Ha igazán boldogok szeretnénk lenni, akkor egyedül Jézus Krisztust kell
elfogadnunk Urunknak! Hogyan tehetjük meg ezt? Imádkoznunk kell Hozzá, hogy Ő
bocsássa meg a bűneinket, vagyis azokat a dolgokat, amelyeket rosszul teszünk, tettünk, és
azokat a gondolatainkat is, amikor valamilyen rosszaság járt a fejünkben! Mert ugye mi is
gondolunk ám csúnya dolgokra, és teszünk olyanokat, amikkel megbántjuk anyát, apát, a
testvéreinket, barátainkat, tanár néniket, tanár bácsikat, és Istent! Ha őszinték vagyunk, akkor
be kell vallanunk, hogy igen, így van! Mi sem vagyunk tökéletesek!  
 
  Jézus Krisztus most arra kér bennünket, hogy próbáljunk meg mindenben Rá figyelni,
az Ő akaratát cselekedni! Azt üzeni nekünk, hogy ne gyűjtsünk kincseket a földön, vagyis ne
olyan dolgok legyenek a fontosak számunkra, amelyek el fognak múlni! Mert ugye egyszer a
játékaink, kedvenc tárgyaink tönkre fognak menni, sőt még a kedvenc focistánk, vagy
színésznőnk, énekesünk is előbb-utóbb meg fog öregedni, már nem ő lesz az, aki a legszebb, a
legügyesebb! Jézus Krisztus viszont örökké ugyanolyan, és Ő meg tudja nekünk adni azt,
amire vágyunk, hogy valóban boldogok legyünk! Mert ki ne vágyna a boldogságra,
biztonságra, nyugalomra, egy olyan életre, ahol nem kell félni, ahol igazi értékek vannak? Ha
csak a vagyongyűjtésre gondolunk, akkor nem vagyunk Isten közelében, mert minden
gondolatunk a földi kincsek körül forog. Ha  azonban  elfogadjuk Jézus Krisztust
Megváltónknak, olyan Úrnak, aki érettünk halt meg, a mi bűneinkért, azért, hogy nekünk  a
mennyországban biztos helyünk legyen, akkor nem kétséges, hogy Ő velünk lesz minden
napon, és nem hagy el bennünket! Biztos, hogy Őrá mindig, minden körülmények között
számíthatunk, ezért csak Jézus Krisztus az, aki valóban az Igazi Kincs!
Kerettörténet:
(Kivételesen a történet elmondása után kell előadni!)
 
Szeretnék nektek valamit mutatni  (elővesszük a kincses ládát, ami le van zárva). Mi ez
gyerekek? Igen, egy kincsesláda. Ilyet talált az a szántóvető is, akiről hallottunk a mai
alkalmon. Ugye, ez az ember örült, amikor megtalálta a kincses ládát? Ti örülnétek, hogyha
találnátok egyet? Ugye, egyből meg is próbálnátok kinyitni? Nos, ezen a héten mi is ki fogjuk
nyitni ezt a kincses ládát, akkor, amikor a történetünk szereplője is ugyanezt teszi. Különböző
emberekről fogtok hallani, akik más-más módon értékelték azt, hogy meg lehet találni, ki
lehet nyitni és övék lehet az a Kincs, amit a láda tartalmaz. A hét végére mi is meg fogjuk
tudni, hogy mi is az az igazi Kincs, amit a kincsesláda tartalmaz. Kíváncsiak vagytok ti is rá?  
17
 
Játék:
Kellékek: papír cetlik, jutalom
Helyszín: legjobb szabadtéren, de egy teremben is megvalósítható
 
A játék helyszínén cédulákat helyezünk el, utasításokkal. A játék kezdetén a gyerek kap egy
utasítást, hogy merre menjen, aztán talál egy cédulát, amin rajta van, merre kell tovább
indulnia… és így tovább. A végén valamilyen kisebb jutalmat talál (pl.:jegyzetfüzet, igés
kártya, toll)
 
Színező kép kicsiknek:
 
 
 
Barkácsötlet nagyobbaknak:
 
Elkészítési útmutató:
  A kincses ládát kiszínezzük.
  A két téglalapot külön-külön kivágjuk.
  A kincsesláda fedelét a felső rész kivételével körbevágjuk és kinyitjuk.
  A két téglalapot egymásra ragasztjuk.  
18
 
 
 
 
 
Aranymondás:
Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön… hanem gyűjtsetek megatoknak kincseket a
mennyben… Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. Máté 6:19-21
 
 
Ének:
Jöjjetek hozzám…
Kincseket, kincseket…
 
19
2.nap
A meg nem talált kincs
 
 
A bolond gazdag
(Lk. 12: 13-21; 34)
 
 
Szövegtanulmány:
 
1. Összefüggés / tartalom
  A segítségkérés az örökség felosztásánál az Úr Jézus részére alkalom ehhez a
példázathoz. Óv a kapzsiságtól, a magunk körül forgásról, és annak feltevésétől, hogy a sok
vagyon bebiztosítja az életet. A példázatban a gazdag földműves a jó aratással még nagyobb
vagyont akar, mely őt arra a rövidlátó meggyőződésre juttatja, hogy nem lesz  többé gondja.
Ezért megfontolásaiban nincs is helye Istennek, aki váratlanul  ítéletre vonja őt.  Ezért a
továbbiakban az Úr Jézus a tanítványait arra szólítja fel, hogy a gondokat földi jelentőségük
szempontjából engedjék át a mennyei Atyának, és  ehelyett  keressenek maguknak  kincset a
mennyben. (vö: Lk. 12:22 kk.)
 
2. Személyek
  valaki a tömegből, aki kér / kérdez
  az Úr Jézus, aki válaszol
  a tanítványok (a 22. verstől)
  a példázatban: egy gazdag ember, földműves
 
3. Helységek / vidék
Utazás Galileában.
 
4. Kor
Az Úr Jézus nyilvános fellépésének második évében. (vö:Thompson; L:1818-1820).
 
5. Fogalom-magyarázat
15. vers:  
élete nem a vagyonából áll = valódi életminőséget lehetetlen egyedül anyagi értékek által
elérni; amink csupán külsőleg van, semmit nem jelent a boldogság tekintetében.  
20
 
19. vers:  
"Ezt mondom az én lelkemnek..."  = Itt mutatkozik a férfi gondolkozásának hibája, ami
végül a végzete lesz. Önmagában a gazdagság nem rossz, de könnyen veszéllyé válik, ha úgy
tekintünk rá, mint ami küzdelemre méltó és életbiztosíték.
 
20. vers:  
"bolond"  = te őrült, tökfilkó, te értelmetlen ember, a Zsolt. 14:1 szerint olyan ember, aki
szerint nincs Isten.
 
21. vers:  
gazdagnak lenni Istenben  = itt a külső gazdagság ellentéte; aki életét Istenhez köti, és
bizalmát belé helyezi, igazi és maradandó életminőséget talál, ami nincs alávetve a
mulandóságnak (mint a külső gazdagság).  
 
Bevezető történet:
Először megkérdezzük a gyerekeket, gyűjtenek-e valamit. Ezután három önként jelentkezőt
kérünk az alábbi jelenet előadásához.
 
Szereplők:  
1.  gyerek (lehet lány és fiú is)
2.  öcsi
3.  anya
 
Kellékek:  
1.  néhány ruhadarab,  
2.  bélyegek, esetleg szalvéták
3.  album, vagy dobozszalvéták esetén
 
GYEREK:  
(a szalvétáit vagy bélyegeit rendezgeti):…30,31,32,33. Még csak két hete gyűjtöm, mégis
milyen sok van! Keresek nekik egy nagyobb albumot.
 
ÖCSI:
(meglepi a gyereket): Mit keresel?
 
GYEREK:  
Nagyobb albumot a szalvétáimnak/bélyegeimnek. Már van 33.
 
ÖCSI:
Hű de jó! (belenyúlkál) Ezt nem adod nekem?
 
GYEREK:
Még mit nem! Én gyűjtöttem, az enyém!
 
ÖCSI:  
De lécci, lécci, annyira tetszik! Eggyel kevesebb, nem mindegy?
 
GYEREK:   
21
Nem! Na, add vissza! (huzakodnak egy ideig, közben belép az Anya)
 
ANYA:  
Ti meg mit csináltok?
 
GYEREK:  
El akarja venni a bélyegemet!
 
ÖCSI:  
Nem adja ide!
 
ANYA:  
Na tegyétek le szépen! (Leteszik néhány ruha mellé)
Inkább játsszatok valamit!  (Anya kimegy, közben kiviszi a szennyest. Gyerek és Öcsi előbb
haragosan néz egymásra, aztán elkezdenek pirospecsenyét játszani. Anya visszajön.)
 
ANYA:  
Köszönöm!
 
(A két gyerek tovább játszik, Anya újra belép.)
 
ANYA:  
Ajjaj, van egy kis baj!
 
GYEREK:  
Mi az? Mi történt?
 
ANYA:  
A bélyegedet kimostam a ruhákkal együtt!
 
GYEREK:  
Ez nem lehet igaz! Az a szép bélyeg! Mit tettél anya!  
(Elkezd dühösen kalimpálni). Ez a te hibád Öcsi! (Elkezdi ütni a testvérét.)
 
ANYA:  
Ezt azonnal hagyd abba! (szétválasztja a gyerekeket). Fiam! Nem szabad, hogy ennyire fontos
legyen neked egy bélyeg! Kérj bocsánatot!
 
Összekötés a történettel: Ne becsüljük többre a földi javakat, mint amit érnek!
Kerettörténet:
Sziasztok gyerekek! Emlékeztek a mi kis ládánkra? De mi történt a ládánkkal? Mi ez a sok
dolog itt? Nem látom a kincsesládát? Ti látjátok, hogy hol van? Valóban,  itt van alatta…  (a
beszélő el kezdi leszedegetni a fényes, de értéktelen dolgokat). Hogy el tudták a szemünk elől
takarni ezek a fényes, de mégis értéktelen dolgok a kincsesládát!! Így már sokkal jobb, el is
teszem innen ezeket a kacatokat. Nos, a mai napon egy olyan emberről szeretnék nektek egy
történetet elmondani, akinek sok mindene volt ezen a földön. Vajon az ilyen gazdag ember
észre tud venni egy kincsesládát? Szeretnétek meghallgatni az ő történetét?
 
22
Történet elmondása a kisebbek számára:
Régen élt egy ember, aki nagyon-nagyon gazdag volt.  Gyönyörű  szép  nagy  háza,
hatalmas földje, és sok-sok drága bútora, dísztárgya volt.  Az egyik évben különösen
bőségesen termett a földje.  Sok-sok búza árpa, zöldség és gyümölcs is termett a birtokán. Ez
az ember nagyon elégedett volt. Örömében így kiáltott: „Most aztán nem kell spórolnom,
annyit ehetek és ihatok, amennyit csak akarok! Mindenem megvan!”
 
  Hordta is a sok búzát a csűrbe, a raktárba, hordta, csak hordta, de egyszer azon kapta
magát, hogy már nem tudja hova rakni, mert tele lett a csűr! Törte is a fejét, hogy most aztán
mit csináljon! Gyerekek, szerintetek mit tett ez az ember?... Arra jutott, hogy lebontja kisebb
csűrjeit, és nagyobbakat épít helyettük. Ha ez meglesz  –  gondolta  –  kedvére ehet, ihat,
szórakozhat, lustálkodhat, már semmire se lesz gondja!
 
