Magvető láthatatlan színház

1.) Állomás

Egyik nap Jézus kiment a házból és leült a tó partján.

(Egy kis tálból vizet permetezni a „vándor” lábára)

Nagy tömeg gyűlt köréje, ezért beszállt egy bárkába és leült. Onnan mondott el egy példázatot nekik. Az emberek eközben a parton álltak.

Azt mondta: Egy magvető kiment a mezejére vetni.

(Kezébe adni egy kis búzát)

Ahogy vetett, némely szem az útszélre esett.

(Kőre, járólapra álljon mezítláb, pár szem búzát szórni a lábára)

Jöttek az égi madarak és fölcsipegették a lehullott magot.

(Picit megcsípni a lábfejét)

Jézus megmagyarázta a példázatot:

A magvető az evangélium örömüzenetét hinti. A mag az Isten beszéde

Az útfélen valók azok, a kiknek hintik az igét, de amikor hallják, azonnal eljön a Sátán és elragadja a szívükbe vetett Igét. Sátán nem akarja, hogy az ember higgyen és üdvözüljön.

(Hátulról a segítő két tenyere közé veszi a „vándor” fejét, és nemlegesen lazán megforgatja)

Őket jelképezi az útfélre esett mag.

2.) Állomás

Egy magvető kiment a mezejére vetni.

Némely mag a köves talajba hullott, ahol nem volt neki elég földje;

(Kavicsos talajra álljon mezítláb. Pár szem búzát szórni a lábfejére)

Hamar kikelt, de amikor kikelt, elszáradt, mert nem került mélyre.  Amikor a nap fölkelt, elsült, és mivelhogy nem volt gyökere, elszáradt, mert nem volt nedvessége.

Jézus ezt is megmagyarázta:

A köves talajba hullott mag azt szimbolizálja, aki hallja az Igét, és mindjárt örömmel is fogadja.

(Amíg a szöveget olvassa a felolvasó, addig a segítő nemlegesen ingatja a „vándor” fejét)

De nincs gyökere, csak ideig való; mihelyt valami nehézsége vagy problémája adódik az evangélium miatt, azonnal megbotránkozik, odébbáll, és nem foglalkozik tovább Jézussal.

3.) Állomás

Egy magvető kiment a mezejére vetni.

Más magok a szúrós bogáncsok közé estek. Amikor a bogáncsok felnőttek, elnyomták, elfojtották a sarjadó növényt, így az nem tudott szárba szökkenni és gyümölcsöt teremni.

(Mezítláb gazra – szénára állni, kezébe is lehet tenni egy kis szénát vagy száraz kórót, de ne legyen bántó, fájdalmas!)

Jézus ezt a képet is megmagyarázta:

A szúrós bogáncs és tövisek közé hullott az, aki meghallgatja a tanítást, de a világi gondok s a csalóka gazdagság elfojtja a tanítást,

(kezét hátulról a nyakára tenni, mintha meg akarná fojtani, de ne erősen!!!)

Úgyhogy nem hoz termést. Az élet gondjai, a pénzhajsza, a szórakozás minden erejét és figyelmét leköti.

4.) Állomás

Egy magvető kiment a mezejére vetni.

Ahogy vetett, némely szem az útszélre esett. Jöttek az égi madarak és fölcsipegették a lehullott magot.

(Kicsit megcsipni a bokáját)

Némely mag a köves talajba hullott, ahol nem volt neki elég földje; hamar kikelt, de amikor kikelt, elszáradt, mert nem került mélyre.

(Egy lépést előre – kavicsokra)

Amikor a nap fölkelt, elsült, és mivelhogy nem volt gyökere, elszáradt, mert nem volt nedvessége.

Más magok a szúrós bogáncsok közé estek.

(Egy lépés előre – szénára)

Amikor a bogáncsok felnőttek, elnyomták, elfojtották a sarjadó növényt, így az nem tudott szárba szökkenni és gyümölcsöt teremni

A többi mag jó földbe hullott és bő termést hozott. Az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik meg harmincszorosat.

(Beletenni a kezét egy véka búzába)

A jó földbe hullott az, aki a hallott Igét tiszta és jó szívvel megtartja, átgondolja és megszívleli a tanítást. Jó termést, - gyümölcsöt is hoz, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.”

Vannak, akiknek a szíve olyan kemény, mint az országút, másokat csak felületesen érint meg, amikor Isten szól hozzájuk. Vannak, akiknek minden idejét leköti a szórakozás, a hajsza. De vannak, akik érzik, minden kérdésükre Jézusnál van a megoldás. Ők a jó talajú hallgatók.

(Vállára tett kézzel kérdezni!) – Gondold át magadban: Te melyik csoportba tartozol?

5.) Állomás

A három vers közül egyiket felolvasni

Fölfelé

Akik mindig az útra néznek,

Sohasem látnak csillagot.

Csak rögöt, sarat, port,

És sok-sok egymásra tipró lábnyomot.

Akik mindig az utat nézik,

Örömük sohasem lehet

Nem látnak messze, biztató célt,

Csak a napi kis terheket.

A csillagokra kell felnézni

És csüggedezni nem szabad.

Ha nehezek és küzdelmesek

A felfelé vivő utak

*********

ÚJÉVI KÉRÉS

részlet

Láttam, Uram!

Egyik béna volt, a másik aszott, sárga...

vagy nem volt lába...

De a Te fényed hullt a betegágyra!

Hitükkel elrejtőztek nálad,

és úgy hordozták mázsás terhüket

a Te erőddel, mint a szalmaszálat.

És láttam szalmaszál alatt roskadozókat.

Mert mázsás teher

könnyű, mint a kis szalmaszál, Veled.

De nélküled

a szalmaszál is mázsás súly lehet.

…

Te mérsz ki bút, örömöt, munkát, terhet,

s irgalmad mindegyikbe áldást rejtett.

Csak egyet adj: hogy céliránt haladjak,

hogy szalmaszálak alatt ne roskadjak!

És ha szereteted mázsás teherrel

tenné próbára ezt a gyenge vállat –  

segíts úgy vinni mázsás terhemet

a Te erőddel – mint a szalmaszálat!