Kezdőlap > A víz

A víz

I. Mint életadó ital

Ma, amikor a víz jelentőségéről és szerepéről beszélünk, egy bibliai történettel szeretném bevezetni ennek a témának a lelki-szellemi részét.

Ebben a történetben Jézus egy samáriai asszonnyal találkozik a Jákob kútjánál, ahol egy különös párbeszéd hangzik el közöttük. Ján. 4,3-15.
Jézus azt mondja ennek az asszonynak, hogy Ő is tudna neki adni élő vizet, csak azért nem tette ezt meg, mivel nem kérte azt tőle.
Élő víznek nevezték azokat a kutakat, amiket rendszeresen és folyamatosan használnak, és a kút forrása mindig visszapótolja az elvett mennyiséget.
A beszélgetés elején az asszony még nem tudja, hogy Jézus a lelke számára kínálja fel az élő vizet, ezért két komoly kérdést intéz Jézushoz.
„Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély, hogyan vennéd tehát az élő vizet?” (11.)
„Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákobnál, aki nekünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és a jószágai is?” (12.)

Ez az asszony úgy érezte, hogy nincs olyan kút, amelynek vize fölérhetne azzal, mint amiről még az atyák gondoskodtak.

Miközben gondolatban a múltba tekintett és az atyákra nézett, a hagyományok hatása alatt nem ismerte föl, hogy az atyáknál is nagyobb az, akivel beszélget.
Ebből adódóan azt sem ismerte föl, hogy neki éppen arra a vízre volna szüksége, amit ez a vele beszélő férfi tudna adni.
A mai emberek problémája ugyanaz, mint amit a történetből felismerhetünk.
Nagyon sok ember áll szomjas lélekkel egészen közel az élő vízhez, és mégis messze tekint, elnéz az élet kútforrása mellett.
Az egyik ember azért, mert a hagyományok befolyása alatt áll, míg a másik azért, mert a gondolkodását a modern kor úgynevezett tudományos elméletei tartják fogva.

Megfigyelhetjük, hogy a mindennapi életben hány ember kész fizetni azért, hogy egy kis üvegnyi különleges vizet kapjon, ami valamilyen híres forrásból vagy kútból származik.

Mennyien vannak, akik rengeteg pénzt tékozolnak el vízhelyettesítőkre, amik pedig nem szolgálják az egészségünket.
Így van ez a lelki-szellemi élet területén is.
Mindig voltak és vannak divatos italok, amivel a lelkük szomját próbálják eloltani.
A vízpótló készítmények azonban nemcsak hogy károsak, hanem különböző szintű negatív függőséget is kialakítanak a fogyasztóban.

Közismert, hogy az életet jelentő víz egyre szennyezettebbé válik az emberi környezetromboló beavatkozások következményeként.

Ezért egészségünk érdekében már fokozott figyelmet kell fordítani a fogyasztásra kerülő víz megbízható tisztaságára.
Szomorú tény, hogy a lelki-szellemi élet területén is ugyanez a helyzet.
Az egész világ a bűn képeitől és hangjaitól felkavart szennyes folyam közepén áll, ami azzal fenyeget, hogy mindannyiónkat elborít, mint egy árvíz.
Ez a visszataszító szennyes folyam a különböző médiákon keresztül áramlik és hömpölyög körülöttünk, igyekezve mindenkit beszennyezni erőszakkal és erkölcstelenséggel.

Ezért lelki értelemben is szükséges figyelni a fogyasztásra kerülő lelki italunk tisztaságára.

Ennek elmulasztása lelki fertőzöttséget és betegséget okoz, végül pedig lelki halált.
A Biblia éppen ezért int és óv bennünket azoktól a lelki kutaktól és forrásoktól, amiknek vize sekélyes és eliszaposodott, illetve azoktól a kutaktól, amiknek fala repedezett.
„Mert kettős gonoszságot követett el az én népem. Elhagytak engem, az élő víznek forrását, hogy kutakat ássanak maguknak; és repedezett kutakat ástak, amelyek nem tartják a vizet.” Jer. 2,13.

