Levegőt!
Szókratészhez egy büszke fiatalember jött, hogy tanuljon. Odament az izmos filozófushoz, és így szólt:
– Ó, magasztos Szókratész, tanulni akarok tőled!
Szókratész azonnal felismerte a nagyzolást. Elvezette az ifjút a tengerhez, és mellig bement abba, majd megkérdezte:
– Mit akarsz?
– Ismeretet, bölcs Szókratész. – hangzott a mosolygós válasz.
Erős kezeivel Szókratész a víz alá dugta az ifjút. Harminc másodperc múlva kiemelte.
– Mit akarsz? – kérdezte újból.
– Bölcsességet, nagyságos és bölcs Szókratész. – hangzott a válasz.
A filozófus újból a víz alá merítette. Eltelt harminc másodper, harmincöt. Szókratész kiemelte a levegőért kapkodó ifjút.
– Mit akarsz fiatalember?
Szakadozott lélegzés közben a fiatal nehezen válaszolt:
– Ismeretet, bölcs és…+
Szókratész újból a víz alá merítette. Eltelt negyven másodperc, ötven.
– Mit akarsz?
– Levegőt! Levegőt akarok!
– Amikor az ismeretre is ugyanúgy fogsz vágyni, mint a levegőre, akkor megkapod azt.