Mértékletesség

I. A mértékletesség jelentősége

1. Az egészséges életmóddal kapcsolatban leginkább a táplálkozás kerül az emberek figyelmének a középpontjába.

• Pedig a mértékletességnek kellene a leghangsúlyosabb szempontnak lenni életünkben.
• A táplálkozási szokásainkat is csak akkor mondhatjuk egészségesnek, ha az mértékletességgel párosul.
• Az egészségünk nyolc pillére mindegyikében figyelembe kell vennünk a mértékletességet.
• Ahogy a mozgásban, úgy a pihenésben is szükség van figyelembe venni az Isten által adott mértéket.
• A napfény és a jó levegő hasznosítása az egészségünk szempontjából szintén hasznos odafigyelnünk Isten tanácsaira.

2. A mértékletesség kérdését azért kell ilyen kiemelt tételként kezelni, mivel az emberek életének szinte minden területén mértéktelenség uralkodik.

• A Biblia a mértékletesség fogalmát összekapcsolja a józansággal.
• „Annakokáért legyetek mértékletesek és Józanok!”  I. Pét. 4,7.
• A mértékletesség megvalósításához mindenek előtt ki kell józanodni a különböző befolyásoktól beteg gondolkodásból.
• Ezért a Biblia a legelső helyre állítja a megtérést, vagyis a gondolkodásmód megváltozását.
• Enélkül a kijózanodás nélkül nem vagyunk képesek különbséget tenni a jó és a rossz között.
• Ez a kijózanodás történik akkor, amikor Isten megvilágít előttünk valamit a megértéshez.
• Ha a gondolkodásmód nem változott meg, akkor a mértékletesség is csak egy ideig-óráig tartó dolog lesz.

3. A tisztánlátás azonban önmagában nagyon kevés.

• A dohányos vagy alkoholista ember általában attól még nem fogja megváltoztatni a szokásait, mert felismerte annak ártalmas és veszélyes voltát.

• Olyan belső lelki erőre van szüksége, amely elég erős a szándéka megvalósításához.
• Ezt a lelki képességet önuralomnak nevezzük.
• Ez a képesség segít bennünket abban, hogy ne tegyünk olyat, ami az egészségünk szempontjából ártalmas.
• Megfelelő mértékű önuralommal képesek vagyunk mértékletes életet élni.
• Míg az önuralom főként valamitől való tartózkodásban segít bennünket, addig a mértékletesség olyan dolgok cselekvését segíti életünkben, amik összhangban vannak az egészség alapelveivel.
• A sorrend tehát a következő:  józanság, önuralom, mértékletesség.

II. A mértékletesség fogalma

1. Mivel a mértékletesség a „mérték” szóból származik, ezért a keresztény ember számára ez azt jelenti, hogy az Isten mértéke szerint kell élnie.

• Mértéknek nevezzük azokat az eszközöket, amik valami megmérésének alapjául szolgálnak.
• Ahogy mértéke van a súlynak, a térfogatnak, a távolságnak és az időnek, akként az ember életmódjával kapcsolatban is létezik egy Isten által meghatározott mérték.
• A Biblia szerinti józan ember ezért nem igazítja életét az emberek által felállított mértékekhez, vagy a saját kívánságaikhoz és vágyaikhoz.
• A józan ember inkább azt keresi, hogy mi van összhangban az Isten akaratával, mert tudja, hogy az az ő javát fogja szolgálni. Róm. 12,1-2.

2. Az Isten által adott mértékhez kétféle módon viszonyulhat az ember.

• Lehet „mérték”-telen, ha az Isten által adott mértéket nem veszi figyelembe, illetve nem ismeri el azt a maga számára.
• Ez azonban egy nagyon rövidtávú gondolkodást mutat.
• Aki így gondolkodik, az csak a mának és a pillanatoknak él.
• „Együnk, igyunk, mert holnap úgyis meghalunk.”  És. 22,13.
• Viszont lehet valaki „mérték”-letes is, ha az Isten által adott mértéket veszi figyelembe és betartja azt.

• Az ilyen életforma egy hosszú távú gondolkodást mutat.

3. Az Isten mértéke éppúgy elítéli a mértékletességgel szemben tanúsított közömbösséget, mint a túlzásba hajló fanatizmust.

• Ezért ajánlatos megfogadnunk bölcs Salamon tanácsát:
• „Az igazságnak útján járok, és az igazság ösvényének a közepén.” Péld. 8,20.

4. Az Isten által adott mértékletesség többféle módon is szabályozni akarja az életünket.

• „Az igazi mértékletesség arra tanít, hogy tartózkodjunk minden olyan dologtól, ami káros, és használjuk józanul azt, ami egészséges!” (Pátr. Próf. 523,1.)
• Ez tehát azt jelenti, hogy ami a legkisebb mértékben is káros, attól igyekezzünk távol tartani magunkat, függetlenül attól, hogy testi, lelki vagy szellemi dologról van-e szó.
• Viszont tudjunk józanul mértéket tartani azokban a dolgokban, amiket egyébként az ember használatára teremtett és adott Isten.
• Az Isten szerinti mértékletességnek azonban még van egy olyan területe is, amire általában nagyon kevés figyelmet szoktak fordítani.
• Jakab apostol azt mondja: „Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak”.  Jak. 4,17.
• Vagyis az elmulasztott jó cselekedetek ellentétben állnak az Isten mértékével, a szeretet nagy alapelvével.

III. A mértékletesség területei

1. Sokan gondolkodnak úgy, hogy a mértékletesség alapelve csak a táplálkozás területére érvényes.

• Pedig az Isten szerinti mértékletesség nagyon sok területen igényel tőlünk átgondolást és döntést.
• Pál apostol ad egy olyan tanácsot, aminek általános elvként kellene életünket és cselekedeteinket meghatároznia.
• „Akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljétek!”   I. Kor. 10,31.
• Isten dicsőségére csak az isteni mérték szem előtt tartásával lehet tenni dolgokat.

- 4 -

1. Tény, hogy a mértékletesség megnyilatkozásának legnagyobb területeként a táplálkozás gyakorlati kérdéseit kell számon tartanunk.

• Mert az evés és ivás helytelen gyakorlata által rontja meg az ember leginkább önmagát, - a test, a lélek és a szellem egységét képező embert.
• Ez az állapot nem azért van, mert Isten tudatlanságban hagyta az embert a következményekre vonatkozóan.
• Sokkal inkább azért, mert az ember nem akarja figyelembe venni az Isten által adott tanácsokat.

2. Ha azzal a nyitottsággal figyelünk Isten tanácsaira, hogy „mi a te jó, kedves és tökéletes akaratod”, akkor Isten feltárja előttünk mindazt, amiben szeretné megjobbítani életünket.

• Isten mértékletességi elvének meg kell nyilatkoznia a mindennapi munkánk vonatkozásában is.
• Isten ugyanis csak hat napot adott erre a célra, de az éjszakákat már nem, vagyis tudjunk mértéket tartani itt is.
• A mértékletes élet szabályainak érintenie kell a szórakozásunkat is, a szabad időnk jó felhasználásának kérdését is.
• Fontos területként kell számon tartanunk az öltözködésünk kérdését is, a külső megjelenésünk jellemzőit, egészségügyi, erkölcsi és tisztességesség szintjén.
• Elég sok ember számára még a beszédben való mértékletességet is jó volna figyelembe venni.
• „A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek” 
• „Ideje van a beszédnek és ideje a hallgatásnak”
• „A megbántó beszéd pedig támaszt haragot”  Péld. 15,1.