  De ekkor Isten közbeszólt:  - Bolond vagy ember! Ma éjjel meghalsz, és nem tettél
semmi mást egész életedben, csak halmoztál, gyűjtöttél, és nem gondoltál semmi és senki
másra csak a gazdagságra. Mi lesz most a sok kincseddel, amit itt kell hagynod?!
 
  Ez az ember meg volt győződve arról, hogy minden kincset megszerzett, és hogy ő
igazán gazdag és boldog. Isten mégis bolondnak tartotta. Szerintetek miért?  
  … Azért, mert fontos dolgokat elfelejtett.
  Ez az ember elfelejtette, hogy Isten teremtette a jó termőföldet, ő adta a növények
növekedéséhez szükséges meleg napsugarakat és esőt. Elfelejtette, hogy minden Istené
és nem kizárólag a maga érdeme a jó termés. Elfelejtette mindezt megköszönni!  
  És még mit felejtett el ez a bolond ember?
  …  A sok munka, gyűjtés között Istenre figyelni, az Ő tanítására. Ha figyelt volna, a
másik emberre is gondolt volna, nemcsak magára, és kevesebbel is megelégedett
volna.
  Isten azt az embert tartja gazdagnak, aki ezeket nem felejti el, az Ő szemében ezek az
igazi kincsek!
 
Történet elmondása a nagyobbak számára:
  A mai napon egy olyan emberről lesz szó, aki nagyon gazdag volt, hatalmas
vagyonnal rendelkezett, és az egész életét a pénze határozta meg. Ennek az embernek sok
földje volt, és ezek a földek bő termést hoztak neki. Ez azt jelentette, hogy olyan nagy  
23
vagyona lett, hogy egész hátralévő életében kényelmesen meg tudott élni abból a pénzből,
amit a sok termésért kapott. Nagyon megörült annak, hogy neki már soha többé nem kell
dolgoznia, csak az bosszantotta, hogy nincsen elég helye a termények tárolásához. Így
gondolkodott magában:
 
  Mit tegyek, nem elég nagyok a csűrjeim, nincs hová betakarítanom a termésemet! Mit
tegyek, mit tegyek, áh megvan, lebontom a meglévő csűrjeimet,  és  építtetek  a  helyükbe
sokkal nagyobbakat, és oda fogom betakarítani gabonámat, és minden javamat!  Milyen jó
nekem, rengeteg pénzem van, semmit nem kell most már tennem, nyugodtan élhetek a
földjeim hasznából! Milyen boldog ember vagyok! Mindenki dolgozik, igyekszik megélni,
sokat fáradozik, ezzel szemben ott vagyok én, nekem megszűntek a gondjaim! Ehetek, ihatok,
dorbézolhatok kedvemre! Milyen jó nekem! Fejedelmi lakomákat tarthatok, ahová
meghívhatom az összes barátomat! Olyan ételeket és italokat fogok felszolgáltatni, hogy
mindenki csak ámulni fog majd! Ott lesz ám csak terülj-terülj asztalkám! Mennyire jó sorom
van nekem! Nem kell törődnöm semmivel, csak a mulatozással!  
 
  Látjátok ez az ember semmi másra nem tudott már gondolni, csak a pénzére, és a
vigadozásra! Megtervezte az egész jövőjét, boldog, békés életet képzelt el magának, és úgy
érezte, hogy semmi baj nem érheti innentől kezdve, hiszen anyagilag biztosítva van az egész
léte.
 
  Mindenre gondolt, csak éppen egy valamire nem! Szerintetek mi volt ez? Nos,  arra
nem gondolt, hogy bizony bármennyire is szeretne, és mi is akárhogyan is szeretnénk örökké
élni, sajnos az élet nem végtelen ezen a földön! Bizony, bizony, bármennyi pénzzel
rendelkezzünk is, bármilyen gazdagok is legyünk óriási házzal, hatalmas kerttel,
luxusautókkal, akkor is egyszer elhív minket Isten ebből a világból egy másik világba! Vagyis
akárhogyan szeretnénk is itt a földön örökké élni, azt nem lehet. Számolnunk kell azzal, hogy
egyszer meg kell állnunk Istenünk előtt!
 
  A történetbeli bolond gazdagunk is mindenre gondolt, csak éppen arra nem, hogy
akármelyik pillanatban azt mondhatja neki Isten, elég volt neked ebből a földi életből. S akkor
mit ér a nagy vagyona, mit ér a sok földje, a hatalmas csűrök… Semmit.
 
  Mert ami igazán lényeges az az, hogy Isten lakjon az emberi szívben, és Ő irányítsa a
gondolatokat! Ennél az embernél nem az volt a baj, hogy sokat termett a földje, hogy gazdag
volt, hanem az, hogy csak magára gondolt, és nem a mennyei Atya útján járt. Csak azzal volt
elfoglalva, hogy minél több pénze legyen, minél jobban éljen, nagy lakomákat, hajnalokig
tartó dorbézolásokat tartson, és semmi egyébbel nem tudott foglalkozni. Azon nem is
tűnődött, hogyha esetleg még éjjel meghalna, mi is történne vele. Akkor mi haszna lenne
annak a nagy gazdagságának, amit felhalmozott?
 
  Látjátok ezért volt ő bolond gazdag. Az Úrra nem figyelt, ment a saját feje után, és
csak azzal foglalkozott, hogy jól érezze magát. Pedig ez a viselkedés egyáltalán nem helyes.
Ha csak az tölti ki napjainkat, hogy a magunk életével törődünk, ha csak arra tudunk
gondolni, hogy hogyan tudnánk minél több pénzt összeszedni, akkor bizony nagyon
megszomorítjuk a mi Istenünket!  Ő arra vágyik, hogy mi a közelében legyünk, Róla
tanuljunk, Őhozzá imádkozzunk, és Neki adjuk az életünket! Ő szeretne az első lenni a mi
szívünkben. Azt olvashatjuk a Bibliában, hogy ahol a mi kincsünk van, ott van a szívünk is!
Mennyire igaz ez!  Ha nekünk például a számítógép van az első helyen, ha az a kincsünk,
akkor azt fogjuk minden pillanatban várni, hogy mikor ülhetünk végre gép elé. Tehát a  
24
monitorhoz húz akkor a szívünk. Ha viszont a mi életünkben a teremtő Isten van az első
helyen, akkor az Ő közelébe vágyunk, örömmel megyünk templomba, gyerek-istentiszteletre,
akkor szívesen olvassuk a Bibliát, és alig várjuk, hogy megtudhassunk valami újat a mi
szerető Atyánkról.
 
  Igyekezzünk ezért úgy élni, hogy ne okozzunk szomorúságot a mi Istenünknek, mert
ha a bolond gazdag útját követjük, bizony elveszíthetjük az igazi kincset, az Úr közelségét!
Pedig ott jó nekünk lenni, a kegyelmes Isten lábainál, aki nap, mint nap csak arra vár, hogy
kinyissuk szívünk ajtaját Előtte, mert Ő pontosan tudja, hogy, ahol a mi kincsünk van, ott van
a mi szívünk is!
 
 
Játék:
1. Áruházi bevásárlás
 
Kellék:  
Minden gyereknek: 3 db babszem.  
Három, vagy négy lista az „áruházban” vásárolható árukról.
 
Előkészület:  
Minden gyerek kap 3-3 babszemet, amelyet a kezében tart.
A terem három, vagy négy sarkába kifüggesztünk egy-egy listát, amelyen kb. 10-10, az
„áruházban” kapható áru felsorolása található.
 
A feladat:
  A játékvezető az ajánlatból nem túl hangosan közli a terem közepén álló gyerekekkel,
hogy mit szeretne vásárolni.
  A gyerekek az elé a lista elé sorakoznak fel, amelyen a kívánt árucikk található. A
listához legközelebb áll az, aki elsőként érkezett, mögé áll a másodikként érkezett
gyerek és így tovább…
  A sorban legutolsó gyerek visszaad a játékvezetőnek egy babszemet.
  Az a gyerek, akinek nem maradt 1 babszeme sem, az kiesik a játékból.
  Az utolsónak maradó 3 gyerek apró jutalmat kaphat.
 
25
 
2. Érme keresése
 
Kellék: egy érme
 
Sokakat csak egy dolog foglalkoztat: pénzt keresni és gyarapítani. Állandóan azon vannak,
hogy többet keressenek.  
 
Miután minden gyerek elhagyta a termet, valahová elhelyezünk egy érmét, ahol szemmel
látható.  
A gyerekek visszajönnek a terembe. Aki észreveszi az érmét,  leül a helyére anélkül, hogy
megmondaná, hogy hol van az érme.  
A játék akkor ér véget, hogyha mindenki leült.  
Az a gyerek nyert, aki először ült le és az utolsónak leülő vesztett.  
 
Színező kép kicsiknek:
 
 
Barkácsötlet nagyobbaknak:
 
Elkészítési útmutató:
  A képeket kiszínezzük.
  Az egészet körben kivágjuk és leporellószerűen összehajtogatjuk.
 
 
26
 
Aranymondás:
Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is. Lukács 12:34
 
 
 
 
Ének:
Így szól a dúsgazdag…
Jézusban bízz…
 
 
27
3. nap
A majdnem megtalált kincs
 
 
A gazdag ifjú
(Mt. 19: 16-30; Mk. 10: 17-31; Lk. 18: 18-30)
 
 
Szövegtanulmány:
1. Összefüggés / tartalom
A kisgyermekek megáldása után Jézus továbbindul Jeruzsálem felé, amikor egy gazdag
fiatalember nyíltan  arról  kérdezi, hogy mit kell tennie  ahhoz, hogy az örök életet elnyerje.
Mivel ifjúságától fogva megtartott minden  törvényt, amit Jézus Krisztus neki megjelölt, egy
hiányossága maradt csupán, hogy szétosztva minden vagyonát, kövesse Jézust. A nagy
vagyonnal rendelkező ifjú szomorúan elmegy. Nem tudjuk, hogy később mit tett, de az biztos,
hogy gazdagsága, és vagyonához való ragaszkodása komoly akadályt jelent neki abban, hogy
élete egészen az Istené legyen. A történet alapkérdése: Ki üdvözülhet? Jézus Krisztus
válaszában arról beszél, hogy ki nem mehet be az Isten Országába. A törvény megtartása
önmagában nem üdvözít, az  örök élet a Krisztussal való közösségben veszi kezdetét. A
gazdagság kapcsán Jézus egy olyan akadályra mutat rá, mely az ember üdvösségének útjába
állhat. Az üdvösség mindazonáltal nem emberi teljesítmény kérdése, hanem a mindenható
Isten ajándéka.  
(Párhuzamok: Máté 19:16-30; Lukács 18:18-30)
 
2. Személyek
  Jézus Krisztus
  Aki a kérdést felteszi: fiatal (24-40 é.), igyekvő, jól nevelt (17.v; Mt 9:20), a szokások és
erkölcs ismerője (20.v.), gazdag (22.v.), főember (Lk 18:18 – valószínűleg a nagytanács
tagja, a zsidó gyülekezet elöljárója, tekintélyes)
  Tanítványok  
 
3. Helységek, vidék
Az Úr Jézus a tanítványaival együtt az utolsó útján van Jeruzsálem felé. Efraimból jön (Ján.
11:54) és amikor ezek történnek, akkor Júdeában tartózkodik, ami a Jordántól keletre és a
Holt-tengertől északra lévő vidéket jelenti.
 
