Királyi többes

Királyi többes?

Régi vitára ad okot az egyik istennév: Elohim. Ami a legtöbb problémát okozza, hogy ez az egyik istennév, az Elóah (Isten) többes számú alakja, ami miatt többször nyelvtanilag problémás. Például mert minden esetben, amikor Istennel kapcsolatban használják, egyes számú ige kapcsolódik hozzá: pl. kezdetben teremtette Elohim… Amikor többes számú ige kapcsolódik hozzá, rendre nem Istenre, hanem emberre (pl. papokra is használták!) és pogány istenekre vonatkozik. Keresztény tudósok kétféleképpen igyekeztek ezt a paradoxont feloldani: vagy azt mondták, hogy ez simán a királyi többes jelzése, vagy azt, hogy a Szentháromságra utal. Csakhogy nem tudunk róla, hogy az ún. királyi többes létezett volna a Szentírásban, sőt egyáltalán a zsidóknál. Gyakorlatilag nem használtak ilyet, ezért ez nem túl hihető, különösen annak fényében, hogy ez a kijelentés közvetlenül Istentől származik, aki nem hiszem, hogy ilyennel nagyzolt volna. Így marad a Szentháromság, ami sokkal hihetőbb verzió.

De van egy harmadik verzió is. A héberben a többes szám elvont fogalmak jelzésére is szolgál: zekunim öregséget, neurim pedig egyszerűen ifjúkort jelent. Ennek logikájára pedig - mondja Raj Tamás - az Elohim jelenthet egyszerűen Istenséget. Ebben az esetben a kezdetben teremtette Elohim (az Istenség)… nyelvtanilag helyrekerül, miközben még mindig simán belefér a Szentháromság fogalma.