Mózes születése

Mózes születéséhez adalék.

Mózes születésének és nevelkedésének története tele van meglepő fordulatokkal, mint pl. a papirusznádasban való elrejtés, a királynő általi örökbefogadás, amely egy gyűlölt rabszolganép sarjával nem volt bevett gyakorlat, különösen nem egy akkor érvényes rendelet fényében a fiúgyermekekről stb. Ellen White ráadásul még azt is hozzáteszi, hogy a fáraó őt szemelte ki a trónra (amit a Biblia egyébként nem említ, csak annyit, hogy a fáraó leányának fia lett, ami nem jelenti a trónudódlást közel sem automatikusan). A történet megértéséhez érdemes tudni, hogy Egyiptomban és környezetében két fontos és jól ismert történet is keringett az emberek között, amely akár segítő momentum is lehet ahhoz, hogy a nem hétköznapi elemekkel tarkított történetet megértsük (akár az anya döntését, hogy miért a papirusznádasban gyékénykosárban rejti el egy, a királynő által egyébként is gyakran látogatott helyen - ami inkább számított volna a rendelet miatt veszélyesnek, mint biztonságosnak). Mindezek nem csökkentik az isteni gondviselés elsőségét, sőt tudjuk, hogy Isten éppen a kor aktuális hitvilágát és ismereteit használja fel gyakran ahhoz, hogy emberekkel elvégeztessen általa szándékolt dolgokat. Talán itt is. Az egyik történet egy egyiptomi monda, amely szerint Hórusz, aki az egyiptomi panteon egyik főistene (Ozirisz és Izisz fia, az oziriszi mondakör harmadik legfontosabb tagja) a papirusznádasban született (ráadásul éppen azon a vidéken, mint Mózes, amiért ebben az időben az ottani nagy papirusznádast Hórusz fészkének is hívták), miután Ozirisz megölése után anyja a felső egyiptomi papirusznádasban szülte meg és nevelte, itt rejtegette, hogy egyáltalán felnőhessen, és később apjáért, Oziriszért bosszút álljon. A másik történet egy igen jelentős mezopotámiai monda, amely szintén jól ismert volt, és Sarrukin király születését írja le. A leírás szerint anyja titokban szülte, gyékénykosárba tette, amelyet szurokkal vízhatlanított és pecsételt le, majd a folyóba tette (az Eufráteszbe). Őt egy vízmerítő ember mentette ki a folyóból, és felnevelte. Később Istár istennő tette királlyá, és nem csak várost épített, de sok területet el is foglalt, igen jelentős uralkodó volt. Hogy Isten felhasználta-e ezeket a történeteket, hogy Mózest olyan neveltetésben részesítse, amelyre akkor máshol nem lett volna esély, nem tudjuk biztosan. De a sok meglepő epizód azt sejteti, hogy az akkori kor vallási, hitvilágának köze lehetett ahhoz, hogy egy rabszolga fiú születése ilyen fordulatokat vegyen. Isten pedig - mint mindig - ezt is beleszőtte a megváltás történetének szövetébe.