Isten mindenkinek felajánlja az élet vizét, amely valóban kielégíti a lelkünk szomját.

Amikor a tikkasztó hőségben különböző cukrozott üdítőket isznak az emberek, akkor a szomjúságuk általában nem múlik el.
Ezért újra és újra inniuk kell belőle.
Csak a friss víz az, ami ilyenkor igazán fel tud üdíteni bennünket.
Ezt az üdítő vizet kínálja fel Isten a lelkünk számára.
„Aki szomjúhozik, jöjjön el, és aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.” Jel. 22,17.
A szomjúhozónak adok az élet vizének forrásából ingyen.”Jel. 21,6.
„Ha valaki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha örökké meg nem szomjúhozik.” Ján. 4,14.

„Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jöjjek ide meríteni!” Ján. 4,15.
Isten azt szeretné, ha erre a felismerésre és döntésre mindannyian el tudnánk jutni.

Az élő vízről beszélve a Biblia nemcsak italként utal rá, hanem még egy különleges módon használja ezt a jelképet.

Pál apostol, amikor a Jézus Krisztussal való kapcsolatunkról beszél, akkor a következőket mondja:
„Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek szívük tiszta a gonosz lelkiismerettől, és testük meg van mosva tiszta vízzel.” Zsid. 10,22-23.
Pál itt a megtisztulás kérdésével kapcsolatban együtt használja a szív és a test szavakat.
Azért teszi ezt, mert mi csak külsőleg tudjuk tisztába tenni magunkat (a cselekedeteink szintjén), a szívünket pedig csak Isten tudja megtisztítani.
Ezért szükségünk van arra, hogy lelkünk megtisztulása érdekében együtt munkálkodjunk istennel.
Ennek az Isten-ember együttmunkálkodásnak a szövetségkötése a Biblia szerinti keresztség.

A víz általi keresztség Jézus parancsa értelmében kell megtörténjen mindazok életében, akik már Jézus krisztusba vetett hitre jutottak, akik mint Jézus tanítványai készek Őt mint Mestert követni, és megtartani mindazt, amit Ő parancsolt nekünk.

A keresztséget a Biblia az újjászületés fürdőjének nevezi. Tit. 3,5.
Mert lelki értelemben is szükségünk van fürdőre.
Más helyen pedig az írott Igét, az Isten szavát hasonlítja ilyen megtisztító fürdő vízhez. Eféz. 5,26.
E kettőnek az elfogadása és a gyakorlati életben való alkalmazása által tudja Isten megvalósítani lelkünk megtisztítását.
Ezért azt, ami az Ige kiélése által létrejön és a keresztségben beteljesedik, a Biblia újjászületésnek nevezi.
Jézus nagyon fontos dolognak tekintette ezt az általa elrendelt cselekményt.
„Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába.” Ján. 3,5.
„Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül.” Márk. 16,16.

Sokszor felvetődött már az a kérdés, hogy miért van ilyen kiemelkedő jelentősége a Bibliában a víz szimbólumának?

Mert semmi sem szentebb és fontosabb a keresztény életében, mint a lélek megtisztulása és megújulása, amit újjászületésnek is nevez Jézus.
Ugyanakkor a keresztség cselekményével a Golgotán történt eseményre szeretne emlékeztetni bennünket, mert ez az esemény tette lehetővé, hogy lelkünkben megtisztulhassunk minden bűnünktől.
Ezért kell a keresztségnek olyan módon történnie, ahogy azt a Biblia bemutatja előttünk.
A teljes ember víz alá merülésével azt fejezzük ki,
Ahogy Jézus meghalt helyettem a kereszten, úgy szeretnék én is meghalni Vele a régi életemnek, és eltemettetni a hullámsírban Jézussal.
De ahogy Jézus feltámadt, úgy szeretnék én is feltámadni Vele együtt egy új életre.