Tudomány-e az asztrológia és a bélből jóslás?

Tudomány-e az asztrológia és a bélből jóslás?

A modern ember feltételezi, hogy a világ annyi, amennyit megmérhetünk, vizsgálhatunk, felfoghatunk belőle. Ezért a mai tudomány az általa elfogadott valóságra koncentrál csupán. Csakhogy Immanuel Kant már a 18. században felhívta a figyelmet a Tiszta ész kritikája c. művében arra, hogy a világ megismerésének egyik nagy akadálya éppen az emberi ész. Ugyanis komoly korlátai vannak, csak egy darabig alkalmas eszköze a világ megismerésének, miközben nem gondolhatjuk komolyan, hogy ezután nincs semmi. Így a világ egy racionálisan és egy nem racionálisan megismerhető részre oszlik. Ez a kanti logika egyszerűsített lényege.

Mindez teljesen magától értetődő volt a korabeli zsidók és egyéb nemzetek számára. A világ a teremtett (racionálisan és empirikusan megismerhető) részre, és Istenre (vagy istenekre, amely rész viszont nem ismerhető meg sem racionálisan, sem empirikusan) oszlott.

A tudomány nem más, mint a valóság megismerésének módszeres igyekezete. Amely világképben pedig az Isten (vagy istenek) is a valóság része, mindaz tudomány, amely az Isten (istenek) akaratának, kedvének, szándékának stb. megismerésére irányul. Bár a modern kor gyakran kigúnyolja az eredeti asztrológiát (a modernkoriról most nem beszélnék, mivel az tényleg nem tudomány), a jóslási szokásokat, azok az adott világképben a legmagasabb tudást jelentették. Valójában ez volt a magas tudomány.

Bár a Bibliából tudjuk, hogy Istenen kívül nincsenek olyan lények, akiket tisztelni, imádni kellene, ezért a jóslási és asztrológiai technikák meddők, a modern ember sokat veszít azzal, hogy a valóságnak csak az egyik, ráadásul a jelentéktelenebb részére korlátozza a vizsgálódását, megismerési törekvéseit. A valóság ugyanis egyrészt jelentősebb, másrészt fontosabb a látott valóságon túl. A Biblia tanulmányozása és magyarázása pedig valóságos tudomány, mivel a valóság megismerésére irányul (már ha helyesen járunk el vele).