Megtérés

Isten bölcs akarata szerint némelyeknek sípolniuk, másoknak pedig siralmas éneket kell énekelniük.

• „De kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonlók azokhoz a gyermekekhez, akik a piacon ülnek, és ezt kiáltják a többieknek:
  Furulyáztunk nektek,   
  és nem táncoltatok;     
  siratót énekeltünk,       
  és nem gyászoltatok.”  
  Mt.11,16-17. (Protestáns fordítás)

A csüggeteg ember azok közül való, akik mély szólamban játszanak. Ő és társai a nagy kürtöt fújják, amelynek hangja bánatosabb más hangszernél, habár sokan azt vallják, hogy a mély hang minden zene alaphangja.

            Ami engem illet, részemről nem is adok semmit az olyan megtérésre, amely nem a szív megszomorodásából indul ki. Az első húr, amelyet a zenész érinteni szokott, amikor hangszerét megszólaltatja, a mély szólamú húr. Isten is a szívnek ezt a húrját érinti először, ha a szívet a maga céljaira hangolja. De a csüggedésre hajlamos ember gyarlósága az, hogy élete végéig soha más hangot nem ad.

John Bunyan Vetés és Aratás 44. évf. 3. szám. 2006/3 30. old.