Golgotán

„A Golgotán rólad és rólam van szó. A te és az én bűnömről. Ott menekülhetek meg, ott lehet szabaddá az életem.

Az Indiai-óceán térségében fellépő szökőár pusztításának az egész emberiség szemtanúja volt, így mindnyájan érintve vagyunk. Legkésőbb most tudatosulnia kellene bennünk, hogy legközelebb mi magunk válhatunk egy pusztító hullám, egy összeomló épület vagy egy politikai indíttatású terrorcselekmény áldozatává. A katasztrófák életünk mulandóságára emlékeztetnek, és Istenhez való megtérésre szólítanak fel. Mire építjük az életünket?

A történelem végén a Föld a mai formájában el fog pusztulni. Az ítélet napját nem jelzi majd előre semmilyen világméretű riasztórendszer. Minden meglepetésszerűen és villámgyorsan fog lezajlani: a légkör felrobban, az atomok az iszonyatos hősugárzás hatására felbomlanak, és „a föld és a rajta lévő alkotások is megégnek” 2Péter 3:10.

Sátán, valamint a bűnösök feletti ítéletet követően elkezd beteljesedni az Örökkévaló üdvtervének célja: „új eget és új földet teremt, ahol igazság lakozik.” Jel 21:1-22:5.

Ezekre az ígéretekre kell nekünk, hívő keresztényeknek ráállnunk, és az utunkat – reményteljes szívvel – Istenről bizonyságot téve tovább járnunk!”

(Rolf Höneisen: A veszélyes föld. Ethos 2005/2)