Heródes II.

Heródes II.

Szóltunk „Nagy Heródesről”, aki a betlehemi gyermekgyilkosság után hamarosan meghalt. Két fia örökölte országát. Most ismerjük meg Heródes Antipást, aki Kr. E. 22-ben született.

Apja őt jelölte meg utódjául, de Augusztus rendelkezésére be kellett érnie Galileával és Pereával, valamint a negyedes fejedelemi címmel. A Biblia azonban népiesen királynak mondja.

Az evangéliumokban Heródesként találkozunk vele, ezért lehet összetéveszteni apjával.

Több várost építtetett. Ezek közül a Biblia Tibériást említi meg, amit Tibériusz császár tiszteletére emelt. Első felesége IV. Aretász nabateus király leánya volt. Kr.u. 28-ban Rómából megszöktette féltestvérének, Fülöpnek feleségét, Heródiást, Szaloméval együtt. Első feleségét visszaküldte atyjához. Keresztelő János ez ellen a házasságtörése ellen emelt szót, akit ezért Heródiás ármánykodása révén lefejeztetett. Jézus rókának nevezi.

Krisztus kihallgatásának idején Jeruzsálemben tartózkodott. Mivel területileg illetékes ura volt Jézusnak (Galilea fejedelme), Pilátus, hogy lerázza magáról a nehéz ügyet, átküldte őt hozzá. Szeretett volna csodát is látni, de mivel Jézus szóra sem méltatta, megcsúfolta, és visszaküldte őt Pilátushoz.

Felesége biztatására Kr.u. 39-ben Rómába utazott, hogy Caligula császártól királyi címet szerezzen. Vádat emeltek ellene, és összeesküvés vádjával megfosztották hatalmától, és Lyonba száműzték. Száműzetésébe Heródiás is elkísérte.

Ezúttal arról a Heródesről volt szó, aki Keresztelő János halálát okozta és igazságtalanul járt el Jézus esetében is. Isten már e földi létben is megengedte, hogy gerinctelenségének következménye legyen.

Az események sodrával senki sem örökli Isten országát. Isten embereinek egyeneseknek és bátraknak kell lenniük.

Gyürüs István