Ne állj bosszút!

„Ne mondd: "Csak a rosszat fizetem vissza!" Hagyatkozz az Úrra, ő majd kártalanít.”

Példabeszédek 20:22.

„Jössz még te az én utcámba! Majd megfizetek neked!” – ismered ezt? Mondtad már valaha magadban?

Hány és hány pofont kaptunk már az életben! Köztük hányat olyan személytől, akitől nem ezt vártuk volna. Az emberi szív ilyenkor azt mondja: eljön majd az én időm, amikor te leszel olyan helyzetben, hogy kamatostul visszaadhatom, amit te most nekem adtál.

Bölcs Salamon tanácsa nem éppen könnyen elfogadható a mai embernek. Nem tűnik életszerűnek: „Hagyatkozz az Úrra, majd Ő kártalanít!” Ki bír addig várni? – kérdezhetnéd. Majd én elintézem! Visszaadom. Még talán rá is duplázok.

Aztán elérkezik az alkalom – és jól megkapja az illető a magáét.  Sikerült borsot törnöd az orra alá. Visszafizetted, sőt kamatos kamattal kapta meg – amikor nem is számított rá! Micsoda képet vágott hozzá! És összedörzsölöd tenyered, mint aki jó munkát végzett.

Aztán sok esetben valahogy keserű lesz a szád íze. Igaz, hogy sikerült visszafizetned, de mardos a lelkiismeret. Ráül a szívedre. És már nem is érzed azt a hatalmas örömöt – amit gondoltál, hogy érezni fogsz, ha visszafizetsz mindent.

Valami belülről mardos.

Olvastam egy történetet az óriásboáról, ami képes egy aligátort egy az egyben lenyelni. A hős boa, miután lenyelte az aligátort – mint aki jól végezte dolgát – végigfeküdt, és sütkérezett a napon. Ezalatt az aligátor sem volt rest, és utat vágott magának a kígyó gyomrából a szabadba. A manőver sikerült. A kígyó azonban belepusztult, míg az aligátor megszabadult.

A mi aligátoraink is belülről marnak minket. Rátelepednek a szívünkre, megülik a gyomrunkat és belülről emésztenek fel minket.

Megéri?

Hagyjuk az Úrra a mi sérelmeinket, a kapott pofonokat, a bántásokat, a meg nem érdemelt, rosszindulatú sebeket – Ő képes azokat meg- és begyógyítani. Ne engedjük, hogy más uralkodjon és foglalja el szívünket – mert annak lehet, halál lesz a vége. De ha átadjuk haragunkat Istennek, Ő a megfelelő módon kezeli azt.