Kain és Áben

Kain és Ábel

Elbeszélő 1:

Ádám és Éva első gyermeke Kain. Nevének jelentése: „Az ÚRtól kaptam”.

Testvére, Ábel - juhpásztor lett, Kain pedig földművelő.

Elbeszélő 2:

Egy idő múlva Kain áldozatot vitt az ÚRnak, a föld gyümölcséből.

Ábel is vitt az elsőszülött bárányokból, a kövérjükből. Az ÚR rátekintett Ábelra és áldozatára, de Kainra és áldozatára nem tekintett. Emiatt Kain nagy haragra gerjedt, és lehorgasztotta a fejét.

Elbeszélő 2:

Ekkor azt kérdezte Kaintól az ÚR: Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejed?

Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta.

Kain:

Ábel! Menjünk ki a mezőre!

Elbeszélő 1:

Amikor a mezőn voltak, rátámadt Kain a testvérére, Ábelra, és meggyilkolta.

Elbeszélő 2:

Akkor az ÚR ezt mondta Kainnak: Hol van Ábel, a testvéred?

Kain:

Nem tudom! Talán őrzője vagyok én a testvéremnek?

Elbeszélő 1:

De az ÚR így szólt: Mit tettél? Testvéred kiontott vére kiált hozzám a földről.

 Most azért légy átkozott, kitaszítva arról a földről, amely megnyitotta a száját, hogy befogadja testvéred kiontott vérét a kezedből.

 Ha a földet műveled, nem adja többé neked termőerejét. Bujdosó és kóborló leszel a földön.

Kain:

Nagyobb a büntetésem, semhogy elhordozhatnám.

Íme, elűztél ma erről a földről, el kell rejtőznöm színed elől, bujdosó és kóborló leszek a földön, és meggyilkolhat bárki, aki rám talál.

Elbeszélő:

De az ÚR azt felelte neki: Nem úgy lesz! Ha valaki meggyilkolja Kaint, hétszeresen kell bűnhődnie. Ezért jelet tett az ÚR Kainra, hogy senki se üsse agyon, ha rátalál.

 Ezután elment Kain az ÚR színe elől, és letelepedett Nód földjén, Édentől keletre.