Türelem

„Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogy nem a kevély!”

Prédikátor 7:8.

Ha Salamon valami csoda folytán eljöhetne Magyarországra, nagyot nézne. Látná, hogy mennyire nem tudnak türelmesek lenni az emberek. Nem szeretünk sorba állni. „Nincs idő a fejfájásra!” – hirdeti a reklám. De nincs türelem az udvarláshoz, a gyerekneveléshez, a betegek ápolásához és nagyon sok mindenhez.

A Jelenések könyve, amely az utolsó napokba enged betekinteni – a 14:12-ben arról ír, hogy Isten szentjeit, kiválasztottjait a békességes tűrés is jellemezni fogja.

A Biblia nagy embereit a türelem jellemezte.

Ábrahám évtizedekig várt a megígért gyermek születésére.

Mózes elviselte népe morgolódását, zúgolódását.

József az elárultatást és a börtönt.

Dávid több évtizedet várt, míg király lehetett. Folytathatnánk a sort.

Mi volt a türelem alapja? A hit. Amit Isten megígért, azt meg is valósítja.

Lehet, hogy nem bízol eléggé Istenben, amikor türelmetlen vagy? Nem mered életedet az Ő kezében hagyni, mert hátha „kiejt”? Ha hitünk arra fókuszálna, hogy Isten mindent a maga idejében és jól intéz, akkor a türelem és a tűrés sokkal inkább jellemezne minket.

Amikor Jézus vihart enged az életedbe, ezzel azt kérdezi: Bízol-e bennem?