Csodát virágzik a jelen

Túrmezei Erzsébet

Csodát virágzik a jelen

„Csodálatos? „ Teveled járni,

álljon utamba gátnak bármi...

erődnek hittel kaput tárni,

és új csodákra várni jó.

Mert neked új csodáid vannak.

Néha észrevétlen elsuhannak. ..

S nincsen látó szeme, csak annak,

aki meglátja a csodát.

Látó szem! Ámuló tekintet!

Segíts, Uram, meglátni mindent,

mint a harmattal telehintett 

réten csillogó cseppeket!

Csodádat körülöttem, bennem

segíts boldogan észrevennem,

hogy ének ujjongva zengjen,

és dícsérje irgalmadat!

Megújulás és bűnbocsánat!

Üde sarjat hajt a kiszáradt,

kopár fa, gyümölcshozó ágat!

Halál helyén élet terem.

Előttünk jársz! Te vagy az Élet!

A tegnap is hirdeti fényed,

de ha mi ma követünk téged,

csodát virágzik a jelen!