A házasság betegségei

A házassági kapcsolat elromlás a következő okra vezethető vissza.

● Különböző háttér, amely különböző szokásban nyilvánul meg.

● Nem kellő körültekintéssel történt párválasztás. Lehet, hogy felszínes motívumok vezettek ide,

       családi nyomás,

       szexuális vonzalom,

       menekülés a szülőktől stb.

● A házasság előtti nemi élet.

● Éretlenség a házasságra.

● Nem kellő alapozás (lásd a megfelelő fejezetet).

● Harmadik jelenléte a családban (Krisztus helyett a harmadik az anyós, az após stb.).

● Szexuális zavar.

● A kommunikáció hiánya vagy nem kielégítő volta.

● A szerepek nem vállalása, illetve szerepcsere.

● Feladat-, idő- és pénzgazdálkodásbeli nehézség.

● A gyermeknevelés problémája, gondja.

● Fifti-fifti-szemlélet. „Akkor adok, ha kaptam. Elvárom, hogy annyit kapjak, amennyit adhatsz.”

● Önzés mindkét részről.

● Megoldatlan konfliktus (a problémamegoldás halogatása). „A Nap le ne menjen a ti haragotokkal!” (Eféz 4:26)

● A nehéz, elkeserítő helyzetekből való menekülés

       szerelmi viszonyba,

       a hivatásba,

       tevékenységbe,

       tárgyakhoz (telekhez, akváriumhoz stb.).

Ezek után vetődik fel a válás kérdése.

Jézus tanítása a következő. „Azért elhagyja a férfiú az atyját és az anyját, és ragaszkodik a feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgy, hogy többé nem kettő, hanem egy test. Amit azért Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza.” (Máté 19:5-6)

Ez az igehely egyértelműen kifejezi, hogy Isten tervében a válás nem kapott helyet.

Egyetlen kivétel van. „Mondom nektek, hogy aki elbocsátja a feleségét, és nem paráznaság miatt, s mást vesz el, házasságtörő...” (Máté 19:9)

Jézus egyetlen esetben tartja lehetségesnek a válást, ha a másik fél hűtlenséget követ el. Igazán keresztényi magatartás az, ha valakinek a házastársa hűtlen lesz, de meg tud bocsátani. Természetesen, élhet a jogával, és elválhat.

„Jézus a hegyi beszédben világosan leszögezte, hogy a hűtlenségen kívül egyéb ok miatt nem bontható fel a házasság... Isten minden ránk bízott adományát – így a házasságot is – eltorzította a bűn. Az evangélium feladata, hogy helyreállítsa azt az eredeti szépségében és tisztaságában... Egyedül Krisztus kegyelme képes a házasságot azzá tenni, amivé Isten rendelése folytán lennie kell.” (Ellen G. White: Krisztus követése, 59–61. oldal)

„Túl nagy aggodalmat és problémát viszünk a családunkba, ezért az otthonunkban nincs elég békesség, boldogság és egyszerűség... Nagyobb figyelmet kell tanúsítanunk a családunk tagjai iránt. Sokkal kevesebb világias udvariaskodásra, viszont nagyobb keresztényi szeretetre, örömre, udvariasságra és vonzódásra vna szükség a családtagok között... A hálás szív és a kedvesség sokkal fontosabb, mint a kényelem és a gazdagság. Ha az otthonban szeretet van, akkor az egyszerű dolgokkal kapcsolatos elégedettség boldoggá teszi azt.” (AH, 108)

Megbeszélendő kérdések

● Mielőtt elhatároztátok, hogy összeházasodtok, megfigyeltétek-e önmagatokat és a másikat a lehetséges hiba tekintetében?

● Ismertek-e olyanokat, akik kimondottan jó házasságban élnek?

● Mi a titka a jó házasságuknak?

● Akartok-e ehhez a mintához hasonlítani?

További tanulmányozása

Márk 2:22; 2Kor 6:14; Máté 5:31-32; Luk 16:18; 1Kor 7:10-11

Ajánlott irodalom

Ellen G. White: Krisztus követése. Advent Kiadó, 1986

Felhasznált irodalom

A h. n. adventisták hitelve (szombatiskolai tanulmány). H. N. Adventista Egyház, Budapest, 1988

Dr. Pálhegyi Ferenc: Keresztyén házasság. Református Zsinati Iroda, sajtóosztály, Budapest, 1992