Racionális lény-e az ember?

A felvilágosodás egyik eszméje a racionalizmus volt. Hatása a mai napig érvényesül. Csupán az a kérdés, hogy valóban racionális-e az ember, vagy valami olyanra építettek egy eszmét, ami nincs. Ezzel a kérdéssel akkor szembesültem, amikor kezembe került egy matematikus könyve, amely bebizonyítja, hogy az ember nem racionális gondolkodású.

Leírja, hogy a dollárárverésen képesek az emberek 8-9 dollárt adni egyetlen dollárért. Egy olyan dollárért, amelyiknek semmi jelentősége nincs, egy sima egydolláros. Úgy belefeledkeznek a játékba, hogy az említett rossz cserét csinálják.

Arról is ír, hogy több tudósnak adtak fel matematikai feladványt. Számítógépes programot írtak a megoldásra. Utána ezeket a programokat összevetették, és amelyik a legeredményesebb volt, az lett a győztes. Csodák csodája – vagy talán épp nem csoda – hogy az a program volt a legjobb, amely Jézus aranyszabályát követte: Amit akartok, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal… Máté 7:12.

Eljutottunk oda, hogy az a jó számítógép-program, amely személyiségjegyekkel bír, és az emberek racionálisak akarnak lenni ott, ahol hinni, bízni kellene Isten ígéreteiben.

Vannak a Bibliában olyan események, amelyek bemutatják, hogy a racionalizmus nem mindig gyümölcsöző.

Naámán mondhatta volna; a víz nem szabadít meg a leprától. Péter mondhatta volna; a fizika törvénye szerint a vízen nem lehet járni.

Milyen jó, hogy hívők voltak és nem csökönyös racionalisták!

Gyürüs István