Zsidók miért gyülölték a samaritánusokat?

Az evangéliumokat olvasva, többször is fény derül arra, hogy a zsidók és a szamaritánusok kölcsönösen gyűlölték egymást. Miben gyökerezik ez az ellenségeskedés?

            Kiderül, hogy Dávid trónralépése előtt, az ország megosztott állapotban van. Először csak Júda fogadta el királyának Dávidot, és csak később lesz az egész ország egységes, Izraellé. Salamon fia, Roboám idejében az ország két részre szakad. Az északi rész - tíz törzzsel – Jeroboámhoz csatlakozik, és csak a két déli törzs marad Roboám oldalán. Mivel a templom Jeruzsálemben van, Jeroboám olyan kultuszt vezet be, amely ellensúlyozza Jeruzsálem vonzását. Így az északi országrész elindul a romlás útján, amelynek következménye az I.e. 721-ben bekövetkezett asszír hódoltság. Az asszírok nem mindenkit vittek fogságba, hanem csak a nép egy részét. Az elhurcoltak helyébe más népek közül hoznak telepeseket. Így kevert nép lakja Samáriát, kevert vallással. Ez egy ok a nézeteltérésre. Később Júda is fogságba kerül. A visszatérő Judabeliek igyekeznek a Biblia útmutatásai szerint élni, a jeruzsálemi templomot és a várost felépíteni. Ebben az igyekezetükben elszigetelődtek a szamaritánusoktól. Erre a szamaritánusok Garazim hegyén építettek templomot. Erről beszélt az asszony Jézussal.

            A két nép viszonya egyre romlott, ellenségeskedésük kölcsönös volt. A zsidók szemében a szamaritánusok ostoba népségnek számítottak, amely gyűlöletesebb, mint az edomiták és a filiszteusok. Jézus idejében valakit szamaritánusnak nevezni lekicsinylő, rosszalló kifejezésnek számított. A zsidók nem érintkeztek velük. A szamaritánusok szidalmazták a Jeruzsálembe igyekező zarándokokat, sőt, még a jeruzsálemi templomot is tisztátalanná tették egy húsvéti ünnepen, halottak csontjaival.

            Így vált a kezdeti különbözőség ellenségeskedéssé. Ez a veszély ma is jelen van, hogy a másképpen látásból gyűlöltség lesz.

            Jézus mindkét oldalt meg akarta menteni. Lássunk mi is az Ő szemszögéből!

Gyürüs István