28
4. Kor
Az utolsó napokban a Jeruzsálembe való bevonulás és a keresztre feszítés előtt.
 
5. Fogalom-magyarázat
17.vers:  
Mester: olyan férfiak, tanítók megnevezése, akik mint megbízottak tekintélyt nyernek arra,
hogy Isten akaratát oktassák.
Örök élet: a fiatalember valószínűleg egy, a halál utáni továbbélésre gondol; a János
evangéliuma szerint az örök élet nem más, mint örökkévaló élet az Istennel való közösségben
(pl.: Ján.5:24, I. Ján. 5:12).
 
18. vers:  
„Senki sem jó, csak egy, az Isten”: Jézus ezzel nem visszautasítja a „Jó Mester”
megszólítást, hanem megvilágítja a „jó” igazi értelmét és tartalmát. Nem az a jó, amit a
vallásos elit a cselekedetekből való megigazulással kapcsolatos tanításában annak tart. A „jó”
mindenekelőtt a Szentháromság Isten tulajdonsága, lényének része. Jézust sem a tanító volta
teszi „jó”-vá (ahogyan az ifjú gondolja), hanem Isten volta.
 
21.vers:  
Kincs a mennyben: biztos, állandó gazdagság, amit azonban csak Isten iránti
engedelmességért kaphatunk.  
 
25.vers:  
  Tű foka: az Úr Jézus tényleges tű fokára gondol, és nem egy így nevezett városkapura.
Figyeljünk az ellentétre: a legnagyobb állat és a legkisebb nyílás az akkori ismeret szerint.
A kép lényege a lehetetlenség, az abszurdum.  
  Isten országába bejutni: örökké tartó kapcsolat Istennel, amikor Istent az élet első
helyére tesszük.  
Bevezető játék:
Licitálás  
 
Kellékek: tárgyak, kalapács (licitvezetőnek)
 
A játékvezető kiáll, és különböző tárgyakat mutat fel, érték szerint növekvő sorrendben: pl.:
radír, toll, füzet, valamilyen kis ékszer, válltáska… bármi, a végén: Biblia. A játékosok
licitálnak a különböző tárgyakra, hogy mennyit (hány forintot) érne nekik.  
 
Összekötés a történettel: a gazdag ifjú számára nem ért annyit az üdvösség, hogy feláldozta
volna érte vagyonát.
 
Kerettörténet:
Sziasztok! Hogy vagytok a mai napon gyerekek? Én már nagyon izgatott vagyok, mi lehet a
kincsesládában! Ti is azok vagytok? Olyan jó lenne már megtudni, hogy mi az igazi Kincs,
ami a ládában van! Vajon ma ki fogjuk nyitni a ládát? Ugye, a tegnapi gazdag ember még
észre sem vette a ládát. A sok fényes kacat, a pénze, a gazdagsága eltakarta a szeme elől a
kincsesládát, és nem is gondolt arra, hogy megkeresse az igazi Kincset. Nos, a mai
főszereplőnk is egy gazdag ember lesz, ő azonban tudta, hogy hiányzik az igazi Kincs az
életéből. Hallgassuk meg, hogy vajon ő ki tudta-e nyitni a kincsesládát!  
29
 
Történet elmondása a kisebbek számára:
Két ember beszélget az utcán. (Bábokkal is előadható.)
 
1. EMBER:  
Hallottad mi történt?
 
2. EMBER:
Nem! Mi történt?!
 
1. EMBER:
Nem hallottad?! Ettől hangos a város, mindenki erről beszél!
Ismered azt a fiút, aki mindig elöl ül a templomban?
 
2. EMBER:
Hát persze! Nagyon buzgó fiú, sose hallottam  róla rosszat. Sokat tanul  –  okos is  –, de
másokra is odafigyel, olyan segítőkész, nem tudsz olyat kérni tőle, amit ne tenne meg
szívesen. Ja, és most nagy vagyont is örökölt, úgy hallottam!
 
1. EMBER:
Igen, igen! Róla van szó! Szóval, képzeld el, hogy ez az ifjú beszélt Jézussal, és megkérdezte
tőle, hogy mit tegyen, hogy örök élete legyen, azaz hogy a mennyországba jusson.
 
2. EMBER:
És mit mondott Jézus? Ez engem is érdekel!
 
1. EMBER:
Azt mondta, hogy tartsa meg a parancsolatokat.
 
2. EMBER:
De hát ő mindig jól viselkedett, sose csinált semmi rosszat gyermekkora óta!
 
1. EMBER:
Igen. Ezt mondta ifjú barátunk is. De várj! Most jön a lényeg! Nagyon meg fogsz lepődni, ha
meghallod!
 
 
2. EMBER:
Jó, jó, mondjad már végre!
 
1. EMBER:  
30
Azt mondta Jézus, hogy ha igazán teljes életet szeretne élni, ossza szét vagyonát a szegények
között, és kövesse Őt!
 
2. EMBER:
Komolyan?! És erre mit válaszolt?
 
1. EMBER:
Hát, semmit. Csak szomorúan elment.
 
2. EMBER:
És Jézus?! Mondott még valamit?
 
1. EMBER:
Igen. Azt mondta a közben összegyűlt sokaságnak, hogy könnyebb a tevének a tű fokán
átmenni, mint a gazdagnak a mennyországba bejutni. Na, ehhez mit szólsz?!
 
2. EMBER:
Tehát, aki gazdag, az sose juthat a mennybe?
 
1. EMBER:
Nem! Csak ez az ifjú nem tudott mindent hátrébb tenni az örök életért. Nem ez volt az első
helyen, csak a másodikon. A vagyona fontosabb volt számára.
 
2. EMBER:
Hát, ahogy ezt mondtad, elgondolkoztam. Talán nekem is van, ami sokszor fontosabb, mint az
örök élet. Ha nem is a gazdagság, de valami más.
 
Történet elmondása a nagyobbak számára:
   
Szereplők: két farizeus
Helyszín: egy lakószoba
 
Két farizeus beszélget. Az egyik a másiknak egy tűt mutat.
 
DÁTÁN:  
Fogd ezt a tűt és próbálj meg a lyukon keresztül egy tevét befűzni.
 
ÉLI:  
Te nem vagy teljesen normális, ez teljességgel lehetetlen!
 
DÁTÁN:  
Te is azt mondod, hogy lehetetlen?  
31
 
ÉLI:  
Igen, teljességgel lehetetlen.
 
DÁTÁN:  
Akkor szeretnék neked valamit mondani: soha nem jutsz a mennybe!
 
ÉLI:  
Micsoda? Hogyan hoztad össze a mennyet ezzel a tűvel?
 
DÁTÁN:  
Ez nem vicc. A dolog komoly, nagyon komoly. A Názáreti Jézus valóban azt mondta, hogy
„könnyebb a tevének a tű fokán átjutni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.”
 
ÉLI:  
Valóban Jézus mondta volna?
 
DÁTÁN:  
Ismered a gazdag Jakab fiát?  
 
ÉLI:  
Azt, aki nagy örökséget kapott? Őt jól ismerem – ki nem ismeri? Egy nagyszerű fiatal ember.
Már abból az időből ismerem, amikor ifjúként nagy buzgalommal tanulta meg kívülről a szent
törvényeket. De nem csak megtanulta a törvényeket, hanem be is tartotta őket és ez sokkal
több. Mi van vele?
 
DÁTÁN:  
A fiatalember, akit te ilyen jól ismersz, Jézusnál volt. És képzeld el, hogy odament hozzá,
letérdelt ezelőtt a rabbi előtt és ezt mondta: „Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet
elnyerhessem?”
 
ÉLI:  
Ez egy fontos kérdés.
 
DÁTÁN:  
Nem! Ez egy felesleges kérdés. Hacsak nem tett meg mindent!  Ezt a rabbi is megerősítette.  
 
ÉLI:  
Mit mondott Jézus?
 
DÁTÁN:  
Az mondta hogy:  „Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten. De ha
örök életet akarsz nyerni, akkor tartsd be a parancsolatokat” A gazdag fiatalember  egyből
kérdezte: „Melyeket?” Ekkor felsorolta őket a Názáreti: „Ne ölj, ne lopj, tiszteld atyádat és
anyádat, és szeresd felebarátodat, mint magadat.”
 
ÉLI:  
Ezeket a törvényeket a mi fiatal barátunk a gyermekkora óta betartotta.
 
DÁTÁN:   
32
Igen, pontosan ezt mondta ő is: „Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam – mi hiányzik
még?” A rabbira úgy tűnt, hogy nagy nyomást tett, de aztán jött a kemény dió, ezt mondta:
„Ha tökéletes akarsz lenni, akkor add el mindenedet, amid van, és oszd el a szegényeknek és
kövess engem.”
 
ÉLI:  
Igen, és ez neki eszébe sem jutott. Erre nem volt képes ugye? De mi köze van ennek a tűhöz
és a tevéhez?
 
DÁTÁN:  
Miután  a fiatalember  elment  –  egyébként eléggé elcsüggedten  –  a rabbi beszélt a
tanítványainak. A szolgám is hallotta és megjegyezte: „könnyebb a tevének a tű fokán átjutni,
hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.” Ez magának az ifjúnak túl sok volt. Ők
megkérdezték: „Ki üdvözülhet tehát?” És ő röviden ezt válaszolta:  „Ami  embereknél
lehetetlen, lehetséges az Istennél.”
 
 
Játék:
 
1. Nagy lépések
 
A követésben, amire Jézus hív bennünket, mindig egészen biztos lépésekről szól.  
 
Mindenki egy bizonyos távolságra áll valamitől (a terem hosszának megfelelően néhány
asztal van elhelyezve), amit a lehető legkevesebb lépéssel lehet elérni.  
 
Kinek van a legkevesebb lépésre szüksége?  
 
2.  Pontos lépések
 
Kellék: centiméteres
 
Újra és újra fontos, hogy a jövőnket, ahogy a következő lépést is a lehető legjobban
megtervezzük. Ezt kísérhetik fontos és felesleges dolgok (nagy és kicsi lépések), fontos az
eredmény, a cél.  
 
Mindenki megkapja a feladatot, hogy pontosan 5 métert menjen előre. Először mindenki
megpróbálja ezt megcsinálni, majd egy centiméteressel kimérjük az öt méteres távolságot.
Kihez van a cél a legközelebb? Mindig tisztában vagyunk azzal, hogy hová vezetnek a
lépéseink?
 
3. Igen- és nem-szék
 
Kellék: 2 szék, 2-2 db IGEN és NEM felirat
 
33
A gyerekek két, egyforma nagyságú sorba rendeződnek egymással szemben. Az egymással
szemben álló gyerekek ugyanazt a számot kapják. Így az egyes számú gyerek a másik egyes
számúval áll szemben. Így követik egymást a számok. A sorok végén egy-egy szék áll. A
székre van erősítve egy papír, amin egy IGEN szó áll, a másik széken a NEM szó található.
 
