Táplálkozz mennyei étellel!

I. Bevezetés

1. Az egészség fogalmába nemcsak a testi dolgaink tartoznak, hanem a lelki és szellemi életünk és tevékenységünk is.

• Ezért szoktunk a mindennapi életben is olyan kifejezéseket használni, amivel ennek az elismerését fejezzük ki.
• „Beteg ez az ember!”
• Egy embernek beteg lehet a gondolkodása, vagyis a szellemi tevékenysége, de beteg lehet a lelke is, vagyis az érzelmi tevékenysége és megnyilatkozása is.

2. Ha valaki az ember egészét alkotó összetevők bármelyikét elhanyagolja (test - lélek - szellem), akkor az feltétlenül valamilyen betegséghez vezet.

• Mivel pedig a testi állapotunk a lelki-szellemi tevékenységünk egészséges működésének a függvénye, ezért szinte azt mondhatjuk, hogy a lelki és szellemi életünk szempontjait kell az első helyen figyelembe venni.
• Mivel a mai nap folyamán a táplálkozás kérdését állítottuk középpontba, ezért most én is erről szeretnék szólni, de a lelki-szellemi vonatkozásában.

II. Lelkünk táplálásának alapelvei

1. Jézus Krisztus a kísértés pusztájában mondta azt, hogy „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik”.  Mát. 4,4.

• Ezzel az Istentől származó Igével kétféle módon is tudunk élni.
• Ugyanis van egy írott Ige, amit Bibliaként ismerünk, amin keresztül Isten mindazt biztosítja, ami a lelkünk táplálására szükséges.
• Ezért mondta Jézus máshelyen: „A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit. A beszédek, amelyeket én szólok néktek, lélek és élet” Ján. 6,63.
• Ugyanakkor Jézus Krisztust pedig úgy mutatja be a Biblia, mint a testté lett Igét, aki szintén az Istentől jött, az Istentől származott. Ján. 1,12.
• „Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállott alá. Ha valaki eszik e kenyérből, él örökké”   Ján. 6,51.

1. Ahogy a fizikai ételnek amit elfogyasztunk be kell épülnie a testünkbe, mert csak így tudja segíteni a szervezetünk működését és fejlődését, hasonlóan kell történnie a lelki-szellemi dolgok esetében is.

• Az Istentől származó lelki eledellel is táplálkoznom kell, hogy élni tudjak általa.
• Ezért úgy az írott Igének mint a testi Igének a befogadás által kell életem részévé lenni.
• Ez azt jelenti, hogy az írott Igében adott isteni tanácsokat és a Jézus életében megnyilatkozó jellemvonásokat igyekezzek megvalósítani a saját gyakorlati életemben.

2. De mi van akkor, ha valaki nem érez éhséget és kívánságot az Isten Igéjével való táplálkozáshoz?

• Ha ez csak egy időszakos és részleges tartózkodást jelent, akkor legfeljebb valamilyen hiánybetegség fog kialakulni a lelki életében.
• Mivel az ilyen élet következményeként  az egészséges lelki élethez szükséges alapvető tápanyagok és vitaminok kifogynak a lelkéből, és ettől lelkileg beteggé válik.
• Ha viszont egyáltalán nem akar Isten Igéjével táplálkozni, az mindig egy meglévő súlyos lelki betegség tüneteként jelentkezik.
• Az ilyen esetekben ugyanazt kell mondanunk, mint amit egy fizikai beteg étvágytalansága esetén szoktunk tanácsolni.

3. Akkor is fel szokott lépni egyfajta étvágytalanság, ha a két étkezés közötti időben mindenféléből nassoltunk, különösen akkor, ha ezek a nassok édességek voltak.

• Az ilyen ember a legfinomabban elkészített étel fölött is csak fintorog, mert nem kívánja, mivel az édességek elvették az étvágyát.
• A lelkünk táplálásának is meg vannak a maga csemegéi, a lelki nassolás lehetőségei.
• A világ nagyon gazdag választékot kínál a lélek és a szellem egészségtelen táplálására.
• Ezekben az esetekben van szükség arra, hogy az önuralom és a mértékletesség elveit gyakoroljuk lelkünk egészsége érdekében.Mivel a személyiségünk központja a lelkünkben van, ezért a jó és a rossz közötti választás minden küzdelme ott jelenik meg és megy végbe.
• Ennek a bennünk lévő kettősségnek a küzdelme annak függvényében alakul és bontakozik ki, hogy melyik irányzatot és kívánságot tápláljuk és erősítjük magunkban.
• Ha rászoktatjuk magunkat a nyalánkságokra és az édességekre, akkor ennek nagyon sok negatív következménye lesz, függetlenül attól, hogy a fogyasztás pillanatában nagyon kellemes és jó volt.
• A lélek táplálásának is ugyanez a törvényszerűsége.
• Rá szoktathatjuk magunkat olyan élvezetekre, a szórakozás olyan változataira, amit kellemesnek és nagyon jónak érzünk akkor, de a lelkünk mégis üres és tartalmatlan marad.
• Aki csak ilyen lelki élvezetekkel táplálkozik, annak valóban nem fog ízleni az Isten Igéjének keményebb, tartalmasabb kínálata.

III.Hogyan táplálkozzunk a Bibliával?

1. Lelki táplálkozásunkban is ki kell alakítani egyfajta rendszerességet, ahogy a fizikai táplálkozási szokásainkban is jelentőséggel bír.

• Minimum naponta egyszer éljünk vele, ha lelkileg erősek és egészségesek akarunk maradni.
• Ne úgy álljunk hozzá, mint valami szükséges rosszhoz, mint egy keresztény kötelességhez, amit muszáj megtenni, ezért essünk gyorsan túl rajta.
• Ebben az esetben nagyon keveset fogunk megemészteni belőle, és nagyon kevés fog beépülni belőle az életünkbe.

2. Ahogy a hívő ember imával szokta megkezdeni étkezéseit, úgy a lelki táplálkozásaink előtt is ugyanúgy szükségünk van imádkozásra, Isten kegyelmének és áldásának a kérésére.

• Ha a prófétáknak szükségük volt a kinyilatkoztatás átvételekor a Szentlélek ihletésére, akkor erre nekünk is szükségünk van.

3. Két alapvető szempont a Biblia tanulmányozásával kapcsolatban:

• Legyünk kitartóak és alaposak, ássunk mélyre. Péld. 2,3-5.
• Legyen készségünk a megismert isteni elveket élni.  Ján. 7,17.
• Ne akarjuk felhígítani, se hozzá tenni, sem elvenni belőle. V. Móz. 4,2.

Az életet jelentő mozgás

I.A lelki mozgás szükségessége

1. A keresztény ember sohasem feledkezhet el arról, hogy az élet fizikai, szellemi és lelki területe mennyire szoros kapcsolatban van egymással.

• Az elmúlt héten a táplálkozás témakörében vizsgáltuk meg, hogy a törvényszerűségek mennyire azonos módon működnek, úgy a testi, mint a lelki oldalon.
• Ahogy a jól megválasztott étel erősíti a testi kondíciónkat, addig az Isten Igéje, mint mennyei eledel a lelki életünk erősítését szolgálja.
• A testmozgás vonatkozásában is megállapíthatjuk újra, hogy a törvényszerűségek ezen a területen is hasonlóak.

2. A mai generáció felismerte a testmozgás fontosságát, ezért egyre nagyobb figyelmet fordít erre, de sajnos azzal a hibával, hogy csak a fizikai tevékenységre koncentrál.

• Természetesen mi is fontosnak tartjuk a testmozgást az egészség szempontjából.
• Hiszen hatására javul a vérkeringés, a tüdő és a szív erősödik, és így hatékonyabban látja el azt az életfontosságú feladatát, hogy oxigénnel és tápanyagokkal lássa el a test minden sejtjét.
• Ugyanakkor jó közérzetet biztosít, stresszhelyzetekben segít pozitívabban látni a dolgokat. (ENDORFIN termelődik)
• A mozgás és az erőnlét fontosságának felismerése eredményezte, hogy egyre több fitnes klub, konditerem és testnevelő szalon nyílik meg az emberek előtt.
• Ezek az intézmények hol jól, hol rosszul, de csak a test fizikai erőnlétének javítása érdekében tesznek meg mindent.
• Erre viszont olyan hangsúlyt helyeznek, hogy mellette a szellemi és lelki fejlődés teljesen elmarad, szinte számításba sem jöhet.
• Ennek eredményeként létre jön egy csodálni való külső, de a legtöbb esetben ott marad az üres és tompa agy, és az érzéketlen, érzelem szegény lelkület.
• Éppen ezért vagyunk mi a harmonikus tevékenység és fejlődés hívei.
• Isten Igéje is éppen ezért késztet arra bennünket, hogy igyekezzünk fejleszteni a gondolkodásunkat, az értelmi tevékenységünket.
• „Változzatok el a ti elméteknek megújulása által.”   Róm. 12,2.
• „Felövezvén elmétek derekait, mint józanok....”  I. Pét. 1,13.
• Ugyanakkor arra is biztat, hogy az érzelmi vagyis a lelki fejlődésünket is segítsük elő.
• „Álljatok hát elő, körül övezvén derekaitokat igazlelkűséggel.”  Eféz. 6,14.
• „Derekának övedzője az igazság lesz.”  Ésa. 11,5.

2. Ma azzal szeretnék foglalkozni, hogy miként lehet és kell a lelki tornánkat végezni, hogyan lehet a lelki kondíciónkat javítani és erősíteni.

• Pál apostol a zsidókhoz írott levelében ad eligazító tanácsot ezzel kapcsolatban.  
• „Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk lévő küzdő tért.”   (Zsid. 12,1.)

II. A lelki kondíciók javítása

1. Ha a testmozgásra késztető tanácsok és reklámok hatását értékelnénk, akkor azt kellene megállapítanunk, hogy sajnos nem elég hatékonyak.

• Nagyon sok embert nem tud annyira motiválni, hogy felkerekedjen és elkezdjen az egészsége érdekében mozogni.
• Lehet, hogy talán megfogalmazódnak elhatározások, de amikor elérkezik a cselekvés ideje, addigra mégis feladják, és megalkusznak magukkal.
• Ilyenkor általában találnak eléggé hatékony érvet és mentséget az emberek, amire hivatkozva felmenthetik magukat a gyakorlatok alól.

2. Ezt a jelenséget már Pál apostol idejében is ismerhették, valószínűleg éppen ezért kezdi a lelki testmozgás problémájának kezelését éppen ezen a ponton.

• „félretéve minden akadályt és megkörnyékező bűnt”
• Ugyanis, ha nem tudjuk meghozni magunkban az a döntést, hogy most félreteszek minden akadályt, akkor mindig lesznek kifogásaink, amire hivatkozva nem fogunk tenni semmit.
• Mi azonban fogadjuk meg Pál apostol tanácsát, tegyünk félre minden akadályt a megvalósítás útjából.
• Ne engedjük elhatalmasodni magunkban, hogy a különböző kifogások elhallgattassák a lelkiismeretünk hangját.

1. Szervezetünk mozgás közben használ fel sok olyan anyagot, amit táplálékként vettünk magunkba.

• Ennek egyik részét csak a saját kondíciónk javítására használunk fel.
• A másik részét viszont a hasznos munka végzése közben használja fel a szervezetünk.
• Ez a felhasználás, vagyis az elfogyasztott táplálék hasznosítása a lelki életünk területén is hasonlóan működik.

2. Isten Igéje mint lelki táplálék be kell épüljön mindenek előtt a lelki életünkbe, így erősítve a lelki kondíciónkat, a lelki fejlődésünket.

• Ennek érdekében azonban a lelki képességeinket tornáztatnunk kell, vagyis gyakorlatoztatnunk.
• Ha ezt elmulasztjuk és nem tesszük, akkor a lelki képességeink, ahelyett hogy fejlődnének és erősödnének bennünk, inkább elgyengülnek és elsorvadnak.

3. Azok a pozitív lelki képességek, amiket gyakorlás által erősíteni és fejleszteni kell magunkban, nem más, mint az Istenhez hasonló jellemtulajdonságok.

• Pál apostol mint a Szentlélek gyümölcseit mutatja be ezeket lelki tulajdonságokat.  Gal. 5,22.
• Péter apostol pedig úgy beszél róluk, mint amiket a lelki fejlődésünk útján egyiket a másik után valósíthatunk meg életünkben.
• Feltéve, ha készek vagyunk erre teljes igyekezetet fordítani.

• „Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, a kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.”   (II. Pét. 1,5-7.)
• Ha ezeknek a gyakorlását elmulasztjuk vagy nem fordítunk elég igyekezetet a gyakorlásukra, akkor azokban a dolgokban el fogunk gyengülni, sőt azt a képességünket teljesen elveszíthetjük.
• Tudni kell azt, hogy megmaradni az igyekezetben könnyebb, mint teljesen újra kezdeni elölről mindent.
• Főként akkor könnyebb, ha ezt nem kényszerűségből tesszük, hanem örömmel és készségesen.

4. A fizikai testmozgással kapcsolatban is ismerjük, hogy azt nemcsak öncélúan lehet gyakorolni.

• A hasznos tevékenység, vagyis a munka mindig kettős áldást jelent.
• Egyrészt a saját egészségemet és erőnlétemet biztosítja és fejleszti tovább a munkavégzés közben végzett testmozgás.
• Másrészt pedig amit a tevékenységemmel megvalósítok, azzal közvetve vagy közvetlenül másoknak is segítségére vagyok.
• Ezért a lelki megnyilatkozásaink, a lelki tevékenységünk csak akkor mondható igazán hatékonynak és áldásosnak, ha az valamilyen módon a környezetünkben élő emberek megsegítését és javát is szolgálja.

5. Ahogy a fizikai testmozgást különböző fokozatokban végezhetjük, úgy van ez a lelki tevékenységünk esetében is.

• Lehet sétálni, erőltetett menetben mozogni, vagy éppen futva mozogni.
• A lelki életünk tevékenységében is meg vannak ezek a fokozatok.
• Fejlődni viszont csak akkor fogunk, ha készek vagyunk az elfáradás pontig is elmenni, esetleg még ezen is túllépni.

Az életet adó levegő szükséglete

I.A jó levegőről

1. Ma a levegővel foglalkozunk, amely körül vesz bennünket, ott van mindenhol, még akkor is, ha nem tudjuk érzékelni a jelenlétét.

• Ilyen láthatatlan módon biztosítja számunkra az élet legfontosabb elemét, az oxigént.
• Hetekig élhetünk étel nélkül, napokon keresztül víz nélkül, de csak percekig élhetünk levegő nélkül.
• Enélkül az életadó oxigénforrás nélkül a testünk minden sejtje elpusztulna.
• Ennyire fontos számunkra a jó levegő.

2. Az egészséges életmódnak a levegővel kapcsolatos első szabálya az, hogy lélegezzünk mélyeket a bennünket körülvevő jó levegőből.

• Sajnos az átlag embernek ezt mondani kell, már tanítani kell őket, hogy a saját egészségük érdekében minél mélyebben szívják magukba az életadó levegőt.
• Isten azonban gondoskodott egy különös eszközről, aminek segítségével mindenkit rá lehet venni arra mondás nélkül is, hogy jó mélyeket szívjon be a levegőből.
• A virágok finom illata képes ilyen hatást gyakorolni az emberekre.
• Amikor egy finom illat megérint bennünket, akkor ösztönösen szippantunk bele a levegőbe, mert élvezzük a belőle áradó illatot.

3. Az ihletett írások különös módon alkalmazzák a jó illattal dúsított levegő áldásos hatásának példáját a lelki életünkre.

• „Mindenkit a belőle áradó sajátos légköre vesz körül, - légkör, amely telítve lehet a hit, a bátorság, a reménység életadó erejével és a szeretet jóillatával...... Ez a bennünket körülvevő lelki légkör kihat minden egyes emberre, akivel csak érintkezünk, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem.”   (Krisztus Péld. 246,1.)
• Pál apostol pedig azt mondja, hogy mi magunk lehetünk a levegőben lévő jó illatok, és így vonzóvá és kellemessé tehetjük mások számára azt a légkört, ahol jelen vagyunk.    II. Kor. 2,14-17.   3, 5-6.

II. Krisztus ismeretének jó illatai

1. Pál apostol által egy különleges missziót szeretne Isten az ő gyermekeire bízni.

• Azt várja tőlünk, hogy Jézusról olyan ismertetést adjunk az emberek előtt, amely jó illatot jelent számukra.
• A jó illatot szívesen szívják magukba az emberek, szívesen időznek olyan helyen, és szívesen őrzik a vele kapcsolatos emlékeiket.
• A jó illat még egy szomorú ember ajkaira is képes mosolyt varázsolni.
• Amikor viszont valamilyen kellemetlen és ártalmas szaggal találkozunk, akkor még az orrunkat is befogjuk védekezésül.

2. Mindezek ismeretében szükséges odafigyelnünk arra, hogy az emberekkel való érintkezésünk közben milyen reakciót vált ki a bizonyságtételünk és az életünk.

• Krisztus ismeretének illataként sohase legyünk mesterkélten tömények, savanyúak vagy édeskések.
• Ha csak néhány ember számára jelent jó illatot a bizonyságtételünk, akkor az még mindig csak mesterkélt, vagyis emberi készítmény, csupán utánzata az igazinak.
• Minél természetesebb egy illat, annál több ember szívja azt magába boldogan és örömmel.
• Csak olyan illatot akarjunk árasztani, amely természetesen jön belőlünk, amely a Krisztussal való kapcsolatunk és közösségünk eredményeként jön elő belőlünk, és érzékelhető körülöttünk.

3. Az illat természetéhez tartozik, hogy mindig láthatatlan marad.

• Mert az illat rendeltetése az, hogy a forrás felé irányítsa a figyelmet.
• Sokszor csak az illat által figyelünk fel, hogy egy csodálatos virág közelében vagyunk.
• Az illat nélkül nem találtunk volna rá, és nem gyönyörködhettünk volna benne.
• Pál apostol szerint mi „Krisztusnak jó illata vagyunk”.

• Ennek azt kell jelentenie, hogy bizonyságtevésünk közben tudjunk láthatatlanok maradni, az emberek figyelmének középpontjába minél inkább a forrás, azaz Jézus Krisztus kerüljön.
• Isten azt szeretné, hogy a bizonyságtételünk, mint egy kellemes illat segítse az embereknek megtalálni Jézust.

4. Pál apostol hasonlatából az derül ki, hogy egyazon személy az egyik ember felé az élet illata, míg a másik ember felé pedig a halál illata lehet.

• A Krisztusról szóló bizonyságtételünk is ilyen kétféle hatást vált ki az emberekben.
• Ha elfogadja, akkor az örök életet jelenti számára.
• Ha pedig elveti, akkor a kárhozat ítéleteként halált jelent részére.

5. Ez a példa azonban csak akkor igaz a mi bizonyságtevéseinkre is, ha Krisztus jó illataiként éljük az életünket, ha olyan légkör vesz körül bennünket, amit Isten az élet és a halál illataként használhat fel.

• Amiként a jó illat a levegő közvetítésével a szervezetünk belsejét érinti, akként szeretné Isten a Szentlélek közvetítésével a te bizonyságtételeddel érinteni a másik ember szívét.
• „A megszentelt élet mesterkéletlen, öntudatlan befolyása a legmeggyőzőbb prédikáció a kereszténység mellett. Érvelések, minél kevésbé cáfolhatók, annál nagyobb ellenállást idézhetnek fel; az istenfélő életmód azonban olyan hatékony példaadás, amelynek teljesen ellenállni lehetetlen.”  (Ap.Tört. 418,2.)

III. Ezekre kicsoda alkalmatos

1. Mindezek után maga Pál apostol is fölveti a kérdést; „és ezekre kicsoda alkalmatos?”.

• Olyan szintű felelősséggel tenni bizonyságot, hogy az minden esetben a Jézustól származó jó illat legyen körülöttünk, arra mi alkalmatlanok vagyunk.
• De nem kell mindig alkalmatlannak maradni.
• A tanítványok is alkalmatlanok voltak, amíg Isten nem tette alkalmassá őket.
• Mert „a mi alkalmatos voltunk az Istentől van”.

• Csak az Isten tud alkalmassá tenni ilyen bizonyságtételre.
• Isten azonban csak akkor teszi ezt meg velem, ha hagyom, ha átadom magam az ő átalakító munkájának.

2. Pál apostol azt mondja, hogy mi magunktól el se tudjuk gondolni, hogy miként tudnánk ilyen jó illatot árasztani magunk körül.

• Az illat ugyanis a növény belsejéből , a növény természetéből fakad.
• Mi sem tudjuk külső cselekedetekkel és okos ötletekkel pótolni azt, aminek belülről, a lélek mélyéről kell fakadnia.
• Azoknak is meg van a maguk helye Isten tervében, és nem szükségtelenek, de nem pótolhatják azt, amit a belőlünk áradó illat által szeretne Isten elérni.

3. A természetünket viszont csak az Isten tudja olyanná tenni, hogy abból Krisztus jó illata áradjon.

• A keresztény ember életének ez a jelensége a Krisztussal való közösség eredménye.   II. Kor. 5,17.
• Csak az Isten teremtő hatalmának megnyilatkozásának eredményeként valósulhat ez meg.
• Ezt az újjáteremtő hatalmat viszont nekünk kell igényelnünk, nekünk kell megnyitnunk előtte szívünket, és átadnunk magunkat átalakító munkájának.   Ján. 1,12.   Fil. 2,13.

4. Ha ez az újjáteremtés megtörtént bennünk, akkor ezután már nem a betű szerinti szándékok és célok fognak késztetni, hanem a lélek mélyéről fakadó indítékok.

• Az ilyen indítékok megelevenítenek bennünket is, és azokat is, akik felé a bizonyságtételünk irányul.
• Az ilyen lelkület mindig szolgálni akar, mert a másikért élés tudata mozgatja az indítékokat.
• Ilyen háttérrel szeretne bennünket is elküldeni Isten az előttünk álló evangélizációs szolgálatba.
• Ha ilyen Krisztussal összekapcsolódott élettel indulunk el, akkor olyan légkört fogunk árasztani magunk körül, ami nemcsak kellemes lesz a velünk kapcsolatba kerülő embereknek, hanem az örök élet illatát fogja jelenteni számukra.

Megnyugodni isten nyugodalmában

I. A nyugalom keresésünk változatai

1. Bármilyen előzmények váltják ki a fáradtság érzetünket, először mindig egyfajta megnyugvásra van szükségünk ahhoz, hogy pihenni is tudjunk.

• A megnyugvásnak, az elcsendesedésnek ez a dimenziója egy közbenső átmeneti állapotát képezi a kimerült és zaklatott fizikai, idegi vagy lelki fáradtságunk és a pihenésre alkalmas állapotunk között.
• Ha ez az elcsendesedés nyugalma nem tud bekövetkezni, akkor a pihenésre szánt idő sem hozza meg a várt eredményt.
• Továbbra is fáradtnak és zaklatottnak fogjuk érezni magunkat.

2. Az emberek sokféle eszközt figyelembe vesznek annak érdekében, hogy ezt a kikapcsoló megnyugvást biztosítsák maguknak.

• Vannak, akik jól választják meg azt az eszközt, amivel ezt próbálják elősegíteni, míg mások úgy tesznek, mintha a saját ellenségük lennének.
• Nagyon sok ember pont az ellenkező hatást váltja ki a kikapcsolódásra szánt eszközével, mint amire éppen szüksége volna.

3. Sátán nagyon jól ismeri az emberi szervezet működését és tudja, hogy milyen módon lehet elérnie azt, hogy az emberek soha se legyenek nyugodtak és pihentek.

• Isten azt mondja, hogy „nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel”.    (I. Tim. 6,6.)
• Sátán viszont azon igyekszik, hogy a telhetetlenség lelkét adja az emberekbe, ami aztán nagyon sok nyugtalan és kimerült órának lesz az okozója.
• Másokat pedig a gazdasági válság okozta anyagi nehézségekkel kényszerít bele erejük feletti dolgokba.
• Isten azt mondja, hogy „Csendesedjetek” el, mert a „csöndességben... erősségtek lettem volna”.   (Zsolt. 46,11.   Ésa. 30,15.)
• Azért, hogy ez az elcsendesedés ne következhessen be, Sátán minden módon igyekszik zajjal feltölteni és felhangosítani az emberek környezetét.
• Lehetőleg olyan zajjal, amit szívesen hallgatnak, miközben pedig az zaklatottá és idegessé teszi őket.  (lásd a rock zene hatását)

• Jézus azt mondja, hogy „jöjjetek énhozzám mindnyájan akik megfáradtatok...... és én megnyugosztlak titeket”.  (Mát. 11,28.)
• Sátán viszont mindent megtesz azért, hogy az emberek ezt a csodálatos lehetőséget bolondságnak tartsák.

4. Mivel az emberek nem jó helyen és nem jól keresik a nyugalom és a pihenés feltételeit, ezért nem is igen találják azt meg.

• Ez az oka annak, hogy mindig idegesek, zaklatottak, türelmetlenek és indulatosak.
• Az újjá nem született emberben mindig egyfajta nyugtalanság és küzdelem dúl, és sokszor nagyon nehéz teherré változtatja az életet.

II. Az Isten nyugodalma

1. Isten újra és újra figyelmeztet bennünket arra, hogy amennyiben állandósítani szeretnénk életünkben a megnyugtató pihenést, akkor ezt miként valósíthatjuk meg.

• Mindenek előtt ide is alkalmazható Jézusnak az a kijelentése, amikor azt mondja, hogy „nálam nélkül semmit sem cselekedhettek”.  (Ján. 15,5.)
• Isten azonban választási lehetőséget biztosít arra, hogy milyen módon szeretnénk elkezdeni azt, aminek eredményeként végre nyugalmat találhatunk.
• Egyik oldalon azt látjuk, hogy Isten kész lépéseket tenni felénk, a mi érdekünkben, a megnyugtatásunkra.
• „Az én orcám menjen-é veletek, hogy megnyugtassalak?” (II. Móz. 33,14.)
• Mert Isten jelenlétének tudata biztonságérzetet ad: „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?”.  (Róm. 8,31.)
• A másik oldalon viszont azt látjuk, hogy nekünk is lehet lépéseket tenni Isten felé, ha az igazi nyugalmat akarjuk megtalálni.
• Ennek érdekében mondja Jézus mindenkinek: „Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket”.  (Mát. 11,28.)
• Amikor mi közeledünk Istenhez, akkor viszont célirányos cselekedeteket vár tőlünk.

1. Mindezeken felül Isten még egy különleges lehetőséget biztosított arra, hogy meg tudjunk pihenni minden fáradalmainktól és igazi nyugalmat találjunk.

• A teremtés alkalmával egy napot külön csak azért teremtett az ember számára, hogy ez a nap nyugalmat és pihenést adjon neki.
• Éppen ezért ezt a napot nyugalomnapnak nevezve különítette el a többitől.
• Ezt a napot viszont nemcsak elkülönítette, hanem meg is áldotta azok számára, akik igénybe veszik a nyugalmát.
• Bár ez a nap az emberért lett, a Biblia szerint mégis az Isten nyugodalmának és az Isten napjának van tekintve.    (Zsid. 4,5.  II. Móz. 20,10-11.)
• Azért nevezi így a Biblia, mivel az első szombaton csak az Istennek kellett megnyugodni a tevékenységétől.
• De ezt a megnyugvását megosztotta az emberrel is, vele közösségben gyakorolta.
• Most pedig azt várja tőlünk, hogy most pedig mi osszuk meg Vele a szombat nyugalmát, Vele közösségben töltsük el azt.
• Azért is nevezhető Isten nyugodalmának, mert a szombat által olyan nyugalomhoz juthatunk, amit csak egyedül Isten adhat.

2. Az előbbiekből adódik, hogy a szombatot nemcsak egy munkaszüneti napként rendelte el Isten.

• Ezen a napon az Isten nyugodalmába kell tudnunk bemenni.
• Ez egyrészt azt jelenti, hogy valamit nekünk is tennünk kell annak érdekében, hogy ez megtörténjen.  (Zsid. 4,1.)
• Másrészt viszont azt is jelenti, hogy csak az Istennel való közösségben valósulhat meg életünkben ez a nyugalom.
• Isten nélkül a test megpihenhet fáradtságaitól, de a teljes ember nem nyer nyugalmat.
• Mivel a legtöbb ember nem ismeri az Istennel való közösségből fakadó nyugalmat, ezért nem is keresi azt.
• Az Egyiptomból való szabadulás után Izráel fiait is csak az érdekelte, hogy végre bejussanak Kánaán földjére, és nyugalmat találjanak a vándorlás nehézségeitől.

• Szem elől veszítették azt, hogy az igazi nyugalmuk feltétele az Istennel való közösségben van biztosítva, csak ez adhat a lelküknek is nyugalmat.

III. Megpihenni Isten nyugodalmában

1. Nagyon sok gyakorlati tanácsot találhatunk a Bibliában arra vonatkozóan, hogy miként lehet megpihenni Isten nyugodalmában.

• Ésaiás próféta viszont szinte csokorba gyűjtve adja meg számunkra Isten eligazítását.  (Ésa. 58,13.)
• Első meghatározása azokra az utazgatásokra vonatkozik, amelyeknek a szombat megszenteléséhez semmi közük sincs.
• A szombat megünneplésével kapcsolatban adott minden gyakorlati tanács arra akar megtanítani bennünket, hogy a szombat nem a miénk, hanem Istené.
• Éppen ezért, azt nem használhatjuk fel semmilyen egyéni célra sem, így az utazgatásokra sem.
• „Ha az engedelmeseknek adott áldásígéretet el akarjuk nyerni, akkor az eddigieknél szigorúbban kell a szombatot megünnepelnünk. Attól tartok, hogy igen gyakran utazunk ezen a napon, amikor azt el is kerülhetnénk.”   (Test. 6. 359-360.)

2. A másik meghatározás arra figyelmeztet bennünket, hogy mivel a szombat az Úré, ezért ezt a napot nem használhatjuk fel a szórakozásaink gyakorlására; „nem űzheted kedvtelésedet”.

• Ezen a napon ne azt keressük, hogy nekünk mihez volna kedvünk, hanem azt, hogy mivel tudnánk Istennek örömöt szerezni.
• Ha az Isten iránti szeretet késztet mindezek figyelembevételére, akkor nem fogjuk száraz törvényeskedésnek tekinteni ezeknek a gyakorlati alkalmazását.

3. A következő figyelmeztetés mintegy kiegészítését képezi az előző gondolatnak, mert azt mondja, hogy a szombat legyen az öröm napja, az Istennel való együttlét gyönyörűsége.

• A szombat viszont csak annak az embernek lesz gyönyörűséges, aki szereti Istent annyira, hogy boldogan mond le Istenért a saját kívánságairól, szórakozásainak különböző változatairól.

• Ellenkező esetben a szombat egy elviselhetetlen teherré és nyűggé válik.
• Az Istent nem eléggé szerető ember alig várja, csakhogy vége legyen már, és csinálhassa azt, ami neki tetszik.

4. Eligazító tanácsai között Ésaiás próféta is megerősíti azt, hogy a szombatot az „Úr szent és dicsőséges napjának” kell tekinteni, és meg kell szentelni azt.

• A Tízparancsolat idevonatkozó részével összevetve azt mondhatjuk, hogy Isten nekünk adta a hét többi napját és azokat a saját elgondolásaink szerint használhatjuk fel.
• A hetedik nap azonban az Úré, ezért ezt a napot csak olyan célokra használhatjuk fel, amely az Ő dicsőségét szolgálja, amely az Ő rendelkezéseivel összhangban van.

5. A megszentelés mikéntjének az egyik módja az, hogy „dolgaidat nem tévén, foglalkozást sem találván”.

• Isten szerint tehát nem elég az, hogy nem végzünk olyan feladatokat, amit munkának minősítünk.
• Ő azt akarja, hogy a nem munkának minősülő elfoglaltságokat se keressük ezen a napon.
• Az ilyen elfoglaltságok csak annak az embernek jelentenek kísértést, aki a szombatot csak a tilalmak oldaláról látja.
• A tilalmak oldaláról nézve a szombat terhes és fárasztó, és ezért jelent kísértést minden elfoglaltság, amivel kitölthetik a szombat idejét.
• Ha azonban Istennek akarjuk szentelni a szombatot, akkor csak az Istennel kapcsolatos foglalatosság jellemezheti a szombat idejét.

6. A szombattal kapcsolatos kísértések legárnyaltabb, legrejtettebb és egyben legáltalánosabb megnyilatkozása a beszédünket érinti.

• Éppen ezért a próféta arra figyelmeztet, hogy „hamis beszédet sem szólván”.
• „Nem tárgyalsz ügyeidről”, mondja az  új protestáns fordítás.
• Isten nem elégszik meg azzal, hogy nem dolgozol ezen a napon, hanem azt is elvárja, hogy ne is beszélj másokkal a hétköznapi munkáidról.

• „Akik szombatnapon üzleti ügyeket beszélnek meg, vagy a munkahétre terveket fektetnek le, azokat Isten törvényszegőknek tekinti éppúgy, mintha tényleg a munkájukat végeznék. Hogy a szombatot valóban megszentelhessük, még gondolatainknak sem szabad hétköznapi dolgokkal foglalkozni.”  (Pátr. Próf. 311,4.)

7. Ha nem vesszük elég komolyan Istennek ezt a figyelmeztetését, akkor ezzel az üdvösségünket veszélyeztetjük.

• Akiket ebben a történelmi korban a szombat által gyermekeiként pecsétel el Isten, azokról a következő kijelentést olvashatjuk:
• „És az ő szájukban nem találtatott álnokság, mert az Isten királyiszéke előtt feddhetetlenek.”    (Jel 14,5.)
• „Igen elővigyázatosaknak kell lennünk, mert különben a vasárnap ünneplés terén uralkodó szokásokat és erkölcsöket az Isten szent napjának ünneplői is utánozni fogják. A határvonalat tisztán és világosan meg kell vonni.....

A szombatot sokkal szentebbnek kell tekinteni, mint ahogy ezt sok szombatünneplő cselekszi. Nagyon kevésre becsülik Istent azok, akik a szombatot sem a törvény betűje, sem pedig a szelleme szerint sem tartják meg. Éppen ezért Isten reformációt követel a szombatünneplés terén.”   (Test. 6. 353,1-2.)

A bizalom megoldást hozó ereje

I. Bizalom és az egészség kapcsolata

1. Bizonyára sokukban megfogalmazódott az a kérdés, hogy mit keres itt az egészség EXPO-n a hit és bizalom szekció?

• Nem a templomba való inkább ez a témakör?

2. Hit és bizalom nélkül a mindennapi életünkben sem tudunk létezni.

• Már egy buszmegállóban is hittel állunk meg, és bizalommal szállunk fel rá még akkor is, ha ez nem fogalmazódik meg bennünk.
• Az asztalomon lévő pohár víz is azt példázza, hogy hitre és bizalomra van szükségem ahhoz, hogy igyak belőle.
• Nem tudom, hogy ki tette ide, megbízhatok-e benne?
• Nem tudom, hogy amíg nem figyeltem, nem tett-e bele valaki valamit?

3. De mindezek után még mindig fönn marad az a kérdés, hogy az egészségünk kérdéséhez milyen módon kapcsolódik a hit és a bizalom?

• Az orvostudományban ma már általánosan elfogadott tétel, hogy az emberi életnek a testen kívül van egy másik dimenziója is.
• Ez a lelki-szellemi dimenzió, de ez elválaszthatatlan a testtől, ugyanakkor mindegyik hatással van a másikra.
• Ezért használja az orvostudomány is bizonyos betegségek esetén azt a fogalmat, hogy „pszicho-szomatikus”, vagyis a testi-lelki kölcsönhatásból alakuló betegség.
• Ebben a másik dimenzióban, - a lelki-szellemi dimenzióban - van jelen az ember személyisége.
• Sokan megpróbálják tagadni az ember lelki dimenziójának a létezését, és ezzel együtt az Isten létezését is.
• De attól, hogy valaki megpróbálja tagadni a létezését, ettől még létezik egyik is és a másik is.

4. Egy családi konfliktus alkalmával nagyon sok negatív lelki tünet léphet fel.

• Nyugtalanság, aggodalom, szorongás, félelem, bűntudat, reménytelenség, stb.
• Ezek a lelki és szellemi érzések nagyon is valóságos kémiai anyagként jelentkeznek a testünkben.

• Ezt a kémiai anyagot ADRENALIN-nak nevezi a tudomány.
• Isten egy nagyon fontos okból helyezte el az emberi szervezetben.
• Az a feladatuk, hogy vészhelyzetben figyelmeztessék és felkészítsék a szervezetünket a védekezésre.
• Folyamatos termelődésük esetén azonban nagyon gyengítik és rombolják a szervezetünket.
• Az adrenalin leginkább az immunrendszerünket támadja és gyengíti.

5. Vajon mit tehetünk az életünkben jelentkező adrenalint termelő stressz hatások ellen?

• Mivel nagyon sokszor az ilyen érzelmi-lelki problémáink következményeként fizikai tünetek jelennek meg (fejfájás, gyomorfájás, stb.), ezért elmegyünk a háziorvosunkhoz.
• Az orvos gyógyszert ad, amitől elmúlik a tünet, de megmarad a tünetet kiváltó ok.

II. Az Isten által biztosított megoldások

1. Ez a körülmény az, ami egyre nyilvánvalóbbá teszi, hogy az Istenben való hit milyen életfontosságú szerepet játszik az egészségünkben.

• Mert mit is tudunk tenni a gondjainkkal, félelmeinkkel és szorongásainkkal, amiket magunktól nem tudunk megoldani?
• Éppen erre a kérdésünkre válaszként fogalmazódott meg az evangéliumban Jézus üzenete:
• „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket...... és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.” (Máté 11,28-29.)
• Engedjük, hogy Isten békéje és nyugalma váltsa fel bennünk a szorongást és a félelmet.
• „Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek; nem úgy adom néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljetek.”  (Ján. 14,27.)

2. Van azonban még egy másik Isten által biztosított módja is annak, hogy megoldást keressünk a stressz okozta betegségeinkből.

• Szervezetünk egy olyan anyagot is termel, amit úgy nevezünk, hogy ENDORFIN.
• Ez az anyag pozitív módon hat a szervezetünk működésére.
• Segít, hogy jól érezzük magunkat.
• Biztonságérzetet ad.
• Hatására képes vagyok szeretni.
• Endorfin szintünket testmozgással is tudjuk növelni.
• Ezért tudjuk testmozgással levezetni a stresszes állapotunkat.
• A lelkünkben lévő öröm, békesség és szeretetérzés a legjobb endorfin termelő.
• Amikor az endorfin szintünk megemelkedik, akkor nagyon jól érezzük magunkat.

1. A bizalom és hit valami olyan dolog az emberek életében, ami már kisgyermek korukban kifejlődik bennük.

• Ez egyike azoknak a dolgoknak, amiket elsőként tanulunk meg.
• Ha viszont ezt a leckét elfelejtjük, akkor hiánya üressé és magányossá teszi az életünket, és hajlamosít a depresszióra, az elcsüggedésre.
• A valakihez tartozás viszont mindig egyfajta biztonságérzetet ad, aminek megnyugtató hatása van.

2. A hit és a bizalom fogalmait úgy tudjuk szétválasztani, hogy:

• Hitünkkel elfogadjuk bizonyos dolgok létezését, tudomásul vesszük őket, hogy vannak, hiszünk benne.
• A bizalmunk viszont kipróbálja azokat a dolgokat, amiben hiszünk.
• Mondhatnánk úgy is, hogy a bizalom a hitünk próbája, illetve annak, amiben hiszünk.

3. Egyszer a Niagara vízesés fölött történt egy különös eset.

• Az oda látogató turisták arra figyeltek fel, hogy a vízesés fölött a magasban egy drótkötél van kihúzva, és az egyik végénél egy ember áll.
• A következő pillanatban ez az ember azt kérdezte tőlük, ki hiszi el, hogy ő át tud menni ezen a kötélen?
• Az emberek véleménye nagyon megoszlott, de az ember eközben átment.

• Majd ezután azt kérdezte tőlük, hogy ki hiszi el azt, hogy most úgy fog átmenni a kötélen, hogy egy talicskát fog maga előtt áttolni rajta.
• Az emberek véleménye most is nagyon különböző volt, de ez az ember eközben mégis áttolta a talicskáját a kötélen.
• Végül pedig azt kérdezte tőlük, ki vállalkozik arra, hogy bele ül a talicskájába, és ő pedig áttolja a túlsó oldalra a kötélen?
• Az emberek nagyon gondolkodóba estek, vajon mit tegyenek, merjenek vállalkozni egy ilyen dologra?
• Az előző két eset ugyan meggyőződéssé formálta bennük a hitet, hogy ez az ember képes átmenni a kötélen, még a talicskáját is át tudja tolni rajta.
• De mit tegyenek most?
• Az előttük álló döntés már bizalmat igényelt tőlük, és ennek a bizalomnak az előző meggyőződésből kellett volna kialakulnia.

4. Istenben bízni sem csupán azt jelenti, hogy elhiszük, Ő tud segíteni rajtunk.

• Olyan sok ember mondja, hogy hisz Istenben, de soha sem meri kipróbálni Istent, nem meri rá bízni magát.
• Pedig Istenben bízni azt jelenti, hogy elhiszem, át tud vinni azon a szakadékon, ami most előttem van, ahol viszont a túlsó parton a megoldást találom meg a problémáimra.
• A bizalom azt jelenti, hogy bele merek ülni Isten talicskájába, és Rá merem bízni magam.
• Vagyis a cél elérése érdekében az Ő megoldását, az Ő útját választom.
• Azt az életformát választom, ami az Isten tanácsai szerint a legjobb számomra.
• Ez a bizalom!

5. A mi emberi problémáink általában nagyobbak, mint az erőnk és a képességeink.

• Ezért szükségünk van egy felettünk álló hatalomra, aki nagyobb és erősebb, mint a problémánk.
• Az egész programunk azért született, hogy segítsen megtalálni Isten útját az egészséges és a teljesebb élet felé.