Találkoztál velük

                                              Kiégett szívvel és unottan,

reményvesztetten, kifosztottan,

mintha nem várna rájuk holnap,

kisemmizetten vándorolnak...

fölöttük szürke, fénytelen egek...

Fiatalon is milyen öregek!

S lángoló szívvel, égő hittel

mint aki semmit nem veszít el

kincseiből, ha évek telnek,

boldog holnapról énekelnek...

át próbákon és szenvedéseken,

át meredek, rögös ösvényeken,

mégis, mint akiket győzelmes szárnyak

hordoznak, mint akiket hazavárnak...

hiszen előremutat minden óra

Krisztusukkal a szent találkozóra...

Mégis - hiszen szívükben ifjúság van! -

helytállva igaz hűséggel a mában,

erőfogytán is lankadatlan

szeretetben és szolgálatban...

ajkukon el nem némuló dalok....

Öregen is milyen fiatalok!

Túrmezei Erzsébet