Hány felesége volt Ádámnak?

Hány felesége volt Ádámnak?

Sokan, akik elkezdik olvasni a Szentírást, hamar arra a következtetésre jutnak, hogy két teremtéstörténeti leírás követi egymást, amelyben egyes részletek eltérnek. Ebből a magyarázók többféle következtetésre jutottak, ezek közül az egyik, hogy mindez azért van, mert tulajdonképpen Isten kétszer futott neki a teremtésnek. A legenda szerint Ádám első felesége Lilith volt. A következtetés alapja, hogy míg az egyik történetben csak szimplán mindkét felet megteremti, addig a másodikban Ádám oldalbordájából teremti meg. A történet szerint Lilith nem akart „alávetett” szerepet játszani (lévén mindketten a földből teremtettek – amit egyébként a zsidó Midrás állít), ezért összevesztek, Lilith pedig démonná vált (hogy ne szaporítsam a szót), később mindig ártó démonként jelenik meg, és a zsidó misztikus irodalom (pl. a Zohár is foglalkozik vele). Ezek után (mivel nem jó az embernek egyedül lenni), megkapta Ádám Évát, aki már engedelmes volt, de nem is volt más választása, mivel ő „csak oldalborda”. Eddig a történet. A források szerint mindennek nincs bibliai alapja, sumér, akkád és babiloni forrásokból is jöhet maga Lilith személye és az elnevezése is. Ami az érdekessége  a történetnek, hogy a Bibliában is megjelenik, habár sok fordításból ez nem derül ki. Ésa 34:14 szerint, egy pusztulást idéző próféciában maga Isten nevezi meg: „Ott találkozik a vadmacska a hiénával, és a kísértet társára talál. Csak ott nyugszik meg az éji boszorkány, és ott lel nyughelyet magának.” Az eredeti (Károli) szövegben az éji boszorkány Lilith. A katolikus fordítás viszont az eredeti szót hozza: „Ott vesz menedéket Lilit is magának, ott talál nyugvóhelyet.” Lilith egy mindenki által jól ismert démonként jelenik meg, akitől (különösen a férfiak) igen féltek. Isten ezt a félelmet igyekszik kihasználni, amikor a pusztulás súlyosságát mutatja be a próféciában.

Mindazonáltal, bibliai alapon nem válaszolhatunk a címben feltett kérdésre úgy, hogy Ádámnak két felesége volt. A bibliai teremtéstörténet szerint Ádám egyfeleségű, az összes többi probléma pedig kiküszöbölhető. Ha mégsem értünk valamit, akkor mindig eszünkbe kell jutnia az „ártatlanság vélelmének”, azaz annak a hermeneutikai alapelvnek, hogy az eredeti szöveget (amíg ennek ellenkezője be nem bizonyosodik) mindig egységesnek és ellentmondásmentesnek kell tekinteni, amelyben a megértési feszültségek nem a szöveg, hanem az értelmezőnél lévő információk hiányából táplálkoznak.