Krisztus példája

Krisztus példája

1Pét 2:21-ben ez áll: „…Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek.” A vers szerint Krisztus példát adott nekünk, hogy az ő nyomdokait kövessük. Az itt található szó csupán egyszer fordul elő az Újszövetségben (hüpogrammov). A görög oktatás egyik szakkifejezése található a versben. Bár a papirusz és a pergamen is elterjedt volt már az újszövetségi korban, ezen gyakorolni drága lett volna. Ezért az iskolások viasztáblán gyakorolták a betűk írását, ami tulajdonképpen egy vékonyka doboz volt, benne vékonyan terítve viasszal, és azon íróvesszővel lehetett betűket karcolni a relatíve puha viaszfelületbe. A vessző lapos vége volt a radír. Ha rontottak, azzal egyengették el a viaszt, hogy újra használható legyen a felület.

Hogy jön ebből a hüpogrammos, vagyis a példa? Platon leírja a Protagorasban, hogy a tanítás úgy nézett ki, hogy a tanár a diáknak a táblájára felül leírta az első sort, majd vonalakat húzott alá (bevonalkázta a felületet), és a diáknak az volt a dolga, hogy a vonalak és a mintasor segítségével gyakorolja a betűket, szavakat. A tanár által írt felső sor volt a hüpogrammos, a példa, vagy talán még érthetőbb, ha azt mondjuk, hogy a jó példa. A feladat azonban nem csak a szolgai másolás volt, hanem a vonalak és a betűk segítségével a diáknak önálló szavakat is kellett alkotnia. Azonban a tanár ehhez minden segítséget megadott, a diáknak csak követni kellett a jó példát, jó hüpogrammost, és biztosan eljutott a célba.