Két Sándor
Egy éjjel Nagy Sándor nem tudott aludni, így elhatározta, hogy végignéz a táboron. Ment őrhelyről őrhelyre, és mindenhol röviden elbeszélgetett a strázsáló őrökkel, akik boldogok voltak, hogy a nagy hadvezér megszólította őket. Az egyik őrhelyre érve azonban azt látta Nagy Sándor, hogy az őr alszik. Mérgesen fölébresztette és rákiáltott:
- Hogy hívnak téged katona?
A katona látva, hogy a hadvezér áll előtte, és hogy lelepleződött mulasztása, nagyon ijedten és félve válaszolt:
- Sándor a nevem.
Nagy Sándor azonban nem hallotta az ijedt katona hangját, így visszakérdezett:
- Nem hallottam katona, mi a neved?
A katona összeszedte összes bátorságát, és hangosabban válaszolt:
- Sándor.
- Katona, két lehetőséged van. Vagy megváltoztatod a neved, vagy pedig olyan életet élsz, amely méltó ehhez a névhez!
Nagy Sándor megkegyelmezett a mulasztáson ért éjjeli őrön, aki viszont ezen túl igyekezett nevéhez méltón viselkedni, így később ez a Sándor - Nagy Sándor egyik legjobb katonája lett.