Szöveghűség

Szöveghűség = kevesebb probléma

Most pedig egy olyan szövegen szeretném bemutatni, amely nem régen volt terítéken a fórumon, miért érdemes minden elemzés alkalmával kifejezetten a szövegből kiindulni. Ez véd meg legjobban attól, hogy félreértsünk dolgokat. (Persze önmagában a szöveg maga nem elég egy rendes exegézishez, de minden rendes exegézis a szövegből kell, hogy kiinduljon.)

Mt 2. fejezetéből idézem: „1 Amikor megszületett Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, íme, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe, 2 és ezt kérdezték: Hol van a zsidók újszülött királya? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jöttünk, hogy tisztességet tegyünk neki.”

Eidomen  (aorisztosos forma), azaz láttuk (passzív formában, vagyis megjelent nekünk) az ő csillagát. A szöveg szerint azért keverednek be Jeruzsálembe, mert látták a csillagot, de most már nem látják. Ezért van szükségük tanácsra. És hova mehetnének, ha nem a vallás „mekkájába”. A szöveg nyelvtani elemzés nélkül is érthető, hiszen miért mennének útbaigazításért, ha vezeti őket a csillag?

„3 Heródes király nagy megdöbbenéssel hallotta ezt és vele együtt az egész Jeruzsálem.”

A megdöbbenés oka: a jeruzsálemiek nem láttak semmiféle égi jelet, furcsa csillagot, együttállást stb. Vagyis ekkor a csillag már nem látszik.

„4 És összegyűjtve a papi fejedelmeket és a nép írástudóit, tudakozódott tőlük, hol születhetett meg Krisztus. 5 Azok pedig azt mondták: A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta:

6 És te, Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legkisebb Júda főhelyei között, mert belőled származik az a fejedelem, aki pásztorolja az én népemet, Izráelt. 7 Ekkor Heródes titkon hívatta a bölcseket, pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét,”

Phainomenu (perfect) – azaz mikor mutatkozott meg (múlt időben) a csillag. Merthogy éppen nem volt látható. Egyébiránt mindez akár arra a kérdésre is választ adhat, miért két éves kor alatt irtották ki a gyerekeket. Valószínűleg a csillag feltűnése, mire rájöttek, mit jelent, a hosszú vándorút, az utána eltelt idő, mire az uralkodó rájön, hogy rászedték, intézkedik stb. kb. ennyi lehetett (plusz esetleg biztonsági rászámolás).

„8 elküldte őket Betlehembe, és azt mondta: Menjetek el, gondosan kérdezősködjetek a gyermek felől, és ha megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és tisztességet tegyek neki.

9 Ők pedig a király meghallgatása után útra keltek. És íme, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük ment mindaddig, amíg meg nem érkeztek. Akkor megállt a hely felett, ahol a gyermek volt.

10 A csillagot látva igen nagy örömmel örvendeztek.”

Ekkor útra keltek, és ekkor, íme, a csillag (amelyek előtte már „napkeleten láttak”, vagyis csak ott, és útközben nem és Jeruzsálemben sem) megint megjelent, de most már nem csak rövid időre, hanem előttük ment, amíg meg nem érkeztek, vagyis ekkor megint eltűnt. Miért örültek volna annyira (10. vers), ha a csillag végig előttük megy? Ennek semmi értelme. A csillag ezek szerint újra feltűnt. Mégpedig összetéveszthetetlenül.

Na, már most:

Egy égi csillag (aszterosz) feltűnik, különleges, ezért jelként értelmezik, mégpedig egy idegen vallás messiásának jeleként. Milyen természeti jelenség lehetne ez? Akár együttállás, akár üstökös, akár nagy formátumú csillaghullás lehet ekkor még.

Azonban egy idő után eltűnik. A bölcsek útra kelnek, mennek Jeruzsálem felé – de már égi jel nélkül.

Jeruzsálemet elhagyva – egy idő után – megint feltűnik az égi jel, a csillag.

Milyen égi jel lehet ez?

Feltűnt, egy darabig volt, majd eltűnt, majd megint előjött (ennek nagyon örültek), ráadásul vezeti őket, és amikor elérik a céljukat, megint eltűnik.

Egyben biztosan lehetünk. Ilyen természeti jelenség nincs. Ezért Ellen White-nak kell igazat adnunk, hogy angyalok lehettek.

Vagyis, ha nem is tudjuk meg csak a szöveg alapján, mi is volt a csillag, biztosan kizárhatjuk az együttállást, az üstököst, a hullócsillagokat stb. Erre jó a Biblia, erre jó a szöveg. Ne feledjük az aranyszabályt: az eredeti szöveget egységes, ellentmondásoktól mentes alkotásnak kell feltételeznünk. Ezért az elemzésben a szöveg a lényeg, csak aztán a többi, mint mondjuk az egyéb információk.