Péter első megtérése

Igazi volt-e Péter első megtérése?

Vannak, akik szerint Péter „első megtérése” nem is igazán volt igazi megtérés. Arra hivatkoznak, hogy Lukács evangéliumában a 22:31-32-ben Jézus azt mondja: „Simon, Simon, íme, a Sátán kikér titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsed atyádfiait.”

Lehetséges, hogy Péter tényleg nem tért meg „rendesen” az első alkalommal? A dolog azért is érdekes lehet, mert egyre nagyobb „divatnak” látom az újrakeresztelkedést, mindenféle indok alapján.

Ha az eredeti szöveget megnézzük, kiderül, hogy itt nem a megtérésre használt szokásosmetanoeó szó szerepel az eredeti szövegben, hanem az epistrephas. Míg a metanoeó a gondolkodásmód radikális változását fejezi ki, addig az itt használt szó a visszatérést írja le. Jézus azt mondja Péternek, hogy ma majd a bukásod után újra visszatérsz, erősítsd az atyádfiait.

Vagyis Péter első megtérése rendes megtérés volt, ami azonban nem zárja ki a bukást. És Péter talán a legnagyobb vétket követte el, mikor megtagadta saját megváltóját. Ettől kisebb dolgokért később az egyház komoly, akár kizárással végződő büntetéssel reagált – lásd pl. a lapsikat, akik azért áldoztak a császárnak az üldözésekkor, mert menteni akarták az irhájukat. A szöveg még valamit hangsúlyoz: a bukás után vissza lehet térni Jézushoz, és ehhez nem szükséges az újrakeresztelés. Amire egyébként egy esetben van csak példa az Újszövetségben, amikor Pál Efézusban talál 12 olyan tanítványt, akik nem Jézusra, hanem a jánosi keresztséggel vannak megkeresztelve, a Szentlélekről pedig fogalmuk sincs (lásd Apcsel 19:1-7).