A vezető feltesz egy kérdést és mond egy számot. A kérdésre nem szabad hangosan
válaszolni. Mindkét játékos, akiknek azonos a számuk, leülnek a megfelelő székre. Ki ül le
először a jó székre? A többiek is tehetnek fel általános kérdéseket. De az elmúlt óra témájára
is vonatkozhat a kérdés.
Például ilyen általános kérdések:
  A Nap nyugaton megy le? (igen)
  Ma hétfő van?
  A nagy lábujj a bal lábfejünkön jobb oldalon van? (igen)
  Nóé hat emberrel szállt be a bárkába? (nem, mert héttel)
 
A történethez kapcsolódóan a következő kérdést is fel lehet tenni:
  Biztosan tudhatjuk, hogy a mennybe jutunk? (igen)
 
Ez a kérdés foglalkoztatta a gazdag ifjút.
 
 
Színező kép kicsiknek:
 
 
 
Barkácsötlet nagyobbaknak:
 
Elkészítési útmutató:
  A képet kiszínezzük.
  A puzzle részeket egyenként kivágjuk.  
34
  A darabokat egy borítékba belerakjuk.
 
 
 
Aranymondás:
Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?  
Márk 8:36
 
 
Ének:
Jöjj Jézushoz…
Nem messze vagy…  
35
4.nap
A megtalált kincs
 
 
Máté elhívása
(Mt. 9:9-13; Mk. 2:13-17; Lk. 5:27-32)
 
 
Szövegtanulmány:
 
1. Összefüggés / tartalom
Külön elhívási története a tizenkettőn belül csak a legszűkebb tanítványi körnek (Simon,
András, Jakab, János) és a vámszedőből lett tanítványnak, Máténak van.
Jézus, aki jellemző módon  most is úton van, kiválasztó tekintetével („…meglátott egy
embert…”) és hívó szavával tanítvánnyá tesz egy vámszedőt („Kövess engem!”), aki szó
nélkül követi őt. („Az felkelt, és követte őt”). Míg a zsidó rabbiknál jelentkezni kellett a
tanítványságra, Jézus személyesen hívja követésre tanítványait. A vámszedő tanítvánnyá
tétele, és vele való asztalközösség megbotránkoztatja Jézus ellenfeleit. Jézusnak ez  a  tette is
igehirdetésének központi üzenetére utal: elközelített a mennyek országa.
 
2. Személyek
  Jézus Krisztus
  Máté (ill. Lévi): Lukács és Márk evangéliumában Lévi néven szerepel a tanítvánnyá tett
vámszedő. Máté evangéliumának szerzője a mátéi hagyományok közé sorolja a történetet.
A tanítványok neveit felsoroló listákban Lévi nevű tanítvány nem szerepel, ellenben Máté
nevét minden lista hozza (Mt. 10:1kk;  Mk. 3:16kk;  Lk. 6:13kk). Az ókeresztyén tradíció
úgy tartotta, hogy a vámszedőből lett tanítvány a Máté evangéliumának szerzője.
  Vámszedők: Az ÚSZ-i időkben a rómaiak Palesztinát is bevonták a jól kiépített birodalmi
úthálózatukba. Az utakat alkalmassá tették arra, hogy évszaktól függetlenül egész éven át
lehetett rajtuk közlekedni. Az utak mentén kiépített őrtoronyrendszer pedig gondoskodott
a kereskedők és szállítmányaik biztosításáról. A tartományok, a városok határain,
hidaknál és gázlóknál, valamint hegyszorosoknál vámhelyeket állítottak föl, ahol a
vámszedők az utazókra kirótt összeget szedték be, amelyet az utazók a saját személyükért,
és az általuk kivitt, illetve behozott árukért fizettek. A vám az adózás egyik általánosan
elterjedt formája volt. A vámot nem római tisztségviselők szedték be, hanem a
vámhelyeket Róma magánszemélyeknek bérbe adta. A vámszedés jogát árverésen lehetett
megszerezni, a jogot az nyerte el, aki a legmagasabb bérleti díj  megfizetését vállalta.  
36
Rómának csupán az állt érdekében, hogy a  kialkudott összeget megkapja. A vámhely
bérlőjének pedig az, hogy a kötelezően befizetendő bérleti díjon túl minél nagyobb egyéni
haszonra tehessen szert.
 
 
 
Vámszedő ház a városkapunál
 
  Bűnösök
  Farizeusok
  Tanítványok: nem jutnak szóhoz, de a farizeusok nem Jézust kérdezik, hanem a
tanítványoknak szólnak
 
Bevezető játék:
 
Bizalomjáték
 
Kellékek: sál, székek, padok az akadálypályához
 
Két önként jelentkezőt kérünk. Az egyiknek bekötjük a szemét, a másikat pedig megkérjük,
hogy vezesse át a bekötött szeműt az előkészített akadálypályán. A bekötött szeműnek bíznia
kell a vezetőjében.
 
Összekötés a történettel: Máté azonnal indult, mikor Jézus hívta, bízott Benne, és mindent
elhagyott, amije volt.  
 
Kerettörténet:
Gyerekek! A tegnapi nap egy olyan gazdag ifjúról hallottunk, aki ki szerette volna  nyitni  a
kincsesládát, hogy megtudja mi az igazi Kincs. De ez a fiatalember valamit nem akart
megtenni. Mi is volt az pontosan? Igen, nem akarta elosztani  a vagyonát a szegényeknek.
Ezért nem volt képes arra sem, hogy kinyissa a kincsesládát, nem hitte, hogy értékesebb
dolgot találhat benne, mint ami számára a vagyona volt. A mai napon is egy gazdag emberről  
37
fogunk hallani, aki véletlenül talál rá a kincsesládára. Kíváncsiak vagytok rá, hogy ő kinyitja-
e ládát, amire rátalált?
 
Történet elmondása a kisebbek számára:
Engem Máténak hívnak, és nagyon boldog vagyok! És tudjátok miért vagyok boldog?
Várjatok! Most elmondom nektek!  
 
A foglalkozásom sokáig vámszedő volt, de akkor nem voltam boldog, mert sokan
haragudtak rám. Tudjátok, a vámszedőnek az a dolga, hogy a város kapujánál üljön, és ha jön
valaki egy másik városból  egy utazó, vagy egy kereskedő, aki  árusítani  szeretne a város
piacán, attól pénzt kérjen ezért. Ez volt a parancs. De ez önmagában még nem lett volna baj,
csakhogy én sokkal több pénzt kértem el, mint amennyit kellett volna. Így könnyű volt
meggazdagodni.
 
Olyan rossz volt, mikor ültem a vámszedő asztalnál, és láttam, hogy az emberek
morgolódnak  rám és összesúgnak a hátam mögött. Mások ujjal mutogattak rám, vagy
messziről elkerültek. Magányosnak éreztem magam.
 
Egyszer csak, képzeljétek el, nagy lárma ütötte meg a fülemet! Néztem jobbra, balra,
hogy vajon mi történhetett. Hát akkor látom, hogy Jézus közeledik felém, de nem egyedül,
hanem nagy sokasággal, akik követik őt. Azelőtt már sokat hallottam róla, de még
személyesen sosem beszéltem vele. Tudtam, hogy ő az, aki a szeretetről és megbocsátásról
tanít, de nem nagyon foglalkoztam vele. Elengedtem a fülem mellett épp úgy, mint azoknak a
szegény árusoknak a könyörgő hangját, akik arra kértek, hogy ne vegyek el többet tőlük a
szükségesnél. Izgatottan vártam, hogy mi fog történni. Tényleg idejön hozzám, vagy csak
elmegy mellettem ügyet sem vetve rám, mint a többiek?  
 
És képzeljétek, odajött hozzám! És meg is szólított! Nem szidott le, nem kiabált rám,
hanem szelíden megállt előttem, és csak annyit mondott: „Kövess engem!”  
 
Hát gondolhatjátok, hogy elcsodálkoztam! De nagyon boldog voltam! Találkoztam
valakivel, aki nem taszított el magától, mert rosszat tettem, hanem magához fogadott!
Szeretettel és megbocsátással fordult felém. Hihetetlenül jó érzés volt! Hát hogyne követtem
volna! Otthagytam mindenemet, mert éreztem és tudtam, hogy érdemes!
 
Örömömben meghívtam a házamba és vacsorát készítettem. Jézus elfogadta a
meghívást, és más vámszedők és bűnösök is csatlakoztak hozzánk. Sose ért még ilyen nagy
öröm! Voltak azonban, akiknek nem tetszett, hogy Jézus ilyen emberekkel együtt eszik és
beszélget, de  ekkor Ő megszólalt és ezt mondta: „Nem az egészségeseknek van szükségük
orvosra, hanem a betegeknek.”  És én ekkor értettem meg, hogy Jézus engem is
meggyógyított.  
38
Történet elmondása a nagyobbak számára:
 
1. Jelenet: Vita a vámnál
 
Szereplők: Máté és két kereskedő
Helyszín: Az utcán, a vámszedő asztal mellett.
 
Szituáció: A vámnál, ill. a vámszedőasztal mellett nagy vita támad két kereskedő és Máté, a  
vámszedő között.
 
MÁTÉ:  
Állj! Mondja, mi van a zsákjában!
 
1. KERESKEDŐ:  
Citrom, egyszerű citrom.
 
MÁTÉ:  
Na igen, nyissa csak ki a zsákot, hadd nézzek bele.
 
1. KERESKEDŐ:  
De tényleg csak citrom van benne. Higgye el!
 
MÁTÉ: Minden zsákot kinyitni! Megértette?
 
1. KERESKEDŐ:  
Igen az egyik zsákban van még némi gyapjú. De az régi.
 
MÁTÉ:  
Nézzük csak! Azért nem mondanám, hogy olyan régi. Hm, na jó!
 
1. KERESKEDŐ:  
És mennyibe kerül ez nekem?
 
MÁTÉ: Hm, igen. A citrom 7 ezüst lesz.
 
1. KERESKEDŐ:  
De tavaly csak fele ennyi volt. 100%-kal megemelte?
 
MÁTÉ:  
Igen, és a gyapjú még ezen felül 20 ezüst.
 
1. KERESKEDŐ:  
Kutyák! Így nem is éri meg tovább cipekednem!  
39
 
MÁTÉ:  
Mi akar ez lenni? Elő a pénzzel, vagy meg is tarthatom az árut. Na rajta!  (A kereskedő
haragos arccal kifizeti a pénzt) Na, menjünk tovább! Kérem a következőt!  (1.  Kereskedő
továbbmegy. A 2. Kereskedő-nek két táskája van.) Mi van a táskában? Mindet kinyitni! Na
rajta! Azt mondtam mindet kinyitni!
 
2. KERESKEDŐ:  
Csak narancs van benne a kertből.
 
MÁTÉ: El akarod adni?
 
2. KERESKEDŐ:  
Áh, dehogy! Csak narancs a családom számára.
 
MÁTÉ:  
Ezt már ismerem. Csempészni akarsz! Tehát narancs, jó, 20 ezüst, na adja!
 
2. KERESKEDŐ:  
De 20 ezüst egy kosár narancsért?! Ez nem lehet igaz. Ha eladnám, akkor sem kapnék ennyit
érte.
 
MÁTÉ:  
Na, ne kertelj nekem! Ha nem akarsz bíróság elé kerülni, akkor fizess. Na rajta!
 
