Az Úr napja

Bibliavers: 2Mózes 20:8

Tárgy: Hét egyenlő nagyságú burgonya

9. Lecke

Régen, amikor Isten népe, Izráel gyermekei az ígéret földjén vándoroltak, Isten a tízparancsolatot adta nekik. Ezek kí­váló törvények voltak, és azt akarta, hogy megtartsák azokat. Isten nagyon komolyan vette az Ő törvényeit, mert ezek az emberek számára nagyon szükségesek és fontosak voltak, ha valaki egyet is megszegett e törvények közül, halálra lehetett ítélni. Mai bibliai idézetünk egy ilyen törvény. Isten a világot hat nap alatt teremtette, a hetediket pihenőnek szánta. Számunk­ra rendelte, mert tudja, hogy nekünk, embereknek is szükségünk van a pihenőnapra. Szükségünk van olyan időre, amikor a hétköznapi fáradságunkat elfelejtjük, szívünket Istenhez emelhetjük, Őt imádjuk és dicsőítjük. Szüksége van testünknek a pi­henésre és lelkünknek az imádkozásra. Ezért adta Isten ezt az egy napot.

Tehát, a teremtésre emlékezünk, amikor minden hét hetedik napján megpihenünk, emlékezünk és megszenteljük a szombatot. Az Úr elvárja ezt tőlünk, hogy ezáltal testünk, lelkünk megpihenjen. Mit cselekedtek ezen a napon?

Itt van hét burgonya, a hét minden napjára egy. Minden hétköznapra - ami tiétek, amikor játszhattok, dolgozhattok, is­kolába mehettek és még sok mást tehettek - egy burgonyát külön teszek. (Számolj ki hat burgonyát és nevezd meg egymás után a hétköznapokat.) Ezek mind a ti napjaitok. Ez az egy az, amit Isten kért, hogy neki adjátok. Isten nem volt önző. Igaz? Hat nektek és egy neki. Mit cselekedtek azon a napon, ami az Övé. Nézzük: eljöttetek a gyermekiskolába, a gyülekezetbe. Ez körülbelül 1 órahosszat tart, esetleg egy kicsit tovább. Ezért levágok egy kis darabot a szombati burgonyából. (Vágj le egy kis darabot.) Látjátok, ennyi időt töltöttetek a gyermekiskolában. Mennyit adtok még Istennek ebből a napból, vagy a fennmaradt többi részt magatoknak tartjátok? Tesztek valamit Őérette? Tanultok délután bibliaverset kívülről, vagy egy új éneket? Hívogattok a gyermekiskolába más gyermekeket? Isten teremtett minden napot és mi minden nap szeretnénk az Ő tetszésére élni, de különösen az Ő napján. A szombatot Neki szentelni úgy, hogy az egészen az Övé legyen, nemcsak egy kis rész, egy kis darabka, mint ez itt! (Tartsd magasra a kis darabkát.)