Két ember harca

Te nem érezted még úgy, hogy mintha két ember volna benned? Egyszer kedvesek, barátságosak, előzékenyek vagyunk, máskor haragszunk, morgunk, engedetlenek vagyunk. Miért? Miért van az, hogy gyönyörködünk Isten törvényében, egyetértünk vele, hogy az jó és szükséges, s ugyanakkor mégis áthágjuk, nem tartjuk be.

            Ráadásul ez nemcsak velünk történik meg, hanem Pál apostollal is, aki Jézus bátor harcosa volt. Így ír erről:

• Mert nem a jót cselekszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekszem, melyet nem akarok. Róma 7:19.

Mióta Ádám vétkezett, ez a kettősség ott van bennünk. Örököltünk egy bűnre való hajlamot, amely arra ösztönöz, hogy rosszat tegyünk. Ugyanakkor szeretjük Jézust, szeretnénk úgy élni, ahogy Ő szeretné. Amilyen példát mutatott nekünk. Így indul meg bennünk a két ember harca, amely úgy tűnik, mintha sose akarna véget érni. Hogyan szabadulhatunk meg ebből a lehetetlennek tűnő helyzetből? A válasz: “A mi Urunk Jézus Krisztus által!” Jézus nem pusztán megbocsátja bűneinket, hanem segít abban, erőt ad ahhoz, hogy megváltozzunk. Amikor elfogadjuk az üdvösséget, mint Isten ajándékát, és elfordulunk a bűnös gondolkodástól és életformától, ez a megtérés. Amikor Jézus segítségével jellemünk és magatartásunk egyre jobban igazodik a Biblia tanításához, ezt a folyamatot megszentelődésnek nevezzük.

(Róma 7:14-25)