2. KERESKEDŐ:  
Három, négy, öt – tönkreteszel! - ...tíz, tizenöt, húsz. Az utolsó fillérjeim.
 
MÁTÉ:  
Na végre! Éppen ideje mennem... (Máté eltűnik az irodájában)
 
2. Jelenet: A két kereskedő szidja a vámszedőket
 
Szereplők: két kereskedő
Helyszín: utca
Szituáció: a két kereskedő beszélget
 
2. KERESKEDŐ:  
Nincs is háború. Hogy van ez valójában? Miért ilyen magas a vám?
 
1. KERESKEDŐ:  
Mindent megemeltek legalább a kétszeresére. Megmondjam miért?
 
2. KERESKEDŐ:  
Na miért?
 
1. KERESKEDŐ:  
Nézd csak meg az embereket, mármint a vámszedőket, ezeket a vérszívókat. Nézd csak meg a
ruhájukat. Az azért nem olcsó mulatság. És mindegyiknek van saját háza, legalábbis a
legtöbbjüknek. És ha körülnézel itt Kapernaumban, akkora palotája senkinek sincs, mint  
40
Máténak, a vámszedőnek. És ha a feleségét látnád. Egy halom arany ékszert visel. Mint egy
hercegnő. És honnan van a nagy vagyona? Na mit gondolsz?
 
2. KERESKEDŐ:  
Nem arra gondolsz hogy...?
 
1. KERESKEDŐ:  
Éppen erre akarok kilyukadni. Ő egy csaló. A dupláját kéri annak, amit az állam kiszab. A
felét leadja az államnak, a máik felét pedig zsebre rakja. Komolyan, ez tényleg így van.
Mit gondoltál, mitől olyan gazdag? És ne hidd, hogy Máté az egyetlen. Minden egyes
kollégája csal! Mind megemelik a vámot. Én mindet elküldeném a világ végére.
Szélhámosok!
 
2. KERESKEDŐ:  
Nyugi, nyugi! Nehogy meghallja valamelyikük! De honnan tudod te mindezt?
 
1. KERESKEDŐ:  
Ezt még a gyerekek is tudják Kapernaumban.... Áh, értem! Bizonyára vidékről vagy. Akkor
nem  tudhatod, mi zajlik Kapernaumban. Van fogalmad arról, hogy mi folyik itt? Mindegyik
csaló. Szélhámosok, rablók, vérszívók, csőcselék. Köpök rájuk, fúj!
 
3. Jelenet: Jézus követőjévé teszi Mátét
 
Szereplők: Jézus, Máté, néhány tanítvány
Helyszín: utca a vámszedőház közelében
Szituáció: Jézus tanítványaival az után sétál. Máté vámszedő asztala előtt haladnak el. Amíg
Jézus a vám felé  igyekszik,  a tanítványok az út túloldalán maradnak. Ketten közülük
elkezdenek beszélgetni.
 
1. TANÍTVÁNY:  
(Jézusnak mondja) Mester, odaát van a vámhivatal. Kérlek, ne menjünk a főútra. Különben a
vám mellett kell elmennünk. Ezeket a csalókat látni sem akarom. Tudod, hogy az írástudóink,
és a farizeusok mindig is azt mondták nekünk: „Vámszedőkkel, és bűnösökkel jobb nem
találkozni.” Én itt élek, ismerem ezeket a csalókat. Álmomban sem találkoznék velük
szívesen.
 
2. TANÍTVÁNY: Te, Simon, a Mester most tényleg átmegy az úton, egyenesen a vám felé.
Talán nem hallotta, amit mondtál neki?
 
1. TANÍTVÁNY: Egyáltalán nem reagált. Biztosan nem hallotta.
 
2. TANÍTVÁNY: Egész egyszerűen nem tudja, hogy mi a helyzet errefelé. Nézz oda! (Jézus
megszólítja Mátét). Azt gondolná az ember, hogy ismeri Mátét. Úgy megy oda hozzá, mintha
régi ismerősök lennének.
 
1. TANÍTVÁNY:  Tényleg! Meg kell néznünk, hogy mi fog történni. Igen, ráadásul még
beszél is hozzá.
 
2. TANÍTVÁNY: Ne már, hát csak tudja, hogy az egy csaló.
 
41
1. TANÍTVÁNY:  Nézz oda! Tényleg beszél vele. Ó Mester, nagy hibát követsz el. Ha
valóban Isten Fia vagy, akkor tudhatod, hogy Máté milyen bűnös ember.
 
2.  TANÍTVÁNY: Csak tudja, hogy a törvény szerint nem beszélhetünk bűnösökkel. Hogy
beszélhet egy csalóval? Mond csak, biztos, hogy Isten Fia? Akkor tudnia kellene. Te biztosan
ott voltál, amikor Keresztelő János megkeresztelte. Te akkor halottad a hangot. Mond csak el
újra, hogy mit mondott a hang.
 
1. TANÍTVÁNY: Igen, abban a pillanatban, amikor Jézus kijött a vízből, hallottunk egy
hangot, Isten hangját. Olyan  volt, mint valami hatalmas mennydörgés. Soha, de soha nem
felejtem el. És aki akkor ott volt, az ugyanígy van ezzel. Mindnyájan tudtuk, hogy a hang egy
másik világból jött.
 
2. TANÍTVÁNY: Igen, de mit mondott a hang? Engem csak az érdekel. Mondd már végre!
 
1. TANÍTVÁNY: Ez az én szeretett Fiam - mondta Isten - akiben gyönyörködöm.
 
2. TANÍTVÁNY:  
Akkor valóban ő az. De akkor mi ez! Nem értem! Még int is neki, hogy jöjjön vele. Ne, csak
ezt ne! Ez nem lehet igaz! Ezt nem hagyhatjuk!
 
1. TANÍTVÁNY: De nézd csak! Máté  otthagy mindent, és követi Jézust! Nézd  csak, hogy
sugárzik az arca! Kíváncsi vagyok, mit mondott neki a Mester, hogy ilyen boldog lett.
 
2.  TANÍTVÁNY:  Gondolhattam volna! Tisztában vagy vele, hogy egy ilyen csaló nem
tartozhat a tanítványok közé? Egyszerűen nem fogadhatjuk be magunk közé. Jézus azt monda,
hogy embereket kell hozzá vezetnünk. De  ez a csaló, ez is segíteni fog ebben? Mindenki
ismeri, és senki nem akar majd szóba állni vele.
 
1. TANÍTVÁNY:  Igen, mindenki ismeri őt. Aztán azt gondolják, hogy mi is a bandájába
tartoztuk.
 
2. TANÍTVÁNY: Tényleg velünk tart! Mit tegyük most?
 
1. TANÍTVÁNY: Ó Mester, Mester. Nem értünk téged.
 
4.  Jelenet: A farizeusok ülése
 
Szereplők: 3 farizeus
Helyszín: egy szoba
Szituáció: három farizeus ül az asztalnál és bosszankodnak Jézus miatt.
 
1. FARIZEUS:Van még valami, amit tisztázni kell.
 
2.  FARIZEUS:  Tisztelt kollégák. Beszélnünk kell még valamiről, ami halaszthatatlanul
fontos. Hitünk, egész tanításunk, sőt egész népünk forog veszélyben. Amióta ez a Názáreti
Jézus járja az országot, és követőket nyer magának, minden felborult. Minden összevissza
van. Ahogyan a fény vonzza a rovarokat, úgy állítja maga mellé a népet ez a csodatévő.
 
1. FARIZEUS: Úgy van.  
42
 
2. FARIZEUS: De ez az ember egy ámító. Tiltott dolgokat csinál. A szent szombat (sabbat)
napján, amikor senki sem dolgozik, beteg embereket gyógyít meg. Igen, ott voltunk, amikor
segített egy bénának a zsinagógában.
 
1. FARIZEUS: Nekem  egyáltalán nem tetszik ez a gyógyítóskodás. Milyen erővel teszi
egyáltalán?
 
2. FARIZEUS:  
Igen, én is ezt kérdezem folyton magamtól.
 
1. FARIZEUS: Bizonyosan  nem isteni erővel. Akkor nem szegné meg a szombat (sabbat)-
törvényt. Egy lehetőség maradt tehát: az ördög hatalma segíti őt. És még valami: hallottátok,
hogy a tanítványai szombaton kalászokat téptek le a mezőn? És még valami. Kiszedték a
magvakat, és megették – mindezt szombaton (sabbat napján)!
 
2. FARIZEUS:  
Hiszen ezt még a gyerekek is tudják, hogy szombaton (sabbat napján) nem szabad aratni.
 
1. FARIZEUS: Itt  az idő, hogy körmére nézzünk ennek a Názáreti Jézusnak és a
tanítványainak.... A tanulatlan halászoktól nem igen  kell tartanunk. De Jézus! Ő azt állítja,
hogy nem akárki.
 
2. FARIZEUS:  
Végtére is félrevezeti az egész népet.
 
1. FARIZEUS:
Valamit tennünk kell.
 
2. FARIZEUS:  
De az igazi ok, amiért összehívtalak benneteket, az az eset, amelyet ma tapasztaltam. Azt
hiszem nem kell még egyszer hangsúlyoznom, hogy a vámház, mind nekünk, mind pedig a
népnek nagy bosszúságot jelent. Már rég meg kellett volna szüntetni, de sajnos ez az ügy nem
a mi hatáskörünk. De meg kell büntetnünk minden zsidót, aki ezekkel a gazemberekkel
összepaktál. Ezt ki kell mondanunk! Hallgassatok ide! Úgy értesítettek, hogy a Názáreti Jézus
elment a vámházba, és Máté vámszedőt tanítványává tette.
 
1. FARIZEUS: Ez nem lehet igaz.
 
2. FARIZEUS:  
És még ő hangoztatja, hogy Istentől jött, és mindent tud.
 
1. FARIZEUS: Nem  tudta, hogy Máté milyen bűnös, különben ezt nem tette volna meg. Mi
szólnak ehhez uraim?  
 
3. FARIZEUS: Kolléga urak, én másról is tudok. Éppen Máté, a vámszedő meghívta Jézust és
a tanítványait egy ünnepségre.
 
2. FARIZEUS:  
Milyen ünnepségre?  
43
 
1. FARIZEUS: Hogyhogy egy ünnepségre?
 
3. FARIZEUS: Ünnepség Jézusnak és a tanítványainak.
 
2. FARIZEUS:  
Ez lehetetlen. Ezt a meghívást nem fogadhatja el. A tanítványok elvégre tisztességes és
becsületes emberek. Biztosan nem ülnének bűnösökkel egy asztalhoz.
 
3. FARIZEUS: De hiszen már mondtam. Elfogadták a meghívást, és pedig mindannyian. Sőt,
Máté kollégái is ott lesznek, és még néhányan a szegények közül.
 
2. FARIZEUS:  
Ez botrány!
 
1. FARIZEUS:  
Igen ez valóban felháborító. Arcátlanság! Ilyen nincs.
 
2. FARIZEUS:  
Tisztelt Kollégák, ez a dolog kezd most már túl messzire menni. Egyértelműen túl messzire.
Tisztelt Kollégák, cselekednünk kell. Azonnal odamegyünk, és rendet teszünk.  Elnézést
uraim, én indulok is.  
 
5. Jelenet: Az ünnep megzavarása
 
Szereplők: két farizeus, vendégek (az összes gyerek)
Helyszín: díszterem
Szituáció: Mindenki vidáman ül a megterített asztaloknál, és ünnepel. Egyszer csak
megjelenik két farizeus és megzavarják az ünnepet.
 
