Lisztrában élő béna

Lisztrában élt egy ember, aki születésétől fogva nem tudta használni lábait. Ez az ember is ott volt abban a tömegben, amelynek Pál prédikált. Nagy érdeklődéssel hallgatta az apostolt. Pál ránézett, s látta tekintetéből, hogy hisz abban, amit hallott. Ezért felszólította:

• Állj fel a lábaidra egyenesen!

Az ember engedelmeskedett. Lábait erő járta át, és talpra tudott állni. Boldog volt, mert képes volt járni.

A hallgatóság még sose látott ilyent. Nem gondolták, hogy szemeik előtt játszódhat le egy valódi csoda. Mivel úgy vélték, hogy emberek képtelenek ilyenre, ezért arra következtettek, hogy Pál és Barnabás - istenek - emberi formában. El is nevezték őket. Barnabást Jupiternek, Pált Merkuriusnak. Jupiter papja felkoszorúzott bikákat hajtott a kapukhoz, mert áldozni akar az apostoloknak. Miután ezt ők felismerték, tiltakozni kezdtek. Igyekeztek Istenre irányítani a figyelmet. Sikerült nagy nehezen lecsillapítaniuk a sokaságot. A zsidók ezután fellázították a tömeget. Azok, akik nemrég még isteneknek nézték őket, köveket ragadtak, és megkövezték Pált. Kivonszolták a városon kívül. Azt gondolták, hogy meghalt. Amikor a tanítványok körülvették, ő felkelt és bement a városba. Másnap Barnabással elutazott Derbébe.

(Csel 14:8-20.)