Biblia és a kábítószerek

Tiltja-e a Biblia a kábítószereket?

Ha egy olyan szójegyzék alapján, amely a Szentírás összes szavát tartalmazza, végignézzük a Bibliát, azt találjuk, hogy a Könyvek Könyve tényleg nem tartalmazza a drog, drogozás szavakat (a magyar fordításban!). Márpedig – mondják néhányan -, amit a Könyv nem tilt, azt szabad tenni. Ha Isten azt akarta volna, hogy ne fogyasszunk drogokat, biztosan beleveszi ezt is.

Drogok a Bibliában -Tényleg nincs állásfoglalása a drogokról a Bibliának? Ki kell ábrándítanom azokat, akik azt hiszik, hogy a Könyvek Könyvében nincs szó drogokról. A Szentírás ugyanis számos helyen használja azt a szót, amelyet sokféleképpen fordítanak: varázslásnak, kuruzslásnak, ördöngösségnek (illetőleg: varázsló, kuruzsló, méregkeverő), tárgyas változatban méregnek, varázsszernek, gyógyszernek. Csakhogy például a görög szövegekben (ahogy a bibliai Újszövetség íródott) a szokásosan használt magyar jelentéseknél tágabb jelentéssel bír. A görög pharmakeia szó ugyanis éppen azokat a szereket (is) jelenti, amelyeket a korabeli pogány vallásokban, kultuszokban gyakran használtak vallásos kábulat előidézésére, vagyis a drogokat, és az azokhoz kapcsolódó dolgokat. És mivel a drogok használata leggyakrabban mágikus, vallásos eseményekhez kapcsolódott, később az egész helyzetet a varázslás, varázsló, kuruzsló, mágus stb. elnevezéssel azonosították. A Szentírásban minden esetben negatívan jelenik meg. A Galáciaiaknak írt levél 5. fejezet 20 versében is varázslásként szerepel, és azokhoz a „testi” cselekedetekhez van sorolva (a gyilkossággal, részegséggel, paráznasággal és hasonlókkal egyetemben), amelyekről az apostol csak úgy nyilatkozik, hogy „akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik az Isten országát” (lásd még Jel 9:21, 18:23). Vagyis a Biblia nagyon is tudatosan nyilatkozik a drogok használatáról. Csak – ahogy megszokhattuk már máshol – nem a ma használatos kategóriákban teszi ezt. Míg manapság szociális és egészségügyi kérdésként merül fel, addig a korabeli időkben mindez vallásos kérdés volt (ahogy szinte minden).

Drogok és vallásosság

Az ópium használata általános volt az ókori Mezopotámiában, a sumérok már ötezer évvel ezelőtt ismerték. Elterjedt volt Asszíriában, Babilóniában, Egyiptomban és máshol is. A görög mitológia több Istenét (Hüpnosz – alvás; Nüksz – éjszaka; Thanatosz – halál) ábrázolták mákgubóval. Hérodotosz (Kr. e. 5-6 század) azt írja, hogy fejedelmük temetése után a szkíták kenderfüst bódulatával igyekeztek elérni a rituális megtisztulást.

Egyes esetekben „gyógyászati” összefüggésben is megjelenik a pogány kultuszokban: a papok, jósnők, sámánok gyakran azért keresték révületben az istenek társaságát, hogy a betegségekre, sebekre gyógyírt nyerjenek a betegséget okozó gonosz szellemek közvetlen legyőzése vagy megbékítése által, és varázsszerek (gyógynövényekből és kultikus kellékekből készült főzetek, kenőcsök, párlatok) alkalmazásával.
A perzsa Zoroaszter-kultusz követői és a hinduk egy haóma, illetve szóma nevű italt fogyasztottak az istenekkel való kapcsolatfelvétel céljából. Ez egyesek szerint hasist tartalmazott, mások szerint a légyölő galóca elfogyasztásával áll összefüggésben. Mindez csak ízelítő, a sort nagyon sokáig lehetne folytatni.

A zsidóságban már a legkorábbi időktől élt olyan hagyomány, miszerint a bukás oka az édenben szintén egy droghatású növény volt (megnyíltak a szemeik úgy is fordítható, hogy kitágult a tudatuk, mint a tudatmódosító szerek hatására), ezért mindig is szigorúan elítélték a hallucinogén és tudatmódosító szerek használatát.

A Biblia drogellenes - Több oka is van tehát annak, hogy a Szentírás határozottan ellene van a drogok használatának. Isten azt akarja, hogy tiszta tudattal hozzunk döntéseket, illetőleg nyilvánvaló, hogy a drogok károsak az egészségre. Az pedig mostantól nem tartható érv, hogy a Bibliában nem szerepel a drogok használatának tiltása.