Hozsánna

Hozsánna, de hogyan?

Máté 21:9-ben a nép többször is így kiált Jézus bevonulása közben Jeruzsálembe: hozsánna (vagy eredetileg: hosíáná). A szó az Ószövetségben csak a 118. zsoltárban fordul elő, a 25. versben. Amikor olvassuk a Máténál említett szakaszt, akkor a szó egy szimpla felkiáltásként hat, és kétségünk sincs afelől, hogy mást jelentene. Amolyan dicséret. Csakhogy a hosíáná jelentése: ments meg, segíts meg! Ezzel a szóval a héber ember segítséget kért az Istentől. Mivel a zsoltár fontos volt a zsidó emberek számára, valószínűleg akkor értjük meg igazán, mi is történt a jeruzsálemi kapunál, ha az eredeti zsoltárszöveg szerint értjük. A 24-25. vers így hangzik: “Ez a nap az, a melyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vigadjunk ezen! Oh, Uram, segíts most; oh, Uram, adj most jó előmenetelt!” (érdemes még előtte legalább kettő és utána legalább kettő mondattal is elolvasni). Ennek fényében érhető, hogy nem egyszerűen egy örömkiáltás hangzik el az adott helyen. Gyakorlatilag Messiásként ismeri el a tömeg, és azt kéri tőle, hogy tegye, amit tennie kell (hiszen azért jött, hogy szabadítson). Az persze más kérdés, hogy egész más szabadításra vártak.