1. FARIZEUS:  
 (kiáltja)  Vagy úgy, hát itt  van az ünnepség! Hogy juthatott ilyen eszetekbe? Hát nem
ismeritek a törvényt?  Vagy mi akar ez lenni? Nem tujátok, kivel ültök itt egy asztalnál? És a
Mesteretek sem tudja, hogy a zsidóknak tilos vámszedőkkel és bűnösökkel együtt enni?
 
2. FARIZEUS:  
 (a kollégájának mondja) Nézd csak, kik vannak itt. Érdekes. Ez rosszabb, mint gondoltuk.
 
1. FARIZEUS:  
Ezt soha nem gondoltam volna! Simon és a testvérei is ott vannak, és János, meg Jakab.
Rendes emberek, feddhetetlen, hívő zsidók a vámszedőknél. Fúj! Ki gondolta volna?
 
2. FARIZEUS:  
Cselekednünk kell. Ez így nem mehet tovább!   
44
 
 
Játék:
1. Pénzszámolás  
Kellékek: különböző nagyságú érmék, két sál
 
A vámszedő jól ismeri a pénzdarabokat.  
 
Két „vámszedő” bekötött szemekkel megszámolja a különböző érméket, amik egyforma
darabszámúak. Ki tudja pontosan összeszámolni az értéküket? Aki pontosabban számol, az a
győztes.
 
2. Memóriapróba
 
Kellékek: asztal, 8 tárgy, kendő
 
A vámszedőknek jó szemekre és emlékezőtehetségre van szükségük.
 
Nyolc tárgyat teszünk az asztalra, amit 20 másodpercig megmutatunk és utána letakarjuk.
Melyik „vámszedő” tudja a legtöbb tárgyat megnevezni?
 
                                            
 
 
 
                     
 
45
Színező kép kicsiknek:
 
 
 
Barkácsötlet nagyobbaknak:
 
Elkészítési útmutató:
  A képet kiszínezzük.
  A figurákat a vastag vonalak mentén kivágjuk.
  A különálló bokrot is kivágjuk.
  Az ajtón lévő két rést bevágjuk.
  A szaggatott vonalak mentén a házat összehajtogatjuk és összeragasztjuk.
  A Máté figuráján lévő két fület az ajtón lévő résekbe bedugjuk.
  Jézust, az apostolokat és a bokrot a ház előterébe ragasztjuk.
 
 
46
 
Aranymondás:
A Mester itt van és hív téged. János 11:28
Az Ő országába és dicsőségébe hív titeket. I. Thessalonika 2:12
 
 
Ének:
Halld meg a hívást…
Jézus erre jár…  
47
5. nap
A továbbadott kincs
 
 
Az özvegyasszony két fillérje
(Mk. 12: 41-44; Lk. 21: 1-4)
 
 
Szövegtanulmány:
 
1. Összefüggés/tartalom
Az Úr Jézus azért ment Jeruzsálembe, hogy ott meghaljon a kereszten. A nép tagjai, mint egy
eljövendő birodalom királyát fogadták. Jézus ezután néhány napig a templomban tanított. A
nép lelki vezetői: az írástudók megkísérelték, hogy kérdéseikkel csapdát állítsanak fel a
számára, azonban sohasem sikerült elérni a céljukat.
 
Az Úr Jézus a tanítványaival újra a templomban tartózkodik. Arról beszél az embereknek,
hogy a Krisztus az Isten Fia. Az emberek feszülten hallgatják a szavait. Beszéde végén Jézus
rámutat az írástudók látszatkegyességére.  
Ezután megfigyeli az Úr Jézus, hogy hogyan teszik az emberek a pénzüket az áldozat számára
előkészített ládába. Sok gazdag jön, aki jó sok pénzt tesz be. Egy szegény özvegy azonban
kicsi létalapját adja oda. Az Úr Jézus megmagyarázza a tanítványainak, hogy miért több az,
amit a szegény özvegyasszony tett bele a ládába, mint az összes többi adomány együttvéve.
 
2. Személyek:
  Jézus Krisztus.
  A tanítványok.
  A szegény özvegyasszony: Az özvegyet Izráelben a törvény védte (V.Móz.24:17). Az
özvegyasszonyoknak Izráelben speciális jogaik is voltak. (V.Móz.24:19-21). Arra voltak
utalva, aki a törvény szerint felelős volt értük (V.Móz.25:5; Ézs.1:17). Nagyon szegényes
körülmények között éltek. Az özvegyi ruhájukról lehetett felismerni őket (I.Móz.38:19).
 
3. Helységek, vidék
  Jeruzsálem: Júdea fővárosa a római uralom idején, a templom miatt a zsidók vallási
központja.  
48
 
 
A jeruzsálemi templom Jézus idejében
 
  Templom: A babiloni fogság után a templomot újjáépítették, és Kr.e.515-ben felavatták.
Nagy Heródes Kr.e.20-ban átépítette és megszépítette. Szent hely, az áldozat, az
imádkozás és az istentisztelet központi helye.
  Persely: 13 ládácska volt a templom előcsarnokában felállítva a templomi adó és az
önkéntes adományok részére az istentisztelet céljaira. Valószínű, hogy minden persely
mellett állt egy pap, aki az adomány nagyságát hangosan megnevezte.
 
4. Kor
Jézus halála előtti utolsó hét.
 
 
5. Fogalom-magyarázat
  Két fillér: A legkisebb aprópénz volt a fillér. A 2 fillér értéke kb.20 Ft.
Kerettörténet:
Nagy hírem van számotokra gyerekek! Ma végre kinyitjuk a kincsesládánkat és megtudjuk,
hogy mi is az igazi Kincs! (felnyitjuk a ládát, amibe korábban egy keresztet tettünk). Így ni!
Nézzétek csak, egy kereszt van benne! Tudjátok, mit jelképez ez a kereszt? Ki halt meg a
kereszten? Igen, Jézus Krisztus, Isten Fia halt meg sok-sok évvel ezelőtt a kereszten, és
miután meghalt, három nap múlva feltámadt. Miért tette mindezt? Azért, hogy miénk legyen a
legnagyobb Kincs Őbenne, az örök élet. Jézus Krisztus azt ígéri a mi számunkra is, hogy mi is
a mennybe juthatunk halálunk után, ahol Ő maga is van! Gondoljátok el, hogy ott lehetünk
Vele együtt, Vele, aki úgy szeretett bennünket, téged és engem is, hogy meghalt értünk. Ez
óriási dolog!  Jézus azt is mondta, amikor itt élt a földön, hogy: ne gyűjtsetek magatoknak
kincseket e földön…hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben (Máté 6:20-21). Ez  
49
a heti aranymondásunk. Hogyan értette ezt Jézust? Nos, halljuk most annak az asszonynak a
történetét, aki megértette ezt és tudta, hogy mit jelent mennyben gyűjteni kincset!     
 
Történet elmondása a kisebbek számára:
A minap, mikor a templom körül bóklásztam, egy érdekes esetnek lehettem a
szemtanúja. Jézus a templomi persellyel szemben ült, és nézte az adakozókat. Sokan jöttek a
templomba, olykor nyújtózkodnom kellet, hogy lássak valamit.  
 
Mindenféle népség jött: jöttek  nagyon gazdagok –  látszott a ruhájukon, a járásukon,
nézésükön; némelyikük úgy tudott nézni, olyan tiszteletet parancsolóan, mintha maga a
császár vonulna a személyükben; és jöttek kevésbé gazdagok is, de mindenki dobott
valamennyit a perselybe. Volt egy ember, rá tisztán emlékszem, aki úgy dobta bele az
adományát, hogy előtte körülnézett, mindenki látja-e, hogy ő most adakozik! Hát, meg is
jegyeztem magamban, hogy ő inkább dicsekvésből, sem mint jó szívből adott.  
 
Aztán jött egy szegény özvegyasszony is. Rajta igen meglepődtem, hisz tudtam, hogy
nem rég veszítette el a férjét, és nagyon nehéz körülmények között él. Csodálkozva kérdeztem
magamtól: Ő is adakozni akar? De hát miért és miből? Ilyen sok nehézség között miért lehet
hálás, hogy adni szeretne? Ha valakit a szegénység és a gyász sújt, inkább keményszívű, mint
hálás adakozó – gondoltam én. Összesen két fillért dobott a perselybe.   
 
Közben észrevettem, hogy az eddig szemlélődő Jézus most magához hívja
tanítványait. Közelebb furakodtam hát, mert szerettem volna hallani, hogy mit mond nekik.
És tudjátok mit mondott? Azt, hogy ez az asszony dobta a legtöbbet a perselybe! Ezen nagyon
elcsodálkoztam. Két fillér?! Ennyi pedig tényleg nem sok pénz, és Jézus mégis ezt tartja a
legtöbbre?! El is mondta, hogy miért: azért, mert ez az asszony mindenét oda tudta adni, a
többiek pedig csak a feleslegükből adtak. Ekkor rájöttem, hogy nem az a fontos, hogy ki
mennyit ad, hanem hogy azt a kicsit is, amit tud adni, milyen szívvel adja. Jézus a
legjelentéktelenebbnek látszó adományt is észreveszi! Boldogan és nyugodt szívvel tértem
haza.
 
Jézus észreveszi azt is, amit Te vagy én teszünk. Észreveszi, ha rajzolsz egy szép képet és
megörvendezteted vele a szüleidet, vagy észreveszi azt is, ha a cipőket otthon sorba teszed, és
így segítesz a házimunkában. Látja azt is, ha egy társadat, aki elesett, felsegíted, és játszol
vele. Úgy gondolod, ezek nem nagy dolgok? De Jézus szemében naggyá lehet, ha örömmel és
hálás szívvel teszed.
    
50
Történet elmondása a nagyobbak számára:
 
Kincsek. Egész héten a földi és mennyei kincsekről beszélgettünk, a hamis, és az igazi
értékekről. A mai  történetünk egyfajta összefoglalást ad mindarról, amit eddig
megtanulhattunk, hogy miként lehet az egész életünket a mennyei Úr irányítása alá helyezni.  
 
  Tudjátok mit jelent az, hogy valaki özvegy? Azt jelenti, hogy már meghalt a
házastársa, a férje, vagy a felesége. Ugye sokkal nehezebb egyedül megélni, mint ha van
mellettünk valaki. Főleg ha szegényebb az ember, akkor igazán rossz lehet a magány, mert
mindig attól kell félni, hogy vajon elég lesz-e a kevés pénzünk a befizetnivalókra, lesz-e
ennivaló, ruha, talán aggodalmaskodásra is okot adhatna az özvegység állapota.  
 
  A következőkben egy olyan özvegyasszonnyal fogunk megismerkedni, aki így, társ
nélkül élte az életét, meglehetősen kevés pénzből. Szegényes volt a ruházata, soványka volt a
kinézete, ha valaki ránézett, talán azt gondolhatta: ej, szegény asszony, de nyomorult az
állapota. Na, ő aztán félhet a holnaptól! Neki nem biztos, hogy lesz meleg étel az asztalon. Ti
ismertek ilyen embereket? Van a környezetetekben magányosan élő néni vagy bácsi? Ha igen,
akkor bizonyára már ti is töprenghettetek azon, hogy milyen kegyetlen dolog így élni. Talán
az ismert néni vagy bácsi szokott is panaszkodni nektek, hogy nehéz körülményei vannak.  
 
