Jób és Nóé

Mit tudhatott Jób, Ábrahám és kortársaik a világról, mármint az özönvíz előttről? Érdekes kérdés, különösen annak fényében, hogy míg Ábrahám kb. akkor született, amikor Noé meghalt, addig Jób akár még ismerhette is Noét (bár ezt, sajnos, nem tudjuk). Noé és fiai minden bizonnyal tehetetlenek voltak abban,  hogy bármit átmentsenek a régi világból. Ami a múltból maradt, szinte elfért a házukban (kivéve a bárka). Akármilyen fejlett is volt a korábbi világ (sejthetően nagyon az volt), ők legfeljebb információkat tudtak átmenekíteni a jelenükbe. Például a világképet, istenhitet, és olyan történeteket, amelyek aztán később biztosan torzultak sokat, és alapjává váltak a legendáknak. Hogy aztán mit hittek el belőle a leszármazottak, más kérdés. Annyira más lehetett a régi világ, és annyira nem volt elképzelhető az új világban mindaz, ami régen magától értetődő volt, hogy vélhetően hamar kinőtte magát a kételkedők tábora. Ami fennmaradt, azok csak részletek, többek között a Bibliában (pl. a jóbi epizód a Föld semmiben lebegéséről, a leviatán, és társaik). Néhány ismeret továbbmehetett (leginkább torzult formában) a folyó menti kultúrák gondolkodásába, majd az egyiptomi filozófiába, és később a görögbe (ez is magyarázza, miért van sok hasonlóság a korai világkép, történetek és a Biblia között). Ez indokolja, miért érdeklődöm a preszokratészi filozófia iránt.