Első hallásra nagyon bonyolult és vesződséges, időigényes munkának tűnik. Nem fogják elhinni, hogy ha összeadjuk az effektív ráfordított időt, nem tesz ki többet negyed óránál. Először be kell szerezni a hozzávalókat, amelyek közül a legfontosabb a liszt. Ha a liszt nem teljes értékű, akkor nem sokat nyertünk az egésszel. Natura üzletekben illetve némely nagy élelmiszerüzletben is kapható Graham liszt. Másik alternatíva, ha magunk szerezzük be a búzát, és egy kis méretű malmot, amely kézi és villanymotoros meghajtású lehet. Ha búzát vásárolunk, akkor megbízható helyről vegyük. Ne legyen olyan, amely szakszerűtlenül volt növényvédelmi kezelés alatt. Illetve ne legyen takarmánybúza, mert akkor sokkal rosszabb minőségű kenyeret tudunk csak készíteni.
Őrlés előtt a búzát válogassuk és tisztítsuk meg. Ha a liszt beszerzésének egyik módja se lenne járható, akkor végszükségletként, de jóval gyengébb tápértékkel a következő módon is készíthetünk teljes kiörlésűhöz hasonló lisztet.
Egy kilogramm hamis Graham lisztet nyerhetünk 80 dkg fehér liszt, 15 dkg korpa és 5 dkg búzacsira összekeverésével
Ha a liszt rendelkezésünkre áll, akkor már a fő alkotó elem a kezünkben van. Gazdagíthatjuk kenyerünket különféle olajos magvakkal, amelyek különféle ásványi anyagokat is bőségesen tartalmaznak. Jó, ha mindig van raktáron a következő magvakból: szezámmag, lenmag, hántolt napraforgó- és tökmag.
A mi családunk 1,5 kg lisztet használ egy kenyér megsütéséhez. A család nagysága szerint ez a mennyiség osztható, szorozható. Természetesen ez a kenyér tárolható is, ha nagyobb adagot sütünk, s nem szükséges mindennap sütni.
Most kezdődik a kenyérsütés érdemi része:
Vegyünk egy edényt, amiben a kenyeret megdagaszthatjuk. Öntsük a lisztet az edénybe. Egy maroknyit vegyünk ki egy pohárba vagy egy kisebb tálkába, morzsoljunk közé 5 dkg élesztőt, és keverjük össze 1,5 dl langyos (kézmeleg) vízzel. Várjuk meg, míg az élesztő „felfut”. Közben melegítsünk kb. 1 liter vizet, amely egy kicsit melegebb mint amit a kéz elbír. A lisztre tegyünk egy kanál sót, és a felsorolt magokból egy-egy kis maroknyit. Keverjük össze az egészet szárazon. Miután az élesztő „felfutott”, öntsük rá a lisztre, s a víz adagolása mellett készítsünk lágy, képlékeny tésztát, amely nem ragacsos. Ha hosszabb ideig akarjuk tárolni a kenyeret, a tésztába tehetünk 1/” dl napraforgó olajat is. Ha jól sikerült a dagasztás, ami maximum 5 perc, akkor se az edényhez, sem a kezünkhöz nem tapad a tészta, s ugyanakkor nem kemény. Takarjuk le és tegyük meleg helyre, hogy megkeljen. Miután megkelt, dagasszuk újra (kb. 2 perc) és tegyük olajjal megkent tepsibe. Ha a tepsiben is megkelt, tegyük felforrósított sütőbe, majd 10 percig teljes lángon, s utána 1,5 órán át a legkisebb lángon sütjük. Meg kell jegyeznünk, hogy minden gáztűzhely egy külön „egyéniség” s ki kell tapasztalnunk. Ennek megfelelően némileg el kell térnünk a leírtaktól. Míg várunk a sülésre, más munkát végezhetünk. Miután megsült a kenyerünk, vegyük ki a sütőből, és öntsük ki a tepsiből is. Ha a sütőben marad, kiszárad, a tepsiben pedig megvizesedik az alja. Ha kihűlt, fogyaszthatjuk.
Ha egyszer kipróbálta, rájön, hogy nincs jobb mint a saját készítésű kenyér. Az összetevőket illetően lehet kombinálni. Ha nincsen otthon olajos magvunk, az sem tragédia. Lehet némely mag pelyhesített formáját használni, mert az jobban hasznosul. Variálhatjuk kenyerünket azzal, hogy zabpelyhet, rozslisztet, kukoricalisztet, áttört burgonyát teszünk bele. Ezekből kb. 1 marokkal tegyünk, és csak egy félét.
Miért jó ez a kenyér? Mert a teljes magot tartalmazza. Benne van a B és E vitamin, aminek a nagy része a korpában van, és az ásványi sók szintén így őrizhetők meg. A legtöbb ember étele rostszegény, aminek egyik következménye a szorulás. Ez a kenyér, természetesen egyéb tényezők mellett, ebben is segítséget nyújt. Sokkal laktatóbb ez a kenyér, hiszen nem pehelykönnyű, mint a fehér. Így segít a súlyunk megőrzésében, anélkül, hogy drasztikus fogyókúrába kellene kezdenünk. Az sem utolsó szempont, hogyha vendégeink érkeznek, olyan kenyérrel kínálhatjuk meg őket, amit magunk készítettünk.
Nem marad más hátra, mint hogy jó étvágyat kívánjak. A jó egészség pedig jön magától.
Gyürüs Istvánné