Éden

Sokak egész élete, hatalmas pénzösszegek és idő megy rá, hogy beazonosítsák az Éden kertjét. Törekvésük miatt aztán időről időre felbukkannak hírek, hogy találtak ilyen és olyan helyeket, amelyeket be lehet azonosítani “nagy valószínűséggel” Édenként. Mások persze ezt azonnal vitatják. De vajon milyen esélyekkel indulnak, akik meg akarják találni az életünk bölcsőjét? A keresők sokszor abból indulnak ki, hogy az Éden folyóit (már ami nevében fennmaradt, mivel nem mind) azonosítják (pl. az Eufrátesz). Csakhogy - bár a Biblia szövege csupán egy nagy áradásként írja le az özönvizet, geológiailag az egész inkább tűnik egy világméretű kataklizmának, amelyben a végén semmi nem volt már olyan, mint korábban, és semmi sem volt ott, mint korábban, például a föld kinézete, a kontinensek alakja, formája, a hegyek stb. Gyakorlatilag Isten eltörölte az Édent, ahogy minden mást is, hogy hűlt helye sem maradt. Az is biztosnak tűnik, hogy a mostani Eufrátesz nem a régi Eufrátesz, ahogy arra sincs sok esély, hogy bármi megmaradt a régi területek közül. Így valószínűleg hiábavalóak azok a kísérletek, amelyek a régi vidékeket igyekeznek feltárni, hiszen azok lehet, hogy kilométeres mélységekben pihennek üledékrétegek alatt, és lehet, hogy egészen máshol, mint ahol ma a föld bölcsőjét sejtjük. Legalábbis ezt kell sejtenünk, ha például azokra a kőszénrétegekre és olajra gondolunk, amelyek minden bizonnyal régi (még ha nem is millió éves) földfelszínekről kerülnek elő.