Bányászat a biblai korban

Vannak ősi mesterségek, s vannak teljesen újak. A földművelés, állattenyésztés az emberiséggel egyidős, viszont a számítástechnika egészen frissnek számít. Vajon bányászat létezett-e a bibliai időkben?

Mózes 5. könyve 8. fejezet 9. versében úgy írja le Kánaánt, ahol a kövek vasat tartalmaznak, és hegyeiből rezet lehet vágni. Valószínű, hogy ez nem Palesztina nyugati, hanem keleti, a Jordánon túli területre vonatkozott. Ezenkívül még Libanon rézlelőhelyeire is gondolhatunk.

A bányászatról a Biblia csak a Jób könyvében ír – 28:1-11. verseiben. A leírás jól bemutatja, hogy a föld alatt aknákat fúrnak, tárnákat nyitnak, hogy lámpával vannak felszerelve a bányászok. Ily módon keresik és hozzák a felszínre az értékes érceket.

A nehéz munkákhoz bűnözőket és rabszolgákat használtak. A sziklatömböket úgy repesztették meg, hogy ehhez tüzet használtak. A kiválasztott tömböt jól felmelegítették, és utána hirtelen vízzel lehűtötték. Ennek következtében a szikla „felrobbant”. Így juthattak a belsejében lévő értékekhez.

A bányából ezüstöt, aranyat, rezet, vasércet és drágaköveket hoztak elő.

A drágaköveket csiszolták, a vasat és a rezet olvasztókemencékben, vagyis kohókban olvasztották meg. A nemesfémek számára olvasztótégelyt használtak. Így szabadították meg a fémeket a salaktól.

Nagy a valószínűsége, hogy a kezdetekben a felszínen is találtak fémeket vagy érceket. Később egyre mélyebbre kellett hatolniuk a föld mélyébe.

A bányászat a bibliai időkben is a legnehezebb munkák közé tartozott. Bár a technikai feltételek azóta változtak, de az alapvető technológia nagyon hasonló volt a maihoz.

Gyürüs István