Uram, segíts!
Minden új nap a tiéd!
Nem akarok önigazult lenni.
Mindenkor őszintén akarok előtted állni.
Inkább hallgatni akarok, de a kellő időben meg is karok szólalni.
Jobban akarok szeretni.
Szembe akarok szállni saját természetemmel.
Úgy akarok élni, mintha csak Istennek kellene számot adnom.
Nem akarom a magam kívánságait megvalósítani, hanem csak az Úr dicsőségét keresem, magam semmi vagyok.
Sokkal türelmesebb akarok lenni, és jobban tűrni a szenvedést.
Nem akarom elvetni az Úrba vetett bizalmamat.
Saját “Magasztos” gondolataimat hiábavalóságnak akarom tartani.
Inkább haljak meg azonnal, minthogy később hitetlenül ítéletre kerüljek.
Minden egyes napomat úgy tekintem, mintha életem utolsó napja lenne.
Még meggondoltabb és fegyelmesebb akarok lenni.
Meg akarom tanulni, hogy mindent Jézussal együtt tegyek.
Még inkább meg karok állni az igazság mellett.
Úgy akarok élni, mintha én lennék a föld legjelentéktelenebb embere.
Ezután csak akkor akarok ítélkezni, ha föltétlenül szükséges
Vigyázok, nehogy idegesen és felindultan szóljak és intsek.
Földi javaimnak csupán sáfárja akarok lenni.
Még szerényebben akarok élni.
Nem akarom, hogy egy napom is úgy múljon el, hogy senkinek sem szereztem örömet.
Abban gyakorlom magam, hogy még alázatosabb legyek
Szívesen veszem mindazt, ami lejjebb szállít a “magas lóról”.
Semmi olyasmit nem akarok kiejteni, ami engem magasabbra emel, mást azonban leértékel.
Senkinek nem akarok úgy viszonyulni, hogy örökkévalóságban majd amiatt szégyenkeznem kellene, ha találkozom vele.
Csak olyan írást akarok olvasni, amivel magamat is, másokat is építem.
Nem várom el, hogy mások barátságosak és kedvesek legyenek velem szemben.
Nem akarom, hogy mindenáron nekem legyen igazam, és ezért csak akkor igazítok helyre valakit, ha az föltétlenül szükséges.
Mindenestől talpig becsületes és őszinte akarok lenni.
Csak az Úr Jézus szolgája akarok lenni.
Mindig adni szeretnék, semmit sem várok mástól.
URAM SEGÍTS!
Jacob Gehard Engels