Demeter ötvös lázadása
Pál eljutott Efézusba, ahol egy tanítvány csoporttal találkozott, akik nem voltak bizonyságtevők. Pál felfedezte ezt, s imádkozott a Szentlélek áldásáért. Ezután két esztendőt töltöttek a gyülekezet építésével és szervezésével.
Demeter ezüstből Diána képeket formált. Fő bevételi forrás volt ez számára. Hasonló dolgokat készítettek más iparosok is. Pál Jézus Krisztusról beszélt a városban. Hogy egyedül Ő képes felszabadítani a bűn alól. A városból egyre többen hallgattak Pálra, és mélyen elgondolkodtak a hallottakon. Sokan a Szentlélek munkájának hatására megtértek. Demeter veszélyforrást látott ebben. Ezért összegyűjtötte iparos társait és így érvelt:
Elvész a tekintélye Diána tiszteletének, s nem utolsó sorban ez a foglalkozás is tönkremegy, ha Pál tanítását elfogadják az emberek. Az érvek megtették a maguk hatását, a város egy része fellázadt. Elkezdtek kiabálni:
- Nagy az Efézusi Diána!
Óriási volt a hangzavar. Két órán keresztül kiabálták, hogy: “Nagy az Efézusi Diána!”
A városi jegyző lecsendesítette a tömeget. Utána elmondta, hogy senki nem kérdőjelezte meg, hogy Efézus város Diána templommal rendelkezik. Ugyanakkor törvényellenes volt a népgyűlés összehívása. Ha valakinek valamilyen panasza van, bírósághoz, tisztviselőkhöz lehet fordulni, és peres úton el lehet rendezni a dolgokat. Miután ezt elmondta, feloszlatta a gyűlést. Ez alkalommal Isten egy tisztviselőt használt fel, hogy megvédje követőit. Istennek van hatalma, hogy bárki által szerezzen szabadulást.
(Csel 19:23-40.)