Heródes

Heródes

Ez a név többször is szerepel a Bibliában. Az azonos nevet több személy is viselte, akik különböző időben éltek és más szerepet játszottak a Bibliai történetekben. Hogy ne keverjük össze őket, abban szeretne segíteni ez a róluk szóló írás.

Az első Heródes, akit bemutatunk „Nagy Heródes” (Kr.e. 73 – kb. Kr.e. 4)

Júdea királya. Nevében a „Nagy” jelző eredetileg idősebbet jelentett, ahogy a nagypapa nem feltétlenül nagy ember. Lépésenként haladt előre a hatalmi ranglétrán, míg római segítséggel Júdea királya lett. Ez azért is érdekes, mert nem volt zsidó; apja Idumeus, anyja pedig nabateus volt. Hogy hatalmát megszilárdítsa, több dolgot is tett; folyamatosan kereste a rómaiak kegyét, megvalósította a hellén csillogást és a zsidóknak anyagi jólétet biztosított, hogy nacionalizmusukat megtörje.

Erődítményrendszert épített ki. Jeruzsálemben felépíttette palotáját az Antónia-várat, s 19-től a Templomot.  Így érthető, hogy Jézus korában még újdonság volt, amire a tanítványok rendkívül büszkék voltak.

Több városnak ajándékozott fürdőt, fórumot és színházat. Erkölcsileg nagyon gyenge volt. Tíz felesége volt. Gyilkosságok révén szerezte meg hatalmát és így próbálta megőrizni. Megölette többek között anyósát és három fiát is. Jézus születésének évében 6000 farizeust öletett meg.

Egy ilyen despotánál nem csoda, hogy felháborodott azon, amikor meghallotta, hogy a napkeleti bölcsek a Zsidók Királyát keresik. Egyenesen következik az is, hogy Józsefnek menekülnie kellett családjával és a betlehemi gyermekgyilkosság. Ezután nemsokára meghalt.

Tehát Jézusnak nem kellett sokáig Egyiptomban tartózkodnia.

Heródes annyira féltette hatalmát, hogy még Jézust is meg akarta öletni. A mi hatalomvágyunk és önszeretetünk is megölheti Jézussal való kapcsolatunkat.

Gyürüs István