  Azonban ez az asszony, akiről most beszélni szeretnék nektek, nem félt a másnaptól!
Nem bizony! Nem ijedt meg az anyagi nehézségektől, nem járkált fel és alá, hogy miből fog
megélni, hanem tudjátok mit tett? Elment a templomba, és imádkozott Istenhez. Az egész
életét a teremtő Atya kezébe ajánlotta. Nem azon siránkozott, hogy de rossz neki, hanem örült
annak, hogy olyan Ura van, aki szereti őt, és minden körülmények között gondoskodik róla!
Ti mit szoktatok tenni, ha valami szükséget szenvedtek? Kétségbe estek, és elcsüggedtek,
vagy erős bizalommal Isten felé fordultok, tudva, hogy majd Ő megsegít benneteket?!
 
  Ez az asszony nem keseredett el. A templomban az ő Urához imádkozott, Benne
bízott, mert biztos volt abban, hogy  az Isten mellett nem kell félnie. Biztonságban érezte
magát, és egész életét a Mindenható oltalmára bízta. Nem kételkedett, tudta, hogy fölösleges
pánikba esnie. Olyannyira biztos volt ebben a tényben, hogy amikor ment kifelé a
templomból, az összes pénzét beledobta  a  perselybe! Az egész vagyona két fillér volt, ami
bizony igen kevésnek számított, de ez az özvegyasszony nem vonakodott azt az Úrnak
ajánlani, mert tudta, hogy ez a legjobb, amit csak tehet, Nem aggodalmaskodott a holnap
felől! Tudta, hogy Isten meg fogja őt segíteni!
 
  Persze nem csak ez az asszony dobott a perselybe pénzt, hanem mindenki, aki csak jött
kifelé az Úr házából, de tudjátok mi volt a nagy különbség azok között az emberek között, és
az asszony között? Az, hogy a többiek bár óriási összegeket helyeztek a perselybe, mégis az
csak a feleslegükből volt. Anyagi jelentőségét tekintve sokkal több volt az ő pénzük, mint a
szegény özvegyasszony alig valamit érő két fillérje, mégis Isten előtt az számított többnek.
Mit gondoltok miért? Nos azért, mert a fölöslegünkből adni bármilyen sokat is  -  semmi.  
51
Semmit nem jelent. Igazán soknak az számít Isten előtt, ha mindenünket odaadjuk, még ha
kevés is annak az anyagi értéke. Ez  az  asszony odaadta azt a pénzt, ami a megélhetését
jelentette volna néhány napra, mégsem aggódott, s ezzel számunkra is követendő példává
vált! Mert Isten tőlünk is azt kéri, hogy ajándékozzuk neki az egész életünket! Teljesen! Ne
csak a felét, ne csak a hétvégéken vagy hittanórákon törődjünk Vele, hanem az egész létünk
Róla szóljon! Ne úgy fogjuk fel Őt, hogy amikor szükségünk van valamire, akkor gyorsan
imádkozunk, mondjuk egy dolgozat előtt, hogy Istenem csak most segíts, hanem akkor is
legyen fontos a számunkra, amikor rendben vannak a dolgaink, tehát mindig!
 
  Ha ti úgy érzitek, hogy a szívetek nyitott arra, hogy a világmindenség Urát befogadja,
akkor mondjátok csendben, magatokban:  
„Én Istenem kész vagyok arra, hogy az életembe engedjelek! Köszönöm, hogy Jézus Krisztust
elküldted érettem, mert már tudom, hogy Ő az igazi,  az egyetlen kincs, akiről a Biblia is
beszél, így Jézus Téged is kérlek, jöjj az én szívembe, lakozz ott örökre, mert tudom, hogy
csak Veled lehet teljes az én életem, Veled, te örök, igazi kincs! Ámen.”
 
 
Játék:
 
Érmegurítás  
 
Kellékek: érmék
 
Ki tudja az érméit a legmesszebb gurítani?
 
Színező kép kicsiknek:
 
 
52
Barkácsötlet nagyobbaknak:
 
Elkészítési útmutató:
  A minta alapján keménypapírból sablont készítünk.
  Az elkészített sablon segítségével bőrből, vagy filcanyagból a pénztárcát kivágjuk.
  A pénztárca elején a nyílást kivágjuk.
  Az alját és az oldalát összevarrjuk.
 
 
53
 
Aranymondás:
A jókedvű adakozót szereti az Isten. II. Korinthus 9:7
 
 
 
 
Ének:
Jézus ott áll a templomban…
A templomban nem kerülöm el…  
54
Szülők estéje
 
A szülők estéjén egy színdarab segítségével rávilágítunk a hét témájára.
 
***************************************************************************
 
FELNŐTT:
Sziasztok gyerekek. Én gondozom a bábokat a bábszínházban. Tudjátok milyen szórakoztató?
A bábok mindig benne vannak valamilyen buta történetben és sohasem értik meg, hogy mit
mondok nekik. Mindannyiuknak saját útjaik vannak. Kíváncsi vagyok, hogy ma mit találtak
ki?  
 
FELNŐTT:
Hé gyerekek, mit csináltok ti itt? Mindig itt vagytok, amikor valami történik, igaz?  (lágyan és
suttogva). Ugye milyen nagy pocakja van?
 
FELNŐTT:
Mit mondtál? Mit suttogsz?
 
PÉTER:  
Semmit. Hello, Dávid, te is itt vagy?
 
DÁVID:  
Hello, Mester! Mi van a jobb kezedben?
 
FELNŐTT:
Nos fiúk, most, hogy itt vagytok, el szeretnék mondani nektek valami nagyon fontosat. Itt van
valami, amit a padláson találtam. Ez a térkép Károly nagybácsimé volt. Kincset rejtett egy
ládába, mélyen a föld alá. De ennek a térképnek a segítségével megtalálhatjátok a kincset!
 
PÉTER ÉS DÁVID:
(izgatottan) Egy kincses térkép? Mutasd csak!
 
FELNŐTT:
Csendesedjetek el! Igen, így sokkal jobb. Fiúk, ezen a térképen van egy feljegyzés, ami így
szól: ennek a ládának a mélyen meg fogjátok látni az én legnagyszerűbb kincsemet.   
 
PÉTER:  
Azonnal meg kell találni a kincset!
 
DÁVID:  
Igen, nézd meg a térképen, hogy hová kell mennünk!
 
FELNŐTT:
Igen fiúk. Szeretném, de nem lehetséges, mert minden gyerek itt van, és nem tudok csak úgy
elmenni.  
 
PÉTER:  
De mi megkereshetjük a kincset, nemde?  
55
 
DÁVID:  
Oh persze, el tudjuk intézni.  
 
FELNŐTT:
De fiúk, várjatok csak! Holnap is megkereshetjük a kincset, nem igaz?  
 
PÉTER ÉS DÁVID:
Nem, ne várjunk! Most menjünk! Olyan kíváncsiak vagyunk!
 
FELNŐTT:
Ok fiúk, én is kíváncsi vagyok, hogy milyen kincs is ez pontosan. De vissza kell jönnötök, és
rögtön meg kell nekem mutatnotok a kincset. Tudni akarom, hogy milyen kincs is ez.   
 (Mester odaadja Dávid kezébe a kincses térképet)
 
PÉTER:  
Igen, természetesen, rögtön visszajövünk.
 
DÁVID:  
Gyere! Péter, menjünk! (Péter és Dávid elmegy)
 
DÓRA:  
Remélem, hogy találok valakit, akivel játszhatok. Sziasztok gyerekek, mit csináltok itt? Mi
történik? (Péter és Dávid feltűnik a háttérben)
 
DÓRA:  
Hello, Péter, szia Dávid. Mi van nálatok?
 
PÉTER:  
Nem mondjuk el neked.
 
DÁVID:  
Mondjad már, Dóra tudhat róla.
 
PÉTER:  
Nem, én nem akarom. Akkor ő is akar majd valamennyit a kincsből.
 
DÓRA:  
Ooooh, egy igazi kincses térkép?? Mutasd meg, kérlek!
 
DÁVID:  
Oh, te buta. Most mondtad el. Jövök! (Dávid közeledik a színpadhoz)  
Nézd, Dóra, ez egy kincses térkép!
 
PÉTER:  
(közeledik a színpadhoz): Ne tedd!
 
DÓRA:  
Oh, milyen szép. Megfoghatom?
 
56
PÉTER:  
Nem a tiéd! (Péter megfogja a kincses térképet)
 
PÉTER:  
(Dáviddal veszekszik): Én akarom tartani. De én jobban tudom olvasni! (a térkép elszakad)  
 
PÉTER:  
Most nézd meg, mit csináltál!
 
DÓRA:  
Oh, milyen kár! Most nem tudjuk megtalálni a kincset.
 
DÁVID:  
Nem, most semmit nem tudunk tenni. De, ….ha összeillesztjük a részeket és ha a legjobbat
hozzuk ki magunkból, akkor szerencsénk lehet.  
 
DÓRA:  
Igen, együtt kell dolgoznunk. (Dóra összerakja a részeket)  
(Dóra és Péter visszajön a színpad elejére)
 
PÉTER:  
De ez egy jó ötlet…, várj, a kincs nincs is olyan messze innen.  
 (háttérben egy tolvaj óvatosan körülnéz a sarokban)
 
DÓRA:  
Fiúk, várjatok egy percet…ha ez a kincs el van ásva, akkor szükségünk van egy ásóra, hogy
kiássuk a kincset.
 
DÁVID:  
Van egy ásóm otthon. Rögtön hozom is.  
 
PÉTER:  
Nekem is van otthon egy. Ha együtt ásunk, gyorsabban fog menni. Én is hozzam az ásómat,
Dóra?  
(háttérben egy tolvaj óvatosan körülnéz a sarokban)
 
DÓRA:  
Természetesen Péter, ez egy jó ötlet. Most menj, vigyázok a térképre. (Péter elmegy)
 
DÓRA:  
Hú, gyerekek, ez igen izgalmas, ugye? Egy igazi kincses térkép. Remélem, hogy Dávid és
Péter hamar visszajön. Akkor mehetünk és igen hamar megkereshetjük a kincset. Tudjátok
mit…megyek megnézem, hogy jönnek-e. (Dóra elmegy a térképpel)
 
Tolvaj Bence  (közeledik a színpadhoz): Hallottam ám, gyerekek. Egy kincses térkép. Én is
akarom! El fogom lopni és a kincs az enyém lesz!!! De gyerekek, nehogy elmondjatok
valamit is!!!!
 
DÓRA:  
 (kiabálja): Péter, Dávid jöttök már? Menjünk és találjuk meg a kincset!!!  
57
 
DÓRA:  
(előjön) Gyerekek, nem látom Pétert és Dávidot. Olyan kíváncsi vagyok a kincsre! Utánuk
nézek. Tudjátok mit…a kincses térképet itt leteszem, ezt a kulcsot ráteszem, hogy ne fújja el a
szél. Csak gyorsan megnézem, hogy jönnek-e már a fiúk.  
(Dóra elmegy a másik sarokba és a tolvaj óvatosan elveszi a térképet)  
 
DÓRA:  
Oh nem, mit történt? A térkép eltűnt, mit csináljak most??? Hogyan lehetséges ez? Biztos
vagyok benne, hogy Péter és Dávid nagyon mérges lesz. (Dóra zokogni kezd)
 
DÁVID:  
(megérkezik): Meg van az ásóm, Dóra. Péter visszatért? Hé, mi a baj veled, miért sírsz?
 
DÓRA:  
Nos, letettem a térképet  ide és elmentem, hogy hívjalak titeket, és amikor visszajöttem, már
eltűnt. Azt hiszem, ellopták.
 
DÁVID:  
Dóra, neked kellet vigyáznod a térképre, nemde?!!! A térkép nélkül nem találjuk meg a
kincset. Milyen buta voltál, hogy elvesztetted!!! Mit fog a Mester mondani….
 
DÓRA:  
Biztos vagyok benne, hogy ide tettem a térképet. Nem tehetek róla, ugye?
 
DÁVID:  
Nos, először találjuk meg Pétert. Most már igen haszontalan elmenni és kincs után kutatni.
Gyere!
 
DÓRA:  
 (sírósan mondja) Oké, tegyük azt, amit mondasz.  
 (Dávid és Dóra elmennek)
 (A tolvaj a háttérben van és elfut Péter mellett egy ásóval)
 
PÉTER:  
Hé, mi ez, ez úgy néz ki, mint a mi kincses térképünk. Miért van nálad a térképünk?
 
TOLVAJ:  
Hallottam, hogy van egy térképetek és természetesen én is meg akarom kapni a kincset.  
 
PÉTER:  
Nem, ez a miénk, add vissza!  (Péter elveszi a térképet)  Nem lophatod csak úgy el a
térképünket. Felhívjuk a rendőrséget.
 
TOLVAJ:  
Oh nem, ne tedd ez, nem akarok börtönbe menni. Hagyj elmenni, már nálad van a kincses
térkép, nem?
 
PÉTER:  
Igen, ez igaz; oké, elmehetsz, de ne lássalak itt megint, máskülönben szólunk a rendőrségnek.  
58
 (Péter elmegy és Dáviddal és Dórával együtt jön vissza)
 
DÓRA:  
Elvesztettük a kincses térképet, így nem kell elmennünk és kutatni a kincs után.
 
PÉTER:
De én visszaszereztem a térképet.  
 
DÁVID:  
Oh, ez nagyszerű. Most már mehetünk és megtalálhatjuk a kincset.
 
DÓRA:  
Oké, most már megkeressük a kincset. Fogjuk a térképet és találjuk ki, hogy merre kell
menni.  
(Dávid, Péter és Dóra együtt sétálnak a sarokban)
 
PÉTER:  
Nos, itt van, a kincsnek itt kell lennie, kezdjünk itt ásni.  
 (homokot dobálnak a színpadra)
 
DÁVID:  
Valami keményet érzek, és fából van.  (Dávid és Péter felveszik a ládát)
 
PÉTER:  
Nézzétek, itt egy igazi kincses láda. Kíváncsi vagyok, hogy mi van benne.
 
DÓRA:  
Hé fiúk, nyissátok ki a ládát!!!!
 (Dávid és Péter kinyitja a ládát, és Péter két focicipőt vesz ki a ládából)
 
PÉTER:  
Ó, nézd ezt, egy igazi focicipő, ezek most már az enyémek. Megyek, játszok bennük. Ezután
nagyon jó leszek és mindenki rám fog figyelni.
 
DÁVID:  
Nos, ezek az enyémek is, nemde? Én is segítettem megtalálni…
 (Dávid és Péter civakodnak, és Péter gyorsan elmegy a cipőkkel)
 
PÉTER:  
Nem, én találtam őket és elérkezik a focis karrierem.
 (Dóra belenéz a ládába és egy játékot tart a kezében)  
 
DÓRA:  
Milyen gyönyörű baba, ez most már az enyém, játszani fogok vele.
 
DÁVID:  
Oké, nem szeretem a babákat, menj és játssz vele!!! Van valami más a ládában?
 (Péter gyorsan a háttérbe megy a focicipőkkel)
 (Dávid egy Bibliát vesz ki a ládából)
 
59
DÁVID:  
Oh, ez biztosan sokkal szebb, talán egy érdekes képregény!!!
 
DÁVID:
(nem túl boldogan): Ez egy könyv, a Biblia…!!!
(Dávid a sarokban van és belenéz a Bibliába)
Péter gyorsan elősétál a háttérből és a cipőfűzőket tapogatja
 
PÉTER:  
Ah, most szakadtak el a cipőfűzőim. Meccsem van, de többé nem tudom használni a
focicipőimet.  
 
DÓRA:  
 (sírva) Eltört a babám és nem tudok többet játszani vele!!!
 (a nagymama feltűnik)
 
DÁVID:  
Ó nagymama, milyen nehéz megérteni ezt a könyvet, de ez egy jó  történet egy nagyon erős
férfiról, Sámsonról.
 
NAGYMAMA:  
Nos gyerekek, mit történt, mindannyian olyan szomorúnak néztek ki!
 
PÉTER:  
Nagymama, ez a láda állítólag egy kincset tartalmaz, de ez nem igaz. Volt benne egy focicipő,
de a cipőfűzők elszakadtak.
Dóra: Ez a baba nagyon szép, de ez is eltört, így nem tudok többé vele játszani!!!
 
DÁVID:  
Egy Biblia is volt a ládában, de ezt a könyvet nehéz olvasni, így nem lehet kincsnek nevezni,
gondolom én.
 (Mester feltűnik)
 
NAGYMAMA:  
Fiúk, hadd nézzem csak! Igazatok van, ezzel a cipővel és a babával jó játszani, de a Biblia egy
nagyszerű könyv, Mózes és Gedeon történeteivel együtt.
 
FELNŐTT:
Ez igaz fiúk. Szerintem ez volt Károly bácsim legnagyobb kincse. Mert a feljegyzés azt
mondta, hogy az alján van a legnagyobb kincs, és mit volt az alján Dávid?
 
DÁVID:  
A Biblia.
 
PÉTER:  
Oké, de a Biblia nehezen érthető. A focicipőkkel egy profi focijátékos lehetsz.
 
DÓRA:
De Károly bácsinak sokkal fontosabb, mint a focicipő vagy a baba.
 
60
FELNŐTT:
Igen, fiúk, a Bibliában gyönyörű történeteket olvashatunk Jézusról, és arról, hogy mit tett az
emberekért. Kérdezzétek Dávidot!
 
DÁVID:  
Igen, éppen most olvastam egy gyönyörű történetet. Egy férfiról szólt, aki beteg volt és nem
tudott járni, de a barátai Jézushoz vitték. Egy lyukat csináltak annak a  háznak a tetején, ahol
Jézus volt. És tudjátok mi történt? Jézus először megbocsátotta ennek az embernek minden
rossz cselekedetét, mielőtt teljesen meggyógyította volna.  
 (együtt éneklés a gyerekekkel)
 
FELNŐTT:
És még fiúk, a Biblia nagyon fontos dolog. A Biblia elmondja, hogy hogyan kell élnünk.
Például beszél arról a Biblia, hogy hogyan kell együtt dolgoznunk, és felül kell emelkednünk
minden harcon. Éppúgy, ahogy tettétek, amikor a térkép darabokra szakadt és segítettetek
egymásnak. Amikor közösen dolgoztatok. Ha mindenki  segítségére lenne a másiknak és
elfelejtené a harcot, a világ egy sokkal jobb hely lenne. A Biblia azt is mondja, hogy egyenlők
vagyunk. Mindannyian nagyon fontosak vagyunk és senki sem jobb vagy rosszabb Isten
szemében. Mindannyian értékesek és fontosak  vagyunk! Szükségünk van Istenre és a
Bibliára, az Igére, hogy megértsük hogyan kell élni. Ez így van életünk minden egyes napján:
minden nap: minden nap felfedezhetünk valami újat a Bibliában, persze lehet, hogy néha
nehéz megérteni. A Biblia azt is mondja, hogy bízhatunk Istenben! A Biblia valóban a mi
legnagyobb kincsünk!!!!    
61
 
Rendrakás
 
Bízzunk meg termenként egy-két embert, akik a rendrakásért felelnek. Azok a munkatársak,
akiknek kicsi gyermekeik vannak, hazamehetnek.  A többiek mindaddig segítsenek,  míg
mindennel el nem készülünk. Ha az épületben nagytakarítást is kell végezni, kérjük mások
segítségét. Egy ilyen hét után mindenki fáradt. Talán akad olyan valaki, aki nem tudott
segíteni, de hajlandó az utolsó napon tenni valamit.
 
És aztán ...
 
mehetünk haza és kipihenhetjük magunkat.  
 
 
Kiértékelés
Fontos, hogy kiértékeljük a héten történteket. A szülők estéje után erre nincs alkalom. Jobb,
ha egy másik estét választunk ki erre. Ne várjunk soká, mert az első benyomások
elhalványulnak. Hívjuk meg az összes munkatársat. Gondoskodjunk kávéról/teáról,
édességről. Ha lehet, ajándékozzuk meg őket egy-egy aprósággal. Senki nem vár nagy
ajándékot, de egy kis figyelmesség mindenkinek jól esik. Például egy bibliai idézetes
képeslap, melyre ráírjuk, hogy „Köszönöm”. Támogassuk, bátorítsuk egymást ebben a
munkában!
Megkérhetjük a többieket, hogy mindenki írja le, mit tartott jónak és kevésbé jónak. Talán az
alábbi kérdések segítenek. Ne féljünk a bírálattól!  Hallgassuk meg mások véleményét. A
következő alkalom sem fog tökéletesre sikeredni, de sokat tanulhatunk egymástól.
A Vakációs Bibliahét rendkívüli alkalom arra, hogy Isten Igéjét környezetünk széltében-
hosszában elvessük.
 
 
 
 
 
A mi feladatunk a vetés. A magvetőnek is meg kell várnia, míg a mag kicsirázik és kikel. A
közbeeső időszakban csupán annyit tehet, hogy locsolja a földet, ha nem esik az eső. Mi is
csak imádkozni tudunk, hogy Isten Szent Lelke elvégezze azt a munkát, melyet senki más
meg nem tehet, vagyis hogy meggyőzze a gyermekeket arról, hogy szükségük van Istenre, és
teljes mértékben Isten gyermekei lehetnek. Természetesen nagyszerű lenne, ha az összes
gyereket bevonhatnánk a vasárnapi bibliaórákon folyó tevékenységekbe, hogy az év további
 
De akik az Úrban bíznak,  
erejük megújul,
 szárnyra kelnek, mint a sasok,
 futnak, és nem lankadnak meg,
 járnak, és nem fáradnak el.
                 
Ézsaiás 40,31
 
 
62
részében is tanítgassuk őket Isten Igéjére, de a gyakorlat sajnos nem ez. Mégis, tapasztalni
fogjuk, hogy sok gyerek évről-évre vissza fog térni. Ha más okunk nincs is, ez is elegendő a
folytatáshoz.
 
Kérdések:
  Mi a véleményed a témáról?
  Mi a véleményed a teremről?
  Elegendő információhoz jutottál-e a kezdet kezdetén?
  Mi a véleményed az irányításról?
  Mi a véleményed az énekekről, a zenéről?
  Mi a véleményed a légkörről?
  Mi a véleményed a kézimunkákról, a játékokról? (Írjuk fel, melyik csoportban
segítettünk.)
  Mi a véleményed a jelenetekről?
  Mi a véleményed a Bibliai történetek elmeséléséről?
  Van-e ötleted a jövő évvel kapcsolatban és részt akarsz-e venni jövőre is a szervezésben
és lebonyolításban?