Péter szabadulása

„Ekkor Péter magához tért, és így szólt: "Most tudom igazán, hogy az Úr elküldte az ő angyalát, és kimentett engem Heródes kezéből, és mindabból, amit a zsidó nép várt."

Apostolok cselekedetei 12:11.

Most tudom igazán… Miért csak most? Mert eddig mintegy alvajáró tette, amit az angyal mondott neki. Vedd fel köpenyedet. Meg a sarudat is. No meg az övedet. Gyere, kövess! És Péter gépiesen végzett mindent.

Mondom: gépiesen! Mint Te, meg én. Reggel felébredsz. Gépiesen elindulsz a mosdóba, aztán megfésülködsz. Aztán gépiesen beülsz az autóba. El a munkahelyre. Gépiesen elvégzed munkádat. Aztán gépiesen bevásárolsz, elkészíted a vacsorát, átnézed a gyerek házi feladatát. Gépiesen berakod a gépbe a mosnivalót. Gépiesen elolvasol pár sort a Bibliádból. Aztán gépiesen elmormolsz egy imát. Aztán bezuhansz az ágyba. Reggel az óracsörgő gépies elnyomásával minden kezdődik előröl.

Gondolkodtál azon, hogy Péter mikor eszmélt fel?

• Amikor megcsapta az éjszakai friss levegő
• És amikor magára hagyta az angyal.

De jó lenne már végre az áporodott levegőjű taposómalomból kikerülni a friss levegőre – és ott mélyeket lélegezni! Sok a hasonlóság Péter és köztünk. Börtönben volt – ahogy Te a robot, a megszokások börtönében. Kalodában volt a lába – ahogy Te is meg vagy kötözve és gyakran érzed tehetetlennek magadat. De Isten elküldte hozzá angyalát, hogy kiszabadítsa – ahogy hozzád is elküldi hetente legalább egyszer. Hogy halld az igét, hogy öltözz fel, hogy indulj el… Minden istentiszteleten, egyéni áhítatodon más-más feladatot kapsz.

Aztán látszólag magadra maradsz. Péter ekkor döbbent rá, hogy mi is történt a valóságban!

Engedd, hogy az Istentől jövő friss, életadó szellő Téged is rádöbbentsen arra, hogy igen! "Most tudom igazán, hogy az Úr elküldte az ő angyalát, és kimentett engem…” Nézd a történetet erről az oldalról!