ÉN egyedül!

Amikor fiam kétéves volt, nagyon gyakran mondta: „én ededűűű”! Ha a vonat magas lépcsőjére kellett fellépni, vagy kinyitni egy ajtót, ő egyedül akarta.

Mennyire megváltozik ez az - 

- „én egyedül!” akarom csinálni,

- „én egyedül!” akarok maradni,

- „én egyedül!” is megvagyok - vágy a későbbiek során.

Isten helyezte belénk már az Édenben, hogy párban, csoportban éljünk, dolgozzunk.

Azonban úgy igazán megszólítani csak akkor tud, ha csendben, egyedül vagyok. A lármában, a családi veszekedésben, a tévé háttérzajában, a vidám, ünneplő baráti társaságban nemigen tud szólni a szívünkhöz.

Jákób egyedül vívta ki a győzelmet a Jabbók partján, és vált a csalóból győzővé.

Dániel egyedül nyerte el élete legnagyobb hittapasztalatát az oroszlánok között.

Mózes egyedül volt, amikor az égő csipkebokorból megszólította őt az Úr, és vezérré hívta el.

Nehémiás egyedül volt, amikor egy éjszaka felmérte a szükségletet, és másnap elindította Jeruzsálem újjáépítését.

Egyedül vagy? Egyedül maradtál? Ne gondold, hogy ez vesztes állapot! Engedd, hogy a Mester szóljon hozzád! Figyelj! Lehet, hogy az életed legnagyobb eseménye épp ma kezdődik! Ne lázongj! Isten látja az életedet, és használni szeretné. Engeded neki, vagy tovább sírsz, hogy egyedül maradtál? Ma még